dbo:abstract
|
- Provence-i Margit (1221 – Párizs, 1295. december 20.) a középkori Franciaország királynéja, IX. (Szent) Lajos felesége és III. (Merész) Fülöp anyja volt. IV. Rajmund Berengár provence-i gróf és Savoyai Beatrix lánya volt, házasságát az energikus özvegy királyné, Kasztíliai Blanka szervezte meg Lajossal. 1234. május 27-én Sens városában esküdtek egymásnak örök hűséget, és házasságuk során tizenegy gyermeket nemzettek. Margit anyósához hasonlóan határozott, kemény és tehetséges asszony volt: férjét 1248-ban elkísérte a VII. keresztes hadjáratra, Egyiptomba, ahol Lajos fogsága idején hivatalosan is ő vezette a keresztes hadakat. 1254-es hazatértükig három gyermekük született a Közel-Keleten. Ezt követően nem sokat hallani róla: gyermekeivel foglalkozott, és kegyes életet élt. Lajos 1270-es tuniszi halálát követően Margit igyekezett befolyása alatt tartani fiát, Merész Fülöpöt, és többször megpróbálta 1267-ben elhunyt húga, Beatrix örökét visszaszerezni sógorától, Anjou Károlytól. 1278-ban Margit egyetlen életben maradt testvéréhez, Angliai Eleonórához, III. Henrik angol király özvegyéhez és I. Eduárd anyjához fordult, hogy fia segítségével harcot indítson közös jogaikért, ám a hat évig húzódó konfliktust IV. Márton pápa közbenjárásával végül békésen sikerült rendezni: a királynék lemondtak követeléseikről. Provence-i Margit ösztönzésére két életrajz is született férjéről: egy Jean de Joinville champagne-i sénéchal és egy a királyné gyóntatójának tollából, melyek egyfelől számos emberi epizóddal gazdagítják ismereteinket a később szentté avatott uralkodóról, másrészt kegyességét hangsúlyozzák. Margit élete végén Saint-Marcelbe, az általa alapított Szent Klára minorita zárdába vonult vissza lányával, Blanche-sal. Halálhírére I. Eduárd körlevélben rendelte el, hogy országa minden püspöke imádkozzon nagynénje lelki üdvéért. (hu)
- Provence-i Margit (1221 – Párizs, 1295. december 20.) a középkori Franciaország királynéja, IX. (Szent) Lajos felesége és III. (Merész) Fülöp anyja volt. IV. Rajmund Berengár provence-i gróf és Savoyai Beatrix lánya volt, házasságát az energikus özvegy királyné, Kasztíliai Blanka szervezte meg Lajossal. 1234. május 27-én Sens városában esküdtek egymásnak örök hűséget, és házasságuk során tizenegy gyermeket nemzettek. Margit anyósához hasonlóan határozott, kemény és tehetséges asszony volt: férjét 1248-ban elkísérte a VII. keresztes hadjáratra, Egyiptomba, ahol Lajos fogsága idején hivatalosan is ő vezette a keresztes hadakat. 1254-es hazatértükig három gyermekük született a Közel-Keleten. Ezt követően nem sokat hallani róla: gyermekeivel foglalkozott, és kegyes életet élt. Lajos 1270-es tuniszi halálát követően Margit igyekezett befolyása alatt tartani fiát, Merész Fülöpöt, és többször megpróbálta 1267-ben elhunyt húga, Beatrix örökét visszaszerezni sógorától, Anjou Károlytól. 1278-ban Margit egyetlen életben maradt testvéréhez, Angliai Eleonórához, III. Henrik angol király özvegyéhez és I. Eduárd anyjához fordult, hogy fia segítségével harcot indítson közös jogaikért, ám a hat évig húzódó konfliktust IV. Márton pápa közbenjárásával végül békésen sikerült rendezni: a királynék lemondtak követeléseikről. Provence-i Margit ösztönzésére két életrajz is született férjéről: egy Jean de Joinville champagne-i sénéchal és egy a királyné gyóntatójának tollából, melyek egyfelől számos emberi epizóddal gazdagítják ismereteinket a később szentté avatott uralkodóról, másrészt kegyességét hangsúlyozzák. Margit élete végén Saint-Marcelbe, az általa alapított Szent Klára minorita zárdába vonult vissza lányával, Blanche-sal. Halálhírére I. Eduárd körlevélben rendelte el, hogy országa minden püspöke imádkozzon nagynénje lelki üdvéért. (hu)
|