| dbo:abstract
|
- Előzmény, alapinformáció, kiindulópont. A logikában az érveléshez tartozó állítások két csoportra oszthatóak: konklúzióra és premisszára. A konklúzió az érvelés bizonyítandó tétele, az az állítás, amely az érvelés többi állításából következik. A premisszák, vagyis az érvek hivatottak alátámasztani a konklúziót, bizonyítják azt, vagy maguk után vonják igazságát. Egy érvelésben akármennyi premissza lehet, de általában csak egy konklúzió. Összetett érvelések esetében egy állítás egyszerre szolgálhat egy érvelés konklúziójaként és egy másik premisszájaként. Ilyenkor az érvelés részérvelésekből áll. A ki nem mondott premisszák – illetve konklúziók – az érvelés lényeges elemei. Ezeket rejtett (implicit) premisszáknak nevezik: olyan állítások, amelyekkel a hallgatónak kell az érvelést kiegészítenie. Sokszor épül az érvelés közhelyes igazságokra – ilyenkor teljesen természetes, ha a premisszát kihagyják (ún. enthümematikus érvelés). Példa: „Semmiképpen sem a gazdagok játékszere a TBSZ, az átlagos megtakarítás ugyanis 2,8 millió forint” Az első tagmondatban foglalt következtetés két premisszából van levonva, amelyek egyike nincs kimondva (azaz implicit): jelesül, hogy „aki 2,8 millió forintot takarít meg, az (még) nem gazdag.” A konklúzió csak akkor tekinthető helytállónak, hogyha (hallgatólagosan) ezt az utóbbi premisszát is elfogadjuk. (hu)
- Előzmény, alapinformáció, kiindulópont. A logikában az érveléshez tartozó állítások két csoportra oszthatóak: konklúzióra és premisszára. A konklúzió az érvelés bizonyítandó tétele, az az állítás, amely az érvelés többi állításából következik. A premisszák, vagyis az érvek hivatottak alátámasztani a konklúziót, bizonyítják azt, vagy maguk után vonják igazságát. Egy érvelésben akármennyi premissza lehet, de általában csak egy konklúzió. Összetett érvelések esetében egy állítás egyszerre szolgálhat egy érvelés konklúziójaként és egy másik premisszájaként. Ilyenkor az érvelés részérvelésekből áll. A ki nem mondott premisszák – illetve konklúziók – az érvelés lényeges elemei. Ezeket rejtett (implicit) premisszáknak nevezik: olyan állítások, amelyekkel a hallgatónak kell az érvelést kiegészítenie. Sokszor épül az érvelés közhelyes igazságokra – ilyenkor teljesen természetes, ha a premisszát kihagyják (ún. enthümematikus érvelés). Példa: „Semmiképpen sem a gazdagok játékszere a TBSZ, az átlagos megtakarítás ugyanis 2,8 millió forint” Az első tagmondatban foglalt következtetés két premisszából van levonva, amelyek egyike nincs kimondva (azaz implicit): jelesül, hogy „aki 2,8 millió forintot takarít meg, az (még) nem gazdag.” A konklúzió csak akkor tekinthető helytállónak, hogyha (hallgatólagosan) ezt az utóbbi premisszát is elfogadjuk. (hu)
|
