| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Palesztina vagy Palesztin Autonóm Területek, hivatalosan Palesztin Autonómia jelenleg 127 ország által hivatalosan elismert de jure terület a Közel-Keleten. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen. Az 1967-es hatnapos háború során Izrael kiűzte területéről az egyiptomi és jordán megszálló csapatokat és elfoglalta a területet. Az 1993-as óta a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett a Palesztin Nemzeti Hatóságé az ellenőrzés. (hu)
- <api batchcomplete="">Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin Állam (arabul: دولة فلسطين) de jure szuverén terület a Közel-Keleten, amelyet 2012-ben 138 ország hivatalosan is elismert. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen.A Földközi-tenger keleti medencéjének keleti partjai mentén, a Levante térségn fekszik.Az ENSZ 1947-es felosztási terve a Brit Palesztin Mandátum területét 56% (zsidó állam) és 42%-os (arab állam) arányban osztotta fel (Jeruzsálem városa és a környező területek, a teljes terület 2%-a, nemzetközi ellenőrzés és igazgatás alatt maradt volna), amit a zsidó szervezetek elfogadtak, de a palesztinok ezt méltánytalannak tartották, mivel nem tükrözte a népességi arányokat és a tényleges területi viszonyokat, így elutasították. 1948. május 14-én a brit mandátum megszűnt, a mandátum területén műkő zsidó szervezetek kikiáltották Izrael állam megalakulását és függetlenségét. Május 15-én a környező arab államok beavatkoztak a Palesztin Mandátum területén zajló zsidó-palesztin polgárhปor諸. Ez az 1948-as arab-izraeli hปorú az arab államok vereségével járt. A harcok során Izrael jelentős palesztin területeket szerzett meg és megközelítőleg 880 ezer palesztin kényszerítettek szülᔟöldje elhagyására (Nakba). A maradék 22% palesztin területet Jordánia (Ciszjordánia), és Egyiptom (Gázai övezet) szállta meg, ahol létrehozták a palesztin protektorátust, amit 1959-ben a pán-arabista Gamal Abden-Nasszer az Egyesült Arab Köztársaság-hoz csatolt.1967-ben Izrael megtámadta arab szomszit és a hatnapos hปorú során elfoglalta Gázát és Ciszjordániát. E területeket jelenleg is katonai megszállása alatt tartja. Az 1993-as oslói megállapodás óta a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett a Palesztin Nemzeti Hatóság gyakorolhat korlátozott önkormányzatot, azonban Ciszjordánia területének 61%-a felett Izrael közvetlen irányítást gyakorol, és ezeken a területeken az ENSZ által illegálisnak ítélt zsidó telepeket létesített és létesít, míg a Gázai övezetben a palesztin politikai szervezetek közti belharcok következtn 2006 óta a Palesztin Nemzeti Hatóság helyett a Hamász iszlamista nacionalista szervezet kezn van a tényleges irányítás.Bár Palesztina Kelet-Jeruzsálemet tekinti fővárosának, a város izraeli megszállás alatt áll, a palesztin és izraeli igényeket a városra a nemzetközi közösség tnyire nem ismeri el. (hu)
- <api batchcomplete="">Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin Állam (arabul: دولة فلسطين) de jure szuverén terület a Közel-Keleten, amelyet 2012-ben 138 ország hivatalosan is elismert. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen.A Földközi-tenger keleti medencéjének keleti partjai mentén, a Levante térségében fekszik.Az ENSZ 1947-es felosztási terve a Brit Palesztin Mandátum területét 56% (zsidó állam) és 42%-os (arab állam) arányban osztotta fel (Jeruzsálem városa és a környező területek, a teljes terület 2%-a, nemzetközi ellenőrzés és igazgatás alatt maradt volna), amit a zsidó szervezetek elfogadtak, de a palesztinok ezt méltánytalannak tartották, mivel nem tükrözte a népességi arányokat és a tényleges területi viszonyokat, így elutasították. 1948. május 14-én a brit mandátum megszűnt, a mandátum területén működő zsidó szervezetek kikiáltották Izrael állam megalakulását és függetlenségét. Május 15-én a környező arab államok beavatkoztak a Palesztin Mandátum területén zajló zsidó-palesztin polgárháborúba. Ez az 1948-as arab-izraeli háború az arab államok vereségével járt. A harcok során Izrael jelentős palesztin területeket szerzett meg és megközelítőleg 880 ezer palesztin kényszerítettek szülőföldje elhagyására (Nakba). A maradék 22% palesztin területet Jordánia (Ciszjordánia), és Egyiptom (Gázai övezet) szállta meg, ahol létrehozták a palesztin protektorátust, amit 1959-ben a pán-arabista Gamal Abden-Nasszer az Egyesült Arab Köztársaság-hoz csatolt.1967-ben Izrael megtámadta arab szomszédait és a hatnapos háború során elfoglalta Gázát és Ciszjordániát. E területeket jelenleg is katonai megszállása alatt tartja. Az 1993-as oslói megállapodás óta a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett a Palesztin Nemzeti Hatóság gyakorolhat korlátozott önkormányzatot, azonban Ciszjordánia területének 61%-a felett Izrael közvetlen irányítást gyakorol, és ezeken a területeken az ENSZ által illegálisnak ítélt zsidó telepeket létesített és létesít, míg a Gázai övezetben a palesztin politikai szervezetek közti belharcok következtében 2006 óta a Palesztin Nemzeti Hatóság helyett a Hamász iszlamista nacionalista szervezet kezében van a tényleges irányítás.Bár Palesztina Kelet-Jeruzsálemet tekinti fővárosának, a város izraeli megszállás alatt áll, a palesztin és izraeli igényeket a városra a nemzetközi közösség többnyire nem ismeri el. (hu)
- Palesztina vagy Palesztin Autonóm Területek, hivatalosan Palesztin Autonómia jelenleg 127 ország által hivatalosan elismert de jure terület a Közel-Keleten. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen. Az 1967-es hatnapos háború során Izrael kiűzte területéről az egyiptomi és jordán megszálló csapatokat és elfoglalta a területet. Az 1993-as óta a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett a Palesztin Nemzeti Hatóságé az ellenőrzés. (hu)
- <api batchcomplete="">Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin Állam (arabul: دولة فلسطين) de jure szuverén terület a Közel-Keleten, amelyet 2012-ben 138 ország hivatalosan is elismert. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen.A Földközi-tenger keleti medencéjének keleti partjai mentén, a Levante térségn fekszik.Az ENSZ 1947-es felosztási terve a Brit Palesztin Mandátum területét 56% (zsidó állam) és 42%-os (arab állam) arányban osztotta fel (Jeruzsálem városa és a környező területek, a teljes terület 2%-a, nemzetközi ellenőrzés és igazgatás alatt maradt volna), amit a zsidó szervezetek elfogadtak, de a palesztinok ezt méltánytalannak tartották, mivel nem tükrözte a népességi arányokat és a tényleges területi viszonyokat, így elutasították. 1948. május 14-én a brit mandátum megszűnt, a mandátum területén műkő zsidó szervezetek kikiáltották Izrael állam megalakulását és függetlenségét. Május 15-én a környező arab államok beavatkoztak a Palesztin Mandátum területén zajló zsidó-palesztin polgárhปor諸. Ez az 1948-as arab-izraeli hปorú az arab államok vereségével járt. A harcok során Izrael jelentős palesztin területeket szerzett meg és megközelítőleg 880 ezer palesztin kényszerítettek szülᔟöldje elhagyására (Nakba). A maradék 22% palesztin területet Jordánia (Ciszjordánia), és Egyiptom (Gázai övezet) szállta meg, ahol létrehozták a palesztin protektorátust, amit 1959-ben a pán-arabista Gamal Abden-Nasszer az Egyesült Arab Köztársaság-hoz csatolt.1967-ben Izrael megtámadta arab szomszit és a hatnapos hปorú során elfoglalta Gázát és Ciszjordániát. E területeket jelenleg is katonai megszállása alatt tartja. Az 1993-as oslói megállapodás óta a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett a Palesztin Nemzeti Hatóság gyakorolhat korlátozott önkormányzatot, azonban Ciszjordánia területének 61%-a felett Izrael közvetlen irányítást gyakorol, és ezeken a területeken az ENSZ által illegálisnak ítélt zsidó telepeket létesített és létesít, míg a Gázai övezetben a palesztin politikai szervezetek közti belharcok következtn 2006 óta a Palesztin Nemzeti Hatóság helyett a Hamász iszlamista nacionalista szervezet kezn van a tényleges irányítás.Bár Palesztina Kelet-Jeruzsálemet tekinti fővárosának, a város izraeli megszállás alatt áll, a palesztin és izraeli igényeket a városra a nemzetközi közösség tnyire nem ismeri el. (hu)
- <api batchcomplete="">Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin Állam (arabul: دولة فلسطين) de jure szuverén terület a Közel-Keleten, amelyet 2012-ben 138 ország hivatalosan is elismert. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen.A Földközi-tenger keleti medencéjének keleti partjai mentén, a Levante térségében fekszik.Az ENSZ 1947-es felosztási terve a Brit Palesztin Mandátum területét 56% (zsidó állam) és 42%-os (arab állam) arányban osztotta fel (Jeruzsálem városa és a környező területek, a teljes terület 2%-a, nemzetközi ellenőrzés és igazgatás alatt maradt volna), amit a zsidó szervezetek elfogadtak, de a palesztinok ezt méltánytalannak tartották, mivel nem tükrözte a népességi arányokat és a tényleges területi viszonyokat, így elutasították. 1948. május 14-én a brit mandátum megszűnt, a mandátum területén működő zsidó szervezetek kikiáltották Izrael állam megalakulását és függetlenségét. Május 15-én a környező arab államok beavatkoztak a Palesztin Mandátum területén zajló zsidó-palesztin polgárháborúba. Ez az 1948-as arab-izraeli háború az arab államok vereségével járt. A harcok során Izrael jelentős palesztin területeket szerzett meg és megközelítőleg 880 ezer palesztin kényszerítettek szülőföldje elhagyására (Nakba). A maradék 22% palesztin területet Jordánia (Ciszjordánia), és Egyiptom (Gázai övezet) szállta meg, ahol létrehozták a palesztin protektorátust, amit 1959-ben a pán-arabista Gamal Abden-Nasszer az Egyesült Arab Köztársaság-hoz csatolt.1967-ben Izrael megtámadta arab szomszédait és a hatnapos háború során elfoglalta Gázát és Ciszjordániát. E területeket jelenleg is katonai megszállása alatt tartja. Az 1993-as oslói megállapodás óta a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett a Palesztin Nemzeti Hatóság gyakorolhat korlátozott önkormányzatot, azonban Ciszjordánia területének 61%-a felett Izrael közvetlen irányítást gyakorol, és ezeken a területeken az ENSZ által illegálisnak ítélt zsidó telepeket létesített és létesít, míg a Gázai övezetben a palesztin politikai szervezetek közti belharcok következtében 2006 óta a Palesztin Nemzeti Hatóság helyett a Hamász iszlamista nacionalista szervezet kezében van a tényleges irányítás.Bár Palesztina Kelet-Jeruzsálemet tekinti fővárosának, a város izraeli megszállás alatt áll, a palesztin és izraeli igényeket a városra a nemzetközi közösség többnyire nem ismeri el. (hu)
|
| dbo:callSign
| |
| dbo:capital
| |
| dbo:currency
| |
| dbo:currentMember
| |
| dbo:governmentType
| |
| dbo:grossDomesticProduct
| |
| dbo:populationTotal
|
- 126 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:thumbnail
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 20998 (xsd:nonNegativeInteger)
- 21015 (xsd:nonNegativeInteger)
- 47131 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23908469 (xsd:integer)
- 25387825 (xsd:integer)
- 28273004 (xsd:integer)
|
| prop-hu:becsültNépesség
| |
| prop-hu:becsültNépességÉve
| |
| prop-hu:címer
|
- Coat of arms of the Palestinian National Authority.svg (hu)
- Coat of arms of Palestine.svg (hu)
- Coat of arms of the Palestinian National Authority.svg (hu)
- Coat of arms of Palestine.svg (hu)
|
| prop-hu:címerMéret
| |
| prop-hu:eltérésUtcTől
| |
| prop-hu:eltérésUtcTőlNyáron
| |
| prop-hu:főváros
| |
| prop-hu:gdp
| |
| prop-hu:gdpPerFő
| |
| prop-hu:himnusz
|
- (hu)
- File:National Anthem of Palestine (Vocal).ogg (hu)
- Palesztin nemzeti himnusz (hu)
- (hu)
- File:National Anthem of Palestine (Vocal).ogg (hu)
- Palesztin nemzeti himnusz (hu)
|
| prop-hu:hivatalosNyelv
| |
| prop-hu:hosszúság
| |
| prop-hu:hívókód
| |
| prop-hu:hívók༽
| |
| prop-hu:internetTld
| |
| prop-hu:képviselőMagyarországon
| |
| prop-hu:legnagyobbVáros
| |
| prop-hu:megjegyzés
| |
| prop-hu:népességrangsorban
| |
| prop-hu:népszámlálás
| |
| prop-hu:népszámlálásÉve
| |
| prop-hu:népsűrűség
| |
| prop-hu:pénznem
| |
| prop-hu:pénznemIsoKódja
| |
| prop-hu:sajátNév
|
- الأراضي الفلسطينية (hu)
- دولة فلسطين (hu)
- الأراضي الفلسطينية (hu)
- دولة فلسطين (hu)
|
| prop-hu:szélesség
| |
| prop-hu:tagság
| |
| prop-hu:teljesNév
|
- Palesztin Autonómia (hu)
- Palesztin Állam (hu)
- Palesztin Autonómia (hu)
- Palesztin Állam (hu)
|
| prop-hu:terület
| |
| prop-hu:térkép
|
- State of Palestine .svg (hu)
- State of Palestine .svg (hu)
|
| prop-hu:vezetőCím
|
- Miniszterelnök (hu)
- P.A.H. vezetője (hu)
- Miniszterelnök (hu)
- P.A.H. vezetője (hu)
|
| prop-hu:vezetőNév
| |
| prop-hu:vezetᔜím
|
- Miniszterelnök (hu)
- P.A.H. vezetője (hu)
- Miniszterelnök (hu)
- P.A.H. vezetője (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:zászló
|
- Flag_of_Palestine.svgborder (hu)
- Flag_of_Palestine.svgborder (hu)
|
| prop-hu:államforma
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- Palesztina vagy Palesztin Autonóm Területek, hivatalosan Palesztin Autonómia jelenleg 127 ország által hivatalosan elismert de jure terület a Közel-Keleten. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen. Az 1967-es hatnapos háború során Izrael kiűzte területéről az egyiptomi és jordán megszálló csapatokat és elfoglalta a területet. Az 1993-as óta a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett a Palesztin Nemzeti Hatóságé az ellenőrzés. (hu)
- <api batchcomplete="">Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin Állam (arabul: دولة فلسطين) de jure szuverén terület a Közel-Keleten, amelyet 2012-ben 138 ország hivatalosan is elismert. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. (hu)
- Palesztina vagy Palesztin Autonóm Területek, hivatalosan Palesztin Autonómia jelenleg 127 ország által hivatalosan elismert de jure terület a Közel-Keleten. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen. Az 1967-es hatnapos háború során Izrael kiűzte területéről az egyiptomi és jordán megszálló csapatokat és elfoglalta a területet. Az 1993-as óta a Gázai övezet és Ciszjordánia egyes területei felett a Palesztin Nemzeti Hatóságé az ellenőrzés. (hu)
- <api batchcomplete="">Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin Állam (arabul: دولة فلسطين) de jure szuverén terület a Közel-Keleten, amelyet 2012-ben 138 ország hivatalosan is elismert. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Palesztina (hu)
- Palesztina (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:depiction
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:citizenship
of | |
| is dbo:country
of | |
| is dbo:headquarter
of | |
| is dbo:sourceCountry
of | |
| is dbo:state
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:egykoriHelyek
of | |
| is prop-hu:fennhatóság
of | |
| is prop-hu:halálHelye
of | |
| is prop-hu:halálHelyszíne
of | |
| is prop-hu:halálozásiHely
of | |
| is prop-hu:helyszín
of | |
| is prop-hu:hivatalos
of | |
| is prop-hu:központ
of | |
| is prop-hu:ország
of | |
| is prop-hu:származás
of | |
| is prop-hu:székház
of | |
| is prop-hu:születésiHely
of | |
| is prop-hu:születésiOrszág
of | |
| is prop-hu:usingCountries
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
.jpeg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.gif){kind=link}
.svg){kind=link}
._Future_government_of_Palestine_Annex_A_Plan_of_Partition_with_Economic_Union.gif){kind=link}