dbo:abstract
|
- A plankton vĂzben lebegĹ‘ parányi Ă©lĹ‘lĂ©nyek Ă©letközössĂ©ge. NövĂ©nyi Ă©s állati, egy- Ă©s többsejtű szervezetek egyaránt találhatĂłk benne. Közös jellemzĹ‘jĂĽk, hogy nem, vagy csak korlátozott mĂ©rtĂ©kben kĂ©pesek aktĂv helyváltoztatásra, mozgásuk döntĹ‘en az áramlatok fĂĽggvĂ©nye. A planktonikus Ă©lĹ‘lĂ©nyekkel szemben a Ă©lĹ‘lĂ©nyek azok, amik irányĂtani tudják a mozgásukat, Ă©s kĂ©pesek a környezĹ‘ áramlásokkal szemben is Ăşszni (pl.: halak, magasabb rendű rákok, vĂzi emlĹ‘sök, egyes puhatestűek). A planktonon belĂĽl a azok az organizmusok tartoznak, amelyek Ă©letĂĽk egĂ©sz idĹ‘szakát planktonközössĂ©g rĂ©szekĂ©nt töltik (pĂ©ldául a legtöbb alga, medĂşza Ă©s alsĂłbbrendű rákok: Ă©s evezĹ‘lábĂş rákok). A azon Ă©lĹ‘lĂ©nyek csoportja, amelyek Ă©letĂĽk csak egy rĂ©szĂ©ben planktonikusak (általában a lárva rĂ©szben), majd az egyedfejlĹ‘dĂ©sĂĽk során kĂ©pesek lesznek az önállĂł helyváltoztatásra Ă©s vagy a bentosz, vagy a nekton Ă©letközössĂ©g rĂ©szĂ©vĂ© válnak. A meroplankton tagjai a puhatestűek legtöbb faja Ă©s a legtöbb hal. A planktonbĹ‘sĂ©g Ă©s planktoneloszlás erĹ‘sen fĂĽgg az olyan tĂ©nyezĹ‘ktĹ‘l, mint a környezĹ‘ tápanyagok koncentráciĂłja, a vĂz áramlása Ă©s a megvilágĂtottság mĂ©rtĂ©ke. A plankton szĂł a görög πλαγκτον szĂłbĂłl ered, jelentĂ©se ’vándorló’, ’sodrĂłdó’. (hu)
- A plankton vĂzben lebegĹ‘ parányi Ă©lĹ‘lĂ©nyek Ă©letközössĂ©ge. NövĂ©nyi Ă©s állati, egy- Ă©s többsejtű szervezetek egyaránt találhatĂłk benne. Közös jellemzĹ‘jĂĽk, hogy nem, vagy csak korlátozott mĂ©rtĂ©kben kĂ©pesek aktĂv helyváltoztatásra, mozgásuk döntĹ‘en az áramlatok fĂĽggvĂ©nye. A planktonikus Ă©lĹ‘lĂ©nyekkel szemben a Ă©lĹ‘lĂ©nyek azok, amik irányĂtani tudják a mozgásukat, Ă©s kĂ©pesek a környezĹ‘ áramlásokkal szemben is Ăşszni (pl.: halak, magasabb rendű rákok, vĂzi emlĹ‘sök, egyes puhatestűek). A planktonon belĂĽl a azok az organizmusok tartoznak, amelyek Ă©letĂĽk egĂ©sz idĹ‘szakát planktonközössĂ©g rĂ©szekĂ©nt töltik (pĂ©ldául a legtöbb alga, medĂşza Ă©s alsĂłbbrendű rákok: Ă©s evezĹ‘lábĂş rákok). A azon Ă©lĹ‘lĂ©nyek csoportja, amelyek Ă©letĂĽk csak egy rĂ©szĂ©ben planktonikusak (általában a lárva rĂ©szben), majd az egyedfejlĹ‘dĂ©sĂĽk során kĂ©pesek lesznek az önállĂł helyváltoztatásra Ă©s vagy a bentosz, vagy a nekton Ă©letközössĂ©g rĂ©szĂ©vĂ© válnak. A meroplankton tagjai a puhatestűek legtöbb faja Ă©s a legtöbb hal. A planktonbĹ‘sĂ©g Ă©s planktoneloszlás erĹ‘sen fĂĽgg az olyan tĂ©nyezĹ‘ktĹ‘l, mint a környezĹ‘ tápanyagok koncentráciĂłja, a vĂz áramlása Ă©s a megvilágĂtottság mĂ©rtĂ©ke. A plankton szĂł a görög πλαγκτον szĂłbĂłl ered, jelentĂ©se ’vándorló’, ’sodrĂłdó’. (hu)
|
rdfs:comment
|
- A plankton vĂzben lebegĹ‘ parányi Ă©lĹ‘lĂ©nyek Ă©letközössĂ©ge. NövĂ©nyi Ă©s állati, egy- Ă©s többsejtű szervezetek egyaránt találhatĂłk benne. Közös jellemzĹ‘jĂĽk, hogy nem, vagy csak korlátozott mĂ©rtĂ©kben kĂ©pesek aktĂv helyváltoztatásra, mozgásuk döntĹ‘en az áramlatok fĂĽggvĂ©nye. A planktonikus Ă©lĹ‘lĂ©nyekkel szemben a Ă©lĹ‘lĂ©nyek azok, amik irányĂtani tudják a mozgásukat, Ă©s kĂ©pesek a környezĹ‘ áramlásokkal szemben is Ăşszni (pl.: halak, magasabb rendű rákok, vĂzi emlĹ‘sök, egyes puhatestűek). A plankton szĂł a görög πλαγκτον szĂłbĂłl ered, jelentĂ©se ’vándorló’, ’sodrĂłdó’. (hu)
- A plankton vĂzben lebegĹ‘ parányi Ă©lĹ‘lĂ©nyek Ă©letközössĂ©ge. NövĂ©nyi Ă©s állati, egy- Ă©s többsejtű szervezetek egyaránt találhatĂłk benne. Közös jellemzĹ‘jĂĽk, hogy nem, vagy csak korlátozott mĂ©rtĂ©kben kĂ©pesek aktĂv helyváltoztatásra, mozgásuk döntĹ‘en az áramlatok fĂĽggvĂ©nye. A planktonikus Ă©lĹ‘lĂ©nyekkel szemben a Ă©lĹ‘lĂ©nyek azok, amik irányĂtani tudják a mozgásukat, Ă©s kĂ©pesek a környezĹ‘ áramlásokkal szemben is Ăşszni (pl.: halak, magasabb rendű rákok, vĂzi emlĹ‘sök, egyes puhatestűek). A plankton szĂł a görög πλαγκτον szĂłbĂłl ered, jelentĂ©se ’vándorló’, ’sodrĂłdó’. (hu)
|