| dbo:abstract
|
- Oroszország a brazíliai Rio de Janeiróban megrendezendő 2016. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség 2015. novemberében lezárult vizsgálata feltárta az orosz sportolók államilag támogatott doppingolási rendszerét. A rendszert a 2010-es téli olimpia után kezdték komolyan kiépíteni, bár már 2009-ben is találtak gyanús mintákat. A vizsgálat során orosz doppinglaboratórium korábbi vezetője, Grigorij Rodcsenko bevallotta, hogy a 2014-es téli olimpia előtt 1417 mintát saját kezűleg semmisített meg. A doppingoló sportolók vizeletmintáit az ellenőrzés előtt az orosz titkosszolgálat segítségével cserélték ki hónapokkal korábban levett tiszta mintákra. Az ellenőrzés eredményeként az orosz doppinglabor engedélyét visszavonták, és javasolták, hogy egyetlen orosz sportoló se lehessen ott a riói olimpián. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy az orosz sportolók indulásáról az adott sportág nemzetközi szövetsége dönthet. Ezután a ellenőrzi az indulási kérelmeket, amelyet végül a NOB egy háromfős testülete hagyhat jóvá. Elsőként 2015. november 13-án a Nemzetközi Atlétikai Szövetség döntött az orosz sportolók kizárásáról a versenyeikről, így többek között a 2016-os fedett pályás atlétikai világbajnokságon sem szerepelhetett orosz atléta. A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség az olimpia megnyitóünnepsége előtt egy héttel, 2016. július 29-én rendezett elnökségi ülésén határozott róla, hogy az orosz súlyemelők sem vehetnek részt az olimpián. Az olimpiára összesen 387 orosz sportoló szerzett kvótát, közülük 291-en indulhattak a versenyeken. (hu)
- Oroszország a brazíliai Rio de Janeiróban megrendezendő 2016. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség 2015. novemberében lezárult vizsgálata feltárta az orosz sportolók államilag támogatott doppingolási rendszerét. A rendszert a 2010-es téli olimpia után kezdték komolyan kiépíteni, bár már 2009-ben is találtak gyanús mintákat. A vizsgálat során orosz doppinglaboratórium korábbi vezetője, Grigorij Rodcsenko bevallotta, hogy a 2014-es téli olimpia előtt 1417 mintát saját kezűleg semmisített meg. A doppingoló sportolók vizeletmintáit az ellenőrzés előtt az orosz titkosszolgálat segítségével cserélték ki hónapokkal korábban levett tiszta mintákra. Az ellenőrzés eredményeként az orosz doppinglabor engedélyét visszavonták, és javasolták, hogy egyetlen orosz sportoló se lehessen ott a riói olimpián. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy az orosz sportolók indulásáról az adott sportág nemzetközi szövetsége dönthet. Ezután a ellenőrzi az indulási kérelmeket, amelyet végül a NOB egy háromfős testülete hagyhat jóvá. Elsőként 2015. november 13-án a Nemzetközi Atlétikai Szövetség döntött az orosz sportolók kizárásáról a versenyeikről, így többek között a 2016-os fedett pályás atlétikai világbajnokságon sem szerepelhetett orosz atléta. A Nemzetközi Súlyemelő-szövetség az olimpia megnyitóünnepsége előtt egy héttel, 2016. július 29-én rendezett elnökségi ülésén határozott róla, hogy az orosz súlyemelők sem vehetnek részt az olimpián. Az olimpiára összesen 387 orosz sportoló szerzett kvótát, közülük 291-en indulhattak a versenyeken. (hu)
|
