| dbo:abstract
|
- Os (kirgizül: Ош) Kirgizisztán második legnagyobb városa, az ország déli részében, a Ferganai-medencében helyezkedik el, gyakran "Déli főváros"-nak is nevezik. 1939 óta adminisztratív központja. A város lakossága 2003-ban 200 000 fő volt, etnikailag kirgizek, üzbégek, tádzsikok és oroszok élnek a városban. Os nyüzsgő város, itt található Közép-Ázsia egyik legnagyobb szabadtéri bazárja is. A város ipari kapacitása, amelyet a Szovjetunió idején hoztak létre, az unió felbomlása után gyakorlatilag elpusztult, és csak lassan indul újra a termelés. Az üzbég határ közelsége, valamint az a tény, hogy a határ sok esetben településeket, közösségeket vág el egymástól, elválasztja Ost az igen fontos agrárhátországtól, megnehezíti a kereskedelmet és az integráns gazdasági fejlődést. Os – és rajta keresztül a déli országrész – napi több légi járattal kapcsolódik Biskekhez, és az ország északi feléhez. a közelmúltban felújított mintegy 650 km-es hegyi szerpentinekkel tarkított autóút megnyitása is tovább fokozta a két országrész közötti kommunikáció fejlődését. A városban számos emlékmű található, köztük a kirgiz "déli királynő", Kurmandzsan Datka szobra, és természetesen, Közép-Ázsia szinte minden településéhez hasonlóan, itt is van egy hatalmas Lenin-szobor. A Szovjetunió felbomlása után újra megnyílt az orosz ortodox templom, és itt van az ország legnagyobb mecsetje is, közvetlenül a bazár mellett. A 16. század óta működik itt a Rabat Abdul Kán mecset. A város közepén magasodó Szulajman-hegyről gyönyörű kilátás nyílik Osra, de tiszta időben a Fergana-völgyet övező hegyek is gyönyörűen látszanak. A hegyben található barlangban múzeum helyezkedik el, ahol régészeti, geológiai és történelmi ereklyéket őriznek. (hu)
- Os (kirgizül: Ош) Kirgizisztán második legnagyobb városa, az ország déli részében, a Ferganai-medencében helyezkedik el, gyakran "Déli főváros"-nak is nevezik. 1939 óta adminisztratív központja. A város lakossága 2003-ban 200 000 fő volt, etnikailag kirgizek, üzbégek, tádzsikok és oroszok élnek a városban. Os nyüzsgő város, itt található Közép-Ázsia egyik legnagyobb szabadtéri bazárja is. A város ipari kapacitása, amelyet a Szovjetunió idején hoztak létre, az unió felbomlása után gyakorlatilag elpusztult, és csak lassan indul újra a termelés. Az üzbég határ közelsége, valamint az a tény, hogy a határ sok esetben településeket, közösségeket vág el egymástól, elválasztja Ost az igen fontos agrárhátországtól, megnehezíti a kereskedelmet és az integráns gazdasági fejlődést. Os – és rajta keresztül a déli országrész – napi több légi járattal kapcsolódik Biskekhez, és az ország északi feléhez. a közelmúltban felújított mintegy 650 km-es hegyi szerpentinekkel tarkított autóút megnyitása is tovább fokozta a két országrész közötti kommunikáció fejlődését. A városban számos emlékmű található, köztük a kirgiz "déli királynő", Kurmandzsan Datka szobra, és természetesen, Közép-Ázsia szinte minden településéhez hasonlóan, itt is van egy hatalmas Lenin-szobor. A Szovjetunió felbomlása után újra megnyílt az orosz ortodox templom, és itt van az ország legnagyobb mecsetje is, közvetlenül a bazár mellett. A 16. század óta működik itt a Rabat Abdul Kán mecset. A város közepén magasodó Szulajman-hegyről gyönyörű kilátás nyílik Osra, de tiszta időben a Fergana-völgyet övező hegyek is gyönyörűen látszanak. A hegyben található barlangban múzeum helyezkedik el, ahol régészeti, geológiai és történelmi ereklyéket őriznek. (hu)
|
