| dbo:abstract
|
- A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között. A és a északra éltek. A rómaiak által caledon-oknak nevezett és más törzsek leszármazottjai. A Piktföld, vagy más néven Pictavia lett királyság a 10. században és a piktekből alakult ki az Albannach nép, vagyis a skótok. Nem ismert, hogy a piktek eredetileg milyen néven nevezték magukat. A latin Picti szó jelentése „festett” vagy „tetovált” emberek volt (bár nincs rá bizonyíték, hogy valóban festették vagy tetoválták volna magukat). A Pict szó először Eumenius egy írásában jelent meg 297-ben. (Noha a szót általában latin eredetűnek tekintik, lehet kelta eredetű is, lásd a Pictones nevű gall törzs nevét a Loire völgyében.) Írország és Dál Riata gaeljei néven ismerték a pikteket. (Például cru(i)then-túath.) A cruithne nép az ír tartományban is élt, királyságban. A britonok és a korai walesiek Prydyn néven ismerték a pikteket; ugyanebből a tőből erednek a Britain (Britannia) és briton szavak is. A kihalt, írásos emlékek nem maradtak fenn – a Pikt Köveknek is nevezett stilizált bevéséseket kivéve, amelyeket egyelőre nem sikerült értelmezni. Csak a helynevekből és az emlékműveken talált személynevekből következtethetünk, hogy a piktek vélhetően egy beszéltek, amely a délebbre lakó britonok nyelvével lehetett rokon. A feliratok egy része egyes vélemények szerint nem kelta, tehát lehetséges, hogy más nyelveket is használtak. (hu)
- A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között. A és a északra éltek. A rómaiak által caledon-oknak nevezett és más törzsek leszármazottjai. A Piktföld, vagy más néven Pictavia lett királyság a 10. században és a piktekből alakult ki az Albannach nép, vagyis a skótok. Nem ismert, hogy a piktek eredetileg milyen néven nevezték magukat. A latin Picti szó jelentése „festett” vagy „tetovált” emberek volt (bár nincs rá bizonyíték, hogy valóban festették vagy tetoválták volna magukat). A Pict szó először Eumenius egy írásában jelent meg 297-ben. (Noha a szót általában latin eredetűnek tekintik, lehet kelta eredetű is, lásd a Pictones nevű gall törzs nevét a Loire völgyében.) Írország és Dál Riata gaeljei néven ismerték a pikteket. (Például cru(i)then-túath.) A cruithne nép az ír Ulster tartományban is élt, királyságban. A britonok és a korai walesiek Prydyn néven ismerték a pikteket; ugyanebből a tőből erednek a Britain (Britannia) és briton szavak is. A kihalt, írásos emlékek nem maradtak fenn – a Pikt Köveknek is nevezett stilizált bevéséseket kivéve, amelyeket egyelőre nem sikerült értelmezni. Csak a helynevekből és az emlékműveken talált személynevekből következtethetünk, hogy a piktek vélhetően egy beszéltek, amely a délebbre lakó britonok nyelvével lehetett rokon. A feliratok egy része egyes vélemények szerint nem kelta, tehát lehetséges, hogy más nyelveket is használtak. (hu)
- <api batchcomplete="">A piktek törzsszövetség volt Sk༼ia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között. A Forth folyótól és a Clyde folyótól északra éltek. A rómaiak által caledonoknak nevezett és más törzsek leszármazottjai. A Piktföld, vagy más néven Pictavia lett Alba királyság a 10. században és a piktekből alakult ki az Albannach nép, vagyis a skótok.Nem ismert, hogy a piktek eredetileg milyen néven nevezték magukat. A latin Picti szó jelentése stett” vagy „tetovált” emberek volt (bár nincs rá bizonyíték, hogy valn festették vagy tetoválták volna magukat). A Pict szó először Eumenius egy írásn jelent meg 297-ben. (Noha a szót általn latin eredetűnek tekintik, lehet kelta eredetű is, lásd a Pictones nevű gall törzs nevét a Loire völgyn.)Írország és Dál Riata gaeljei Cruithne néven ismerték a pikteket. (Például óír cru(i)then-tྪth.) A cruithne nép az ír Ulster tartományban is élt, Dál nAraidi királyságban. A britonok és a korai walesiek Prydyn néven ismerték a pikteket; ugyanebből a tᔛől erednek a Britain (Britannia) és briton szavak is.A pikt nyelv kihalt, írásos emlékek nem maradtak fenn – a Pikt Köveknek is nevezett stilizált bevéséseket kivéve, amelyeket egyelőre nem sikerült értelmezni. Csak a helynevekből és az emlékműveken talált személynevekből következtethetünk, hogy a piktek vélhetᔞn egy kelta nyelvet beszéltek, amely a délebbre lakó britonok nyelvével lehetett rokon. A feliratok egy része egyes vélemények szerint nem kelta, tehát lehetséges, hogy más nyelveket is használtak. (hu)
- <api batchcomplete="">A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között. A Forth folyótól és a Clyde folyótól északra éltek. A rómaiak által caledonoknak nevezett és más törzsek leszármazottjai. A Piktföld, vagy más néven Pictavia lett Alba királyság a 10. században és a piktekből alakult ki az Albannach nép, vagyis a skótok.Nem ismert, hogy a piktek eredetileg milyen néven nevezték magukat. A latin Picti szó jelentése „festett” vagy „tetovált” emberek volt (bár nincs rá bizonyíték, hogy valóban festették vagy tetoválták volna magukat). A Pict szó először Eumenius egy írásában jelent meg 297-ben. (Noha a szót általában latin eredetűnek tekintik, lehet kelta eredetű is, lásd a Pictones nevű gall törzs nevét a Loire völgyében.)Írország és Dál Riata gaeljei Cruithne néven ismerték a pikteket. (Például óír cru(i)then-túath.) A cruithne nép az ír Ulster tartományban is élt, Dál nAraidi királyságban. A britonok és a korai walesiek Prydyn néven ismerték a pikteket; ugyanebből a tőből erednek a Britain (Britannia) és briton szavak is.A pikt nyelv kihalt, írásos emlékek nem maradtak fenn – a Pikt Köveknek is nevezett stilizált bevéséseket kivéve, amelyeket egyelőre nem sikerült értelmezni. Csak a helynevekből és az emlékműveken talált személynevekből következtethetünk, hogy a piktek vélhetően egy kelta nyelvet beszéltek, amely a délebbre lakó britonok nyelvével lehetett rokon. A feliratok egy része egyes vélemények szerint nem kelta, tehát lehetséges, hogy más nyelveket is használtak. (hu)
- A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között. A és a északra éltek. A rómaiak által caledon-oknak nevezett és más törzsek leszármazottjai. A Piktföld, vagy más néven Pictavia lett királyság a 10. században és a piktekből alakult ki az Albannach nép, vagyis a skótok. Nem ismert, hogy a piktek eredetileg milyen néven nevezték magukat. A latin Picti szó jelentése „festett” vagy „tetovált” emberek volt (bár nincs rá bizonyíték, hogy valóban festették vagy tetoválták volna magukat). A Pict szó először Eumenius egy írásában jelent meg 297-ben. (Noha a szót általában latin eredetűnek tekintik, lehet kelta eredetű is, lásd a Pictones nevű gall törzs nevét a Loire völgyében.) Írország és Dál Riata gaeljei néven ismerték a pikteket. (Például cru(i)then-túath.) A cruithne nép az ír tartományban is élt, királyságban. A britonok és a korai walesiek Prydyn néven ismerték a pikteket; ugyanebből a tőből erednek a Britain (Britannia) és briton szavak is. A kihalt, írásos emlékek nem maradtak fenn – a Pikt Köveknek is nevezett stilizált bevéséseket kivéve, amelyeket egyelőre nem sikerült értelmezni. Csak a helynevekből és az emlékműveken talált személynevekből következtethetünk, hogy a piktek vélhetően egy beszéltek, amely a délebbre lakó britonok nyelvével lehetett rokon. A feliratok egy része egyes vélemények szerint nem kelta, tehát lehetséges, hogy más nyelveket is használtak. (hu)
- A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között. A és a északra éltek. A rómaiak által caledon-oknak nevezett és más törzsek leszármazottjai. A Piktföld, vagy más néven Pictavia lett királyság a 10. században és a piktekből alakult ki az Albannach nép, vagyis a skótok. Nem ismert, hogy a piktek eredetileg milyen néven nevezték magukat. A latin Picti szó jelentése „festett” vagy „tetovált” emberek volt (bár nincs rá bizonyíték, hogy valóban festették vagy tetoválták volna magukat). A Pict szó először Eumenius egy írásában jelent meg 297-ben. (Noha a szót általában latin eredetűnek tekintik, lehet kelta eredetű is, lásd a Pictones nevű gall törzs nevét a Loire völgyében.) Írország és Dál Riata gaeljei néven ismerték a pikteket. (Például cru(i)then-túath.) A cruithne nép az ír Ulster tartományban is élt, királyságban. A britonok és a korai walesiek Prydyn néven ismerték a pikteket; ugyanebből a tőből erednek a Britain (Britannia) és briton szavak is. A kihalt, írásos emlékek nem maradtak fenn – a Pikt Köveknek is nevezett stilizált bevéséseket kivéve, amelyeket egyelőre nem sikerült értelmezni. Csak a helynevekből és az emlékműveken talált személynevekből következtethetünk, hogy a piktek vélhetően egy beszéltek, amely a délebbre lakó britonok nyelvével lehetett rokon. A feliratok egy része egyes vélemények szerint nem kelta, tehát lehetséges, hogy más nyelveket is használtak. (hu)
- <api batchcomplete="">A piktek törzsszövetség volt Sk༼ia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között. A Forth folyótól és a Clyde folyótól északra éltek. A rómaiak által caledonoknak nevezett és más törzsek leszármazottjai. A Piktföld, vagy más néven Pictavia lett Alba királyság a 10. században és a piktekből alakult ki az Albannach nép, vagyis a skótok.Nem ismert, hogy a piktek eredetileg milyen néven nevezték magukat. A latin Picti szó jelentése stett” vagy „tetovált” emberek volt (bár nincs rá bizonyíték, hogy valn festették vagy tetoválták volna magukat). A Pict szó először Eumenius egy írásn jelent meg 297-ben. (Noha a szót általn latin eredetűnek tekintik, lehet kelta eredetű is, lásd a Pictones nevű gall törzs nevét a Loire völgyn.)Írország és Dál Riata gaeljei Cruithne néven ismerték a pikteket. (Például óír cru(i)then-tྪth.) A cruithne nép az ír Ulster tartományban is élt, Dál nAraidi királyságban. A britonok és a korai walesiek Prydyn néven ismerték a pikteket; ugyanebből a tᔛől erednek a Britain (Britannia) és briton szavak is.A pikt nyelv kihalt, írásos emlékek nem maradtak fenn – a Pikt Köveknek is nevezett stilizált bevéséseket kivéve, amelyeket egyelőre nem sikerült értelmezni. Csak a helynevekből és az emlékműveken talált személynevekből következtethetünk, hogy a piktek vélhetᔞn egy kelta nyelvet beszéltek, amely a délebbre lakó britonok nyelvével lehetett rokon. A feliratok egy része egyes vélemények szerint nem kelta, tehát lehetséges, hogy más nyelveket is használtak. (hu)
- <api batchcomplete="">A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között. A Forth folyótól és a Clyde folyótól északra éltek. A rómaiak által caledonoknak nevezett és más törzsek leszármazottjai. A Piktföld, vagy más néven Pictavia lett Alba királyság a 10. században és a piktekből alakult ki az Albannach nép, vagyis a skótok.Nem ismert, hogy a piktek eredetileg milyen néven nevezték magukat. A latin Picti szó jelentése „festett” vagy „tetovált” emberek volt (bár nincs rá bizonyíték, hogy valóban festették vagy tetoválták volna magukat). A Pict szó először Eumenius egy írásában jelent meg 297-ben. (Noha a szót általában latin eredetűnek tekintik, lehet kelta eredetű is, lásd a Pictones nevű gall törzs nevét a Loire völgyében.)Írország és Dál Riata gaeljei Cruithne néven ismerték a pikteket. (Például óír cru(i)then-túath.) A cruithne nép az ír Ulster tartományban is élt, Dál nAraidi királyságban. A britonok és a korai walesiek Prydyn néven ismerték a pikteket; ugyanebből a tőből erednek a Britain (Britannia) és briton szavak is.A pikt nyelv kihalt, írásos emlékek nem maradtak fenn – a Pikt Köveknek is nevezett stilizált bevéséseket kivéve, amelyeket egyelőre nem sikerült értelmezni. Csak a helynevekből és az emlékműveken talált személynevekből következtethetünk, hogy a piktek vélhetően egy kelta nyelvet beszéltek, amely a délebbre lakó britonok nyelvével lehetett rokon. A feliratok egy része egyes vélemények szerint nem kelta, tehát lehetséges, hogy más nyelveket is használtak. (hu)
|
