| dbo:abstract
|
- A RD–36–35 a szovjet rövid fel- és leszállási úthosszú (STOL) és helyből felszálló (VTOL) repülőgépeken alkalmazott gázturbinás emelőhajtómű. A sorozatgyártású Jak–38 helyből felszálló haditengerészeti vadászrepülőgépen alkalmazták. A hajtóművet a (ma: NPO Szaturn) mellett, Pjotr Koleszov irányítása alatt működő tervezőirodában fejlesztették ki (erre utal a típusjelzésben az első szám), eredetileg a Jak–36 kísérleti helyből felszálló repülőgép számára. Sorozatgyártása 1966-tól folyt a Ribinszki Motorgyárban. A kis méretű, kompakt felépítésű és kis tömegű emelőhajtóműnek köszönhetően kezdődhettek el a Szovjetunióban az 1960-as években a kísérletek a helyből felszálló repülőgépekkel, és több nagy sorozatban gyártott repülőgépnek (MiG–21, MiG–23, Szu–15, Szu–24) elkészült a kísérleti helyből felszálló változata. A sugárhajtómű egytengelyes kialakítású. Kompresszora hatfokozatú. Az első fokozatban hangsebesség feletti a levegő áramlása. Égéstere egyenes áramú, gyűrűs, rövid felépítésű, turbinája egyfokozatú. A forgórész két helyen csapágyazott. Az elülső ágyazás rezgéscsillapítással rendelkezik, mely a forgórész rezgését csökkenti. Az emelőhajtómű a földön a repülőgép főhajtóművének kompresszorából elvezetett sűrített levegővel indítható. Levegőben, repülés közben a hajtómű beömlőnyílásába vezetett levegő révén autorotációval indítható. (hu)
- A RD–36–35 a szovjet rövid fel- és leszállási úthosszú (STOL) és helyből felszálló (VTOL) repülőgépeken alkalmazott gázturbinás emelőhajtómű. A sorozatgyártású Jak–38 helyből felszálló haditengerészeti vadászrepülőgépen alkalmazták. A hajtóművet a (ma: NPO Szaturn) mellett, Pjotr Koleszov irányítása alatt működő tervezőirodában fejlesztették ki (erre utal a típusjelzésben az első szám), eredetileg a Jak–36 kísérleti helyből felszálló repülőgép számára. Sorozatgyártása 1966-tól folyt a Ribinszki Motorgyárban. A kis méretű, kompakt felépítésű és kis tömegű emelőhajtóműnek köszönhetően kezdődhettek el a Szovjetunióban az 1960-as években a kísérletek a helyből felszálló repülőgépekkel, és több nagy sorozatban gyártott repülőgépnek (MiG–21, MiG–23, Szu–15, Szu–24) elkészült a kísérleti helyből felszálló változata. A sugárhajtómű egytengelyes kialakítású. Kompresszora hatfokozatú. Az első fokozatban hangsebesség feletti a levegő áramlása. Égéstere egyenes áramú, gyűrűs, rövid felépítésű, turbinája egyfokozatú. A forgórész két helyen csapágyazott. Az elülső ágyazás rezgéscsillapítással rendelkezik, mely a forgórész rezgését csökkenti. Az emelőhajtómű a földön a repülőgép főhajtóművének kompresszorából elvezetett sűrített levegővel indítható. Levegőben, repülés közben a hajtómű beömlőnyílásába vezetett levegő révén autorotációval indítható. (hu)
|
