| dbo:abstract
|
- Patkó Bandi legendabeli betyár, akinek alakjához dalok és mondák kapcsolódtak a 19. század végén és a 20. század elején. Hagyománya főképp a Dél-Dunántúlon élő. Alakja folklorizáció eredménye. Egy versbéli betyár elevenedett meg a népi képzeletben. A szójátékra épült műdal 1875-ben jelent meg ponyva kiadásban: Puszta csárda két oldalán ajtóOda ugrat pejparipán PatkóSzép csárdásné, úgy adja fel a szót,Látott-e már egy lovon hét patkót?Ha nem látott, jöjjön ide, láthat,Négyet visel e gyönyörű állat,Az ötödik magam vagyok, nemde?Kettő meg a csizmámra van verve. A hozzá kapcsolódó történetek más híres betyárok történeteinek az elemeiből variálódnak (megajándékozza a szegény asszonyt a gazdag kereskedő rovására, vérdíjért elárulják stb.). Patkó Bandi Krúdy Gyula című művében is megjelenik, de nem mint betyár, hanem mint a vidéket járó önkéntes testőre. (hu)
- Patkó Bandi legendabeli betyár, akinek alakjához dalok és mondák kapcsolódtak a 19. század végén és a 20. század elején. Hagyománya főképp a Dél-Dunántúlon élő. Alakja folklorizáció eredménye. Egy versbéli betyár elevenedett meg a népi képzeletben. A szójátékra épült műdal 1875-ben jelent meg ponyva kiadásban: Puszta csárda két oldalán ajtóOda ugrat pejparipán PatkóSzép csárdásné, úgy adja fel a szót,Látott-e már egy lovon hét patkót?Ha nem látott, jöjjön ide, láthat,Négyet visel e gyönyörű állat,Az ötödik magam vagyok, nemde?Kettő meg a csizmámra van verve. A hozzá kapcsolódó történetek más híres betyárok történeteinek az elemeiből variálódnak (megajándékozza a szegény asszonyt a gazdag kereskedő rovására, vérdíjért elárulják stb.). Patkó Bandi Krúdy Gyula című művében is megjelenik, de nem mint betyár, hanem mint a vidéket járó önkéntes testőre. (hu)
|
