| dbo:abstract
|
- A presbiterianizmus egy ága a református kereszténységnek. Főként református és "presbiteriánus" egyházaknak nevezik azokat a protestáns egyházakat, amelyek a 16. századi Svájcban kibontakozott reformációból származnak. A presbiteriánus egyházak megnevezése a presbiteriánus egyházkormányzási formából ered, amelyek a gyülekezetek képviselői, a presbiterek gyűlései által vannak kormányozva. A református egyházakra általánosan ez a jellemző, de amikor nagy kezdőbetűvel írjuk, a Presbiteriánus azokat az egyházakat jelöli, amelyek az angolszász, illetve skót puritán mozgalomból indult református eszmeiséget a magukénak tekintik. Korai szakaszában, szűkebb értelemben az angol-skót református egyházakat nevezték így. A Brit-szigeteken helyileg domináns anglikán egyház a római katolikus egyháztól ugyan függetlenedett, és be is vezetett bizonyos helyeselt reformokat, de pl. a püspöki berendezkedést is megtartotta. Az itt alakuló kálvinista egyháznak inkább a szervezeti struktúrája adta a megnevezését, mint csupán a “református” jelző. A presbiteriánusoknak a Westminsteri hitvallása több kérdésre és kifinomultabban kiterjedt, mint az európai kontinentális református egyházak hitvallásai, ezek adják a presbiteriánus specifikumokat, egy szűkebb meghatározást, de teljes összhangban vannak a többi református hitvallással, és tágabb értelemben világszerte elterjedt megnevezése a református kereszténységnek. (hu)
- A presbiterianizmus egy ága a református kereszténységnek. Főként református és "presbiteriánus" egyházaknak nevezik azokat a protestáns egyházakat, amelyek a 16. századi Svájcban kibontakozott reformációból származnak. A presbiteriánus egyházak megnevezése a presbiteriánus egyházkormányzási formából ered, amelyek a gyülekezetek képviselői, a presbiterek gyűlései által vannak kormányozva. A református egyházakra általánosan ez a jellemző, de amikor nagy kezdőbetűvel írjuk, a Presbiteriánus azokat az egyházakat jelöli, amelyek az angolszász, illetve skót puritán mozgalomból indult református eszmeiséget a magukénak tekintik. Korai szakaszában, szűkebb értelemben az angol-skót református egyházakat nevezték így. A Brit-szigeteken helyileg domináns anglikán egyház a római katolikus egyháztól ugyan függetlenedett, és be is vezetett bizonyos helyeselt reformokat, de pl. a püspöki berendezkedést is megtartotta. Az itt alakuló kálvinista egyháznak inkább a szervezeti struktúrája adta a megnevezését, mint csupán a “református” jelző. A presbiteriánusoknak a Westminsteri hitvallása több kérdésre és kifinomultabban kiterjedt, mint az európai kontinentális református egyházak hitvallásai, ezek adják a presbiteriánus specifikumokat, egy szűkebb meghatározást, de teljes összhangban vannak a többi református hitvallással, és tágabb értelemben világszerte elterjedt megnevezése a református kereszténységnek. (hu)
|
