Ezt az architektúrát 1997. május 7-én jelentette meg az Intel cég, 0,25 és 0,35 mikronos gyártástechnológiával készültek. A sorozat processzoraiban 2×16 kB els? szint? és egy abban az id?ben meglehet?sen nagy méret?, 512 kB-os másodszint? gyorsítótár (L2) kapott helyet. Ugyan ez a gyorsítótár a nyáklapon helyezkedett el, és csak a processzor sebességének a felén m?ködött, így ez némi hátrányt jelentett bizonyos feladatok megoldásában. Az architektúrát ?Slot 1? tokozással látták el, és többféle ?h?t? csomaggal? szériázták. Az alapja egy úgynevezett Single Edge Contact Cartridge (SECC), melyb?l kés?bb több különböz? verzió is készült, és még a korai Pentium III-asok is kaptak bel?le.

Property Value
dbo:abstract
  • Ezt az architektĂşrát 1997. május 7-Ă©n jelentette meg az Intel cĂ©g, 0,25 Ă©s 0,35 mikronos gyártástechnolĂłgiával kĂ©szĂĽltek. A sorozat processzoraiban 2Ă—16 kB elsĹ‘ szintű Ă©s egy abban az idĹ‘ben meglehetĹ‘sen nagy mĂ©retű, 512 kB-os másodszintű gyorsĂ­tĂłtár (L2) kapott helyet. Ugyan ez a gyorsĂ­tĂłtár a nyáklapon helyezkedett el, Ă©s csak a processzor sebessĂ©gĂ©nek a felĂ©n működött, Ă­gy ez nĂ©mi hátrányt jelentett bizonyos feladatok megoldásában. Az architektĂşrát „Slot 1” tokozással látták el, Ă©s többfĂ©le „hűtĹ‘ csomaggal” szĂ©riázták. Az alapja egy Ăşgynevezett Single Edge Contact Cartridge (SECC), melybĹ‘l kĂ©sĹ‘bb több kĂĽlönbözĹ‘ verziĂł is kĂ©szĂĽlt, Ă©s mĂ©g a korai Pentium III-asok is kaptak belĹ‘le. Az asztali számĂ­tĂłgĂ©pekbe Ă©s a mobil eszközökbe is kĂ©t-kĂ©tfĂ©le magcsalád kĂ©szĂĽlt; elĹ‘bbibe Klamath Ă©s Deschutes, utĂłbbiba pedig Tonga Ă©s Dixon kĂłdnĂ©vvel.Az architektĂşra 233 MHz-es belĂ©pĹ‘ szintű CPU-val indul, Ă©s a 450 MHz-es impozáns, majdnem fĂ©l GHz-essel fejezĹ‘dik be. Az Intel saját tesztjei szerint a legkisebb lapka 364, mĂ­g a legnagyobb 658 pontot Ă©rt el házi versenyĂĽkben, ami Ă©rdekes, Ă©s az arányok tekintetĂ©ben igen nagy kĂĽlönbsĂ©g, közel 45%, ami szinte teljes mĂ©rtĂ©kben megegyezik az ĂłrajelĂĽk kĂĽlönbsĂ©gĂ©vel. Tehát a Pentium ketteseknĂ©l igaz az, hogy a dupla ĂłrajelĂ©rt dupla teljesĂ­tmĂ©nyt kapunk. (hu)
  • Ezt az architektĂşrát 1997. május 7-Ă©n jelentette meg az Intel cĂ©g, 0,25 Ă©s 0,35 mikronos gyártástechnolĂłgiával kĂ©szĂĽltek. A sorozat processzoraiban 2Ă—16 kB elsĹ‘ szintű Ă©s egy abban az idĹ‘ben meglehetĹ‘sen nagy mĂ©retű, 512 kB-os másodszintű gyorsĂ­tĂłtár (L2) kapott helyet. Ugyan ez a gyorsĂ­tĂłtár a nyáklapon helyezkedett el, Ă©s csak a processzor sebessĂ©gĂ©nek a felĂ©n működött, Ă­gy ez nĂ©mi hátrányt jelentett bizonyos feladatok megoldásában. Az architektĂşrát „Slot 1” tokozással látták el, Ă©s többfĂ©le „hűtĹ‘ csomaggal” szĂ©riázták. Az alapja egy Ăşgynevezett Single Edge Contact Cartridge (SECC), melybĹ‘l kĂ©sĹ‘bb több kĂĽlönbözĹ‘ verziĂł is kĂ©szĂĽlt, Ă©s mĂ©g a korai Pentium III-asok is kaptak belĹ‘le. Az asztali számĂ­tĂłgĂ©pekbe Ă©s a mobil eszközökbe is kĂ©t-kĂ©tfĂ©le magcsalád kĂ©szĂĽlt; elĹ‘bbibe Klamath Ă©s Deschutes, utĂłbbiba pedig Tonga Ă©s Dixon kĂłdnĂ©vvel.Az architektĂşra 233 MHz-es belĂ©pĹ‘ szintű CPU-val indul, Ă©s a 450 MHz-es impozáns, majdnem fĂ©l GHz-essel fejezĹ‘dik be. Az Intel saját tesztjei szerint a legkisebb lapka 364, mĂ­g a legnagyobb 658 pontot Ă©rt el házi versenyĂĽkben, ami Ă©rdekes, Ă©s az arányok tekintetĂ©ben igen nagy kĂĽlönbsĂ©g, közel 45%, ami szinte teljes mĂ©rtĂ©kben megegyezik az ĂłrajelĂĽk kĂĽlönbsĂ©gĂ©vel. Tehát a Pentium ketteseknĂ©l igaz az, hogy a dupla ĂłrajelĂ©rt dupla teljesĂ­tmĂ©nyt kapunk. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 559802 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 3512 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21181992 (xsd:integer)
prop-hu:előd
prop-hu:fsbSebességek
  • 66 (xsd:integer)
prop-hu:gyártás
  • 1997 (xsd:integer)
  • 1999 (xsd:integer)
prop-hu:gyártásTechnológiaMéret
  • 0.350000 (xsd:double)
prop-hu:gyártó
  • Intel (hu)
  • Intel (hu)
prop-hu:logĂł
  • Pentium II.jpg (hu)
  • Pentium II.jpg (hu)
prop-hu:logóméret
  • 250 (xsd:integer)
prop-hu:magokNevei
  • Klamath, Deschutes, Tonga, Dixon (hu)
  • Klamath, Deschutes, Tonga, Dixon (hu)
prop-hu:magokSzáma
  • 1 (xsd:integer)
prop-hu:maxCpuÓrajel
  • 233 (xsd:integer)
prop-hu:mikroarchitektĂşra
prop-hu:név
  • Pentium II (hu)
  • Pentium II (hu)
prop-hu:tokozás
  • Slot 1, MMC-1, MMC-2, Mini-Cartridge, Pentium II-Dixon (hu)
  • Slot 1, MMC-1, MMC-2, Mini-Cartridge, Pentium II-Dixon (hu)
prop-hu:utasításkészlet
prop-hu:utĂłd
prop-hu:weboldal
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • Ezt az architektĂşrát 1997. május 7-Ă©n jelentette meg az Intel cĂ©g, 0,25 Ă©s 0,35 mikronos gyártástechnolĂłgiával kĂ©szĂĽltek. A sorozat processzoraiban 2Ă—16 kB elsĹ‘ szintű Ă©s egy abban az idĹ‘ben meglehetĹ‘sen nagy mĂ©retű, 512 kB-os másodszintű gyorsĂ­tĂłtár (L2) kapott helyet. Ugyan ez a gyorsĂ­tĂłtár a nyáklapon helyezkedett el, Ă©s csak a processzor sebessĂ©gĂ©nek a felĂ©n működött, Ă­gy ez nĂ©mi hátrányt jelentett bizonyos feladatok megoldásában. Az architektĂşrát „Slot 1” tokozással látták el, Ă©s többfĂ©le „hűtĹ‘ csomaggal” szĂ©riázták. Az alapja egy Ăşgynevezett Single Edge Contact Cartridge (SECC), melybĹ‘l kĂ©sĹ‘bb több kĂĽlönbözĹ‘ verziĂł is kĂ©szĂĽlt, Ă©s mĂ©g a korai Pentium III-asok is kaptak belĹ‘le. (hu)
  • Ezt az architektĂşrát 1997. május 7-Ă©n jelentette meg az Intel cĂ©g, 0,25 Ă©s 0,35 mikronos gyártástechnolĂłgiával kĂ©szĂĽltek. A sorozat processzoraiban 2Ă—16 kB elsĹ‘ szintű Ă©s egy abban az idĹ‘ben meglehetĹ‘sen nagy mĂ©retű, 512 kB-os másodszintű gyorsĂ­tĂłtár (L2) kapott helyet. Ugyan ez a gyorsĂ­tĂłtár a nyáklapon helyezkedett el, Ă©s csak a processzor sebessĂ©gĂ©nek a felĂ©n működött, Ă­gy ez nĂ©mi hátrányt jelentett bizonyos feladatok megoldásában. Az architektĂşrát „Slot 1” tokozással látták el, Ă©s többfĂ©le „hűtĹ‘ csomaggal” szĂ©riázták. Az alapja egy Ăşgynevezett Single Edge Contact Cartridge (SECC), melybĹ‘l kĂ©sĹ‘bb több kĂĽlönbözĹ‘ verziĂł is kĂ©szĂĽlt, Ă©s mĂ©g a korai Pentium III-asok is kaptak belĹ‘le. (hu)
rdfs:label
  • Pentium II (hu)
  • Pentium II (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is prop-hu:előd of
is prop-hu:utĂłd of
is foaf:primaryTopic of