dbo:abstract
|
- Raúl Modesto Castro Ruz hadseregtábornok, Kuba elnöke, miniszterelnöke, a kubai hadsereg parancsnoka, pártvezető, Fidel Castro öccse. Bátyjával 1953-ban részt vett a Moncada laktanya sikertelen ostromában, majd két évet börtönben töltött. Kegyelemmel szabadult és Mexikóba távozott, ahol megszervezték a Batista-rendszer elleni gerillamozgalmat. 1956 végén Fidel Castro oldalán visszatért Kubába és két éves küzdelem után, 1959 elején mozgalmuk megdöntötte a Batista-rendszert. A kommunista Kuba hadseregének főparancsnoka és a katonai megtorlás egyik felelőse lett, számos katonát végeztetett ki. Hadügyminiszteri és számos fontos vezetői posztot kapott, bátyja mögött az új kommunista rendszer második számú vezetője lett. Ugyan tradicionális kommunistának számított, de a 80-as évektől korlátozott gazdasági reformokat tett lehetővé a felügyelete alá tartozó területeken. 2006-ban ideiglenesen átvette az ország irányítását betegeskedő bátyjától. 2008-ban hivatalosan is Kuba elnökévé választották. Posztjára 2013-ban újraválasztották és 2016-ban a Kubai Kommunista Párt főtitkári tisztét is megkapta. Elnöksége alatt a zárt kommunista rendszer óvatos gazdasági és társadalmi reformjába kezdett. Rendezte a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, nagyobb teret engedett a gazdaságban a magánszektornak és csökkentette a kubaiakra vonatkozó utazási és egyéb tilalmakat. Úgy nyilatkozott, hogy 2018-ban lejáró elnöki ciklusa után már nem kíván tisztséget vállalni. (hu)
- Raúl Modesto Castro Ruz hadseregtábornok, Kuba elnöke, miniszterelnöke, a kubai hadsereg parancsnoka, pártvezető, Fidel Castro öccse. Bátyjával 1953-ban részt vett a Moncada laktanya sikertelen ostromában, majd két évet börtönben töltött. Kegyelemmel szabadult és Mexikóba távozott, ahol megszervezték a Batista-rendszer elleni gerillamozgalmat. 1956 végén Fidel Castro oldalán visszatért Kubába és két éves küzdelem után, 1959 elején mozgalmuk megdöntötte a Batista-rendszert. A kommunista Kuba hadseregének főparancsnoka és a katonai megtorlás egyik felelőse lett, számos katonát végeztetett ki. Hadügyminiszteri és számos fontos vezetői posztot kapott, bátyja mögött az új kommunista rendszer második számú vezetője lett. Ugyan tradicionális kommunistának számított, de a 80-as évektől korlátozott gazdasági reformokat tett lehetővé a felügyelete alá tartozó területeken. 2006-ban ideiglenesen átvette az ország irányítását betegeskedő bátyjától. 2008-ban hivatalosan is Kuba elnökévé választották. Posztjára 2013-ban újraválasztották és 2016-ban a Kubai Kommunista Párt főtitkári tisztét is megkapta. Elnöksége alatt a zárt kommunista rendszer óvatos gazdasági és társadalmi reformjába kezdett. Rendezte a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, nagyobb teret engedett a gazdaságban a magánszektornak és csökkentette a kubaiakra vonatkozó utazási és egyéb tilalmakat. Úgy nyilatkozott, hogy 2018-ban lejáró elnöki ciklusa után már nem kíván tisztséget vállalni. (hu)
|