| dbo:abstract
|
- Az ókori Rómában a pontifex maximus a legfelsőbb pap, a római vallás legmagasztosabb beosztása. Ez a beosztás kizárólag patriciusok számára volt elérhető egészen i. e. 254-ig, amikor is az első plebeius elfoglalta ezt a beosztást. Ez a határozottan vallási hivatal a Római Köztársaság során folyamatosan politikai befolyás alá került. Caius Iulius Caesar óriási vesztegetések árán már fiatalon megszerezte ezt a pozíciót, és főpapként be is költözött a pontifex maximus palotájába, a Regiába. Halála után M. Aemilius Lepidus, a triumvir lett a főpap. Augustus idején ő maga lett a főpap, és ezután a tisztség viselője a mindenkori császár lett. 382-ig keresztény császárok is fölvették a címet. A katolicizmusban Nagy Szent Gergely nevéhez fűződik a Pontifex Maximus pápai cím felvétele, és azóta az a római katolikus pápa latin megnevezéseként használt. Viszont a kapcsolat e két titulus között ennél korábbról eredeztethető, hiszen – és először – már I. Damáz pápát megválasztották római püspökként „pontifex maximusnak”. A pontifex szó szerint hídépítőt (pons + facere) jelent; a Maximus pedig hatalmas, legnagyobb. Valószínűleg ezt szó szerint értették, mivel a hídépítés valóban nagyon fontos feladat volt Rómában, ahol a szent folyó, a Tiberis felett nagy hidakat emeltek, és csak vallási vezetők voltak hivatottak megzavarni a szent Tiberis folyását. Emellett szimbolikus jelentése is van, a pontifexek egyengetik a hidat az ember és Isten között. (hu)
- Az ókori Rómában a pontifex maximus a legfelsőbb pap, a római vallás legmagasztosabb beosztása. Ez a beosztás kizárólag patriciusok számára volt elérhető egészen i. e. 254-ig, amikor is az első plebeius elfoglalta ezt a beosztást. Ez a határozottan vallási hivatal a Római Köztársaság során folyamatosan politikai befolyás alá került. Caius Iulius Caesar óriási vesztegetések árán már fiatalon megszerezte ezt a pozíciót, és főpapként be is költözött a pontifex maximus palotájába, a Regiába. Halála után M. Aemilius Lepidus, a triumvir lett a főpap. Augustus idején ő maga lett a főpap, és ezután a tisztség viselője a mindenkori császár lett. 382-ig keresztény császárok is fölvették a címet. A katolicizmusban Nagy Szent Gergely nevéhez fűződik a Pontifex Maximus pápai cím felvétele, és azóta az a római katolikus pápa latin megnevezéseként használatos. Viszont a kapcsolat e két titulus között ennél korábbról eredeztethető, hiszen – és először – már I. Damáz pápát megválasztották római püspökként „pontifex maximusnak”. A pontifex szó szerint hídépítőt (pons + facere) jelent; a Maximus pedig hatalmas, legnagyobb. Valószínűleg ezt szó szerint értették, mivel a hídépítés valóban nagyon fontos feladat volt Rómában, ahol a szent folyó, a Tiberis felett nagy hidakat emeltek, és csak vallási vezetők voltak hivatottak megzavarni a szent Tiberis folyását. Emellett szimbolikus jelentése is van, a pontifexek egyengetik a hidat az ember és Isten között. (hu)
- <api batchcomplete="">Az ókori Rómn a pontifex maximus a legfels pap, a római vallás legmagasztosabb beosztása. Ez a beosztás kizárólag patriciusok számára volt elérhető egészen i. e. 254-ig, amikor is az első plebeius elfoglalta ezt a beosztást. Ez a határozottan vallási hivatal a Római Köztársaság során folyamatosan politikai befolyás alá került. Caius Iulius Caesar óriási vesztegetések árán már fiatalon megszerezte ezt a pozໜiót, és főpapként be is költözött a pontifex maximus palotáj, a Regi. Halála után M. Aemilius Lepidus, a triumvir lett a főpap.Augustus idején ő maga lett a főpap, és ezután a tisztség viselője a mindenkori császár lett. 382-ig keresztény császárok is fölvették a címet.A katolicizmusban Nagy Szent Gergely nevéhez fűzᔝik a pontifex maximus pápai cím felvétele, és azóta az a római katolikus pápa latin megnevezéseként használatos. Viszont a kapcsolat e két titulus között ennél korról eredeztethető, hiszen – és először – már I. Damáz pápát megválasztották római püspökként „pontifex maximusnak”.A pontifex szó szerint hໝépítőt (pons + facere) jelent; a Maximus pedig hatalmas, legnagyobb. Valószínűleg ezt szó szerint értették, mivel a hໝépítés valn nagyon fontos feladat volt Rómn, ahol a szent folyó, a Tiberis felett nagy hidakat emeltek, és csak vallási vezetők voltak hivatottak megzavarni a szent Tiberis folyását. Emellett szimbolikus jelentése is van, a pontifexek egyengetik a hidat az ember és az istenek, a katolikus egyházban Isten között. (hu)
- <api batchcomplete="">Az ókori Rómában a pontifex maximus a legfelsőbb pap, a római vallás legmagasztosabb beosztása. Ez a beosztás kizárólag patriciusok számára volt elérhető egészen i. e. 254-ig, amikor is az első plebeius elfoglalta ezt a beosztást. Ez a határozottan vallási hivatal a Római Köztársaság során folyamatosan politikai befolyás alá került. Caius Iulius Caesar óriási vesztegetések árán már fiatalon megszerezte ezt a pozíciót, és főpapként be is költözött a pontifex maximus palotájába, a Regiába. Halála után M. Aemilius Lepidus, a triumvir lett a főpap.Augustus idején ő maga lett a főpap, és ezután a tisztség viselője a mindenkori császár lett. 382-ig keresztény császárok is fölvették a címet.A katolicizmusban Nagy Szent Gergely nevéhez fűződik a pontifex maximus pápai cím felvétele, és azóta az a római katolikus pápa latin megnevezéseként használatos. Viszont a kapcsolat e két titulus között ennél korábbról eredeztethető, hiszen – és először – már I. Damáz pápát megválasztották római püspökként „pontifex maximusnak”.A pontifex szó szerint hídépítőt (pons + facere) jelent; a Maximus pedig hatalmas, legnagyobb. Valószínűleg ezt szó szerint értették, mivel a hídépítés valóban nagyon fontos feladat volt Rómában, ahol a szent folyó, a Tiberis felett nagy hidakat emeltek, és csak vallási vezetők voltak hivatottak megzavarni a szent Tiberis folyását. Emellett szimbolikus jelentése is van, a pontifexek egyengetik a hidat az ember és az istenek, a katolikus egyházban Isten között. (hu)
- Az ókori Rómában a pontifex maximus a legfelsőbb pap, a római vallás legmagasztosabb beosztása. Ez a beosztás kizárólag patriciusok számára volt elérhető egészen i. e. 254-ig, amikor is az első plebeius elfoglalta ezt a beosztást. Ez a határozottan vallási hivatal a Római Köztársaság során folyamatosan politikai befolyás alá került. Caius Iulius Caesar óriási vesztegetések árán már fiatalon megszerezte ezt a pozíciót, és főpapként be is költözött a pontifex maximus palotájába, a Regiába. Halála után M. Aemilius Lepidus, a triumvir lett a főpap. Augustus idején ő maga lett a főpap, és ezután a tisztség viselője a mindenkori császár lett. 382-ig keresztény császárok is fölvették a címet. A katolicizmusban Nagy Szent Gergely nevéhez fűződik a Pontifex Maximus pápai cím felvétele, és azóta az a római katolikus pápa latin megnevezéseként használt. Viszont a kapcsolat e két titulus között ennél korábbról eredeztethető, hiszen – és először – már I. Damáz pápát megválasztották római püspökként „pontifex maximusnak”. A pontifex szó szerint hídépítőt (pons + facere) jelent; a Maximus pedig hatalmas, legnagyobb. Valószínűleg ezt szó szerint értették, mivel a hídépítés valóban nagyon fontos feladat volt Rómában, ahol a szent folyó, a Tiberis felett nagy hidakat emeltek, és csak vallási vezetők voltak hivatottak megzavarni a szent Tiberis folyását. Emellett szimbolikus jelentése is van, a pontifexek egyengetik a hidat az ember és Isten között. (hu)
- Az ókori Rómában a pontifex maximus a legfelsőbb pap, a római vallás legmagasztosabb beosztása. Ez a beosztás kizárólag patriciusok számára volt elérhető egészen i. e. 254-ig, amikor is az első plebeius elfoglalta ezt a beosztást. Ez a határozottan vallási hivatal a Római Köztársaság során folyamatosan politikai befolyás alá került. Caius Iulius Caesar óriási vesztegetések árán már fiatalon megszerezte ezt a pozíciót, és főpapként be is költözött a pontifex maximus palotájába, a Regiába. Halála után M. Aemilius Lepidus, a triumvir lett a főpap. Augustus idején ő maga lett a főpap, és ezután a tisztség viselője a mindenkori császár lett. 382-ig keresztény császárok is fölvették a címet. A katolicizmusban Nagy Szent Gergely nevéhez fűződik a Pontifex Maximus pápai cím felvétele, és azóta az a római katolikus pápa latin megnevezéseként használatos. Viszont a kapcsolat e két titulus között ennél korábbról eredeztethető, hiszen – és először – már I. Damáz pápát megválasztották római püspökként „pontifex maximusnak”. A pontifex szó szerint hídépítőt (pons + facere) jelent; a Maximus pedig hatalmas, legnagyobb. Valószínűleg ezt szó szerint értették, mivel a hídépítés valóban nagyon fontos feladat volt Rómában, ahol a szent folyó, a Tiberis felett nagy hidakat emeltek, és csak vallási vezetők voltak hivatottak megzavarni a szent Tiberis folyását. Emellett szimbolikus jelentése is van, a pontifexek egyengetik a hidat az ember és Isten között. (hu)
- <api batchcomplete="">Az ókori Rómn a pontifex maximus a legfels pap, a római vallás legmagasztosabb beosztása. Ez a beosztás kizárólag patriciusok számára volt elérhető egészen i. e. 254-ig, amikor is az első plebeius elfoglalta ezt a beosztást. Ez a határozottan vallási hivatal a Római Köztársaság során folyamatosan politikai befolyás alá került. Caius Iulius Caesar óriási vesztegetések árán már fiatalon megszerezte ezt a pozໜiót, és főpapként be is költözött a pontifex maximus palotáj, a Regi. Halála után M. Aemilius Lepidus, a triumvir lett a főpap.Augustus idején ő maga lett a főpap, és ezután a tisztség viselője a mindenkori császár lett. 382-ig keresztény császárok is fölvették a címet.A katolicizmusban Nagy Szent Gergely nevéhez fűzᔝik a pontifex maximus pápai cím felvétele, és azóta az a római katolikus pápa latin megnevezéseként használatos. Viszont a kapcsolat e két titulus között ennél korról eredeztethető, hiszen – és először – már I. Damáz pápát megválasztották római püspökként „pontifex maximusnak”.A pontifex szó szerint hໝépítőt (pons + facere) jelent; a Maximus pedig hatalmas, legnagyobb. Valószínűleg ezt szó szerint értették, mivel a hໝépítés valn nagyon fontos feladat volt Rómn, ahol a szent folyó, a Tiberis felett nagy hidakat emeltek, és csak vallási vezetők voltak hivatottak megzavarni a szent Tiberis folyását. Emellett szimbolikus jelentése is van, a pontifexek egyengetik a hidat az ember és az istenek, a katolikus egyházban Isten között. (hu)
- <api batchcomplete="">Az ókori Rómában a pontifex maximus a legfelsőbb pap, a római vallás legmagasztosabb beosztása. Ez a beosztás kizárólag patriciusok számára volt elérhető egészen i. e. 254-ig, amikor is az első plebeius elfoglalta ezt a beosztást. Ez a határozottan vallási hivatal a Római Köztársaság során folyamatosan politikai befolyás alá került. Caius Iulius Caesar óriási vesztegetések árán már fiatalon megszerezte ezt a pozíciót, és főpapként be is költözött a pontifex maximus palotájába, a Regiába. Halála után M. Aemilius Lepidus, a triumvir lett a főpap.Augustus idején ő maga lett a főpap, és ezután a tisztség viselője a mindenkori császár lett. 382-ig keresztény császárok is fölvették a címet.A katolicizmusban Nagy Szent Gergely nevéhez fűződik a pontifex maximus pápai cím felvétele, és azóta az a római katolikus pápa latin megnevezéseként használatos. Viszont a kapcsolat e két titulus között ennél korábbról eredeztethető, hiszen – és először – már I. Damáz pápát megválasztották római püspökként „pontifex maximusnak”.A pontifex szó szerint hídépítőt (pons + facere) jelent; a Maximus pedig hatalmas, legnagyobb. Valószínűleg ezt szó szerint értették, mivel a hídépítés valóban nagyon fontos feladat volt Rómában, ahol a szent folyó, a Tiberis felett nagy hidakat emeltek, és csak vallási vezetők voltak hivatottak megzavarni a szent Tiberis folyását. Emellett szimbolikus jelentése is van, a pontifexek egyengetik a hidat az ember és az istenek, a katolikus egyházban Isten között. (hu)
|
