| dbo:abstract
|
- A római–szászánida háborúk katonai konfliktusok sorozata, melyekben a Római Birodalom (majd később a Keletrómai Birodalom) harcolt a Szászánida Birodalom ellen a 3. és 7. század között. A késő ókor két legjelentősebb hatalma csaknem folyamatosan hadban állt egymással ebben az időszakban, bár voltak békés periódusok is (főleg az 5. században). A konfliktusok a 3. században kezdődtek, a Szászánida Birodalom megalapításával, és Hérakleiosz győztes háborújával fejeződtek be 628-630-ban. A katonai hadműveletek különösen intenzívek voltak I. Sápúr (241–272), II. Sápúr (309-379), I. Huszrau (531–579) és II. Huszrau (603-628) idejében. A támadásokat hol Róma, hol a szászánidák kezdeményezték. A Róma és Perzsia közötti utolsó és egyben legnagyobb háború (603–628) után mindkét birodalom kimerült és az iszlám hódítás áldozatává vált, melyben a Szászánida Birodalom teljesen elpusztult, és a Bizánci Birodalom keleti tartományai is arab kézbe kerültek. Ez az esemény jelenti az ókor végét. (hu)
- A római–szászánida háborúk katonai konfliktusok sorozata, melyekben a Római Birodalom (majd később a Keletrómai Birodalom) harcolt a Szászánida Birodalom ellen a 3. és 7. század között. A késő ókor két legjelentősebb hatalma csaknem folyamatosan hadban állt egymással ebben az időszakban, bár voltak békés periódusok is (főleg az 5. században). A konfliktusok a 3. században kezdődtek, a Szászánida Birodalom megalapításával, és Hérakleiosz győztes háborújával fejeződtek be 628-630-ban. A katonai hadműveletek különösen intenzívek voltak I. Sápúr (241–272), II. Sápúr (309-379), I. Huszrau (531–579) és II. Huszrau (603-628) idejében. A támadásokat hol Róma, hol a szászánidák kezdeményezték. A Róma és Perzsia közötti utolsó és egyben legnagyobb háború (603–628) után mindkét birodalom kimerült és az iszlám hódítás áldozatává vált, melyben a Szászánida Birodalom teljesen elpusztult, és a Bizánci Birodalom keleti tartományai is arab kézbe kerültek. Ez az esemény jelenti az ókor végét. (hu)
|
