| dbo:abstract
|
- A reáljogok (Latin jura realia) általában oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul. Legfontosabb esete a reáljogoknak az, mikor a jog valamely ingatlannal van egybekapcsolva akként, hogy az ingatlannak tulajdonosa egyúttal az illető jognak alanya.A modern jogfejlődés egy igen nevezetes reáljogot hozott létre a birtokosra, vagyis az ún. bemutatóra, „au porteur” szóló jogot, melynél a jogosított az, aki a jogra vonatkozó okiratnak van birtokában, amelyeknek jelentőségét emeli még az, hogy össz-szerűen meghatározott jogalanyra szóló jogok üres forgatmány útján „au porteur” szóló jogokra változhatnak át. A reáljogoknak ellentétei a (jura personalia), amelyeknél a jog keletkezésével a jognak alanya is bizonyos. Ezek kétfélék: a) az ún. legszemélyesebb jogok (jura personalissima), amelyek oly szorosan függnek össze a jogosított személyével, hogy attól el sem választhatók, tehát át nem ruházhatók, öröklés útján át nem szállhatnak, hanem a jogosított halálával elenyésznek; b) a szorosabb értelemben vett személyes jogok, melyek átruházhatók s útján átszállhatnak: ilyen a legtöbb . (hu)
- <api batchcomplete="">A reáljogok (Latin jura realia) általn oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul.Legfontosabb esete a reáljogoknak az, mikor a jog valamely ingatlannal van egybekapcsolva akként, hogy az ingatlannak tulajdonosa egyúttal az illető jognak alanya.A modern jogfejlᔝés egy igen nevezetes reáljogot hozott létre a birtokosra, vagyis az ún. bemutatóra, 𠇪u porteur” szóló jogot, melynél a jogosított az, aki a jogra vonatkozó okiratnak van birtokn, amelyeknek jelentőségét emeli még az, hogy össz-szern meghatározott jogalanyra szóló jogok üres forgatmány útján 𠇪u porteur” szóló jogokra változhatnak át.A reáljogoknak ellentétei a személyes jogok (jura personalia), amelyeknél a jog keletkezésével a jognak alanya is bizonyos. Ezek kétfélék: a) az ún. legszemélyesebb jogok (jura personalissima), amelyek oly szorosan függnek össze a jogosított személyével, hogy attól el sem választhatók, tehát át nem ruházhatók, öröklés útján át nem szállhatnak, hanem a jogosított halálával elenyésznek; b) a szorosabb értelemben vett személyes jogok, melyek átruházhatók s örökség útján átszállhatnak: ilyen a legt vagyoni jog. (hu)
- <api batchcomplete="">A reáljogok (Latin jura realia) általában oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul.Legfontosabb esete a reáljogoknak az, mikor a jog valamely ingatlannal van egybekapcsolva akként, hogy az ingatlannak tulajdonosa egyúttal az illető jognak alanya.A modern jogfejlődés egy igen nevezetes reáljogot hozott létre a birtokosra, vagyis az ún. bemutatóra, „au porteur” szóló jogot, melynél a jogosított az, aki a jogra vonatkozó okiratnak van birtokában, amelyeknek jelentőségét emeli még az, hogy össz-szerűen meghatározott jogalanyra szóló jogok üres forgatmány útján „au porteur” szóló jogokra változhatnak át.A reáljogoknak ellentétei a személyes jogok (jura personalia), amelyeknél a jog keletkezésével a jognak alanya is bizonyos. Ezek kétfélék: a) az ún. legszemélyesebb jogok (jura personalissima), amelyek oly szorosan függnek össze a jogosított személyével, hogy attól el sem választhatók, tehát át nem ruházhatók, öröklés útján át nem szállhatnak, hanem a jogosított halálával elenyésznek; b) a szorosabb értelemben vett személyes jogok, melyek átruházhatók s örökség útján átszállhatnak: ilyen a legtöbb vagyoni jog. (hu)
- A reáljogok (Latin jura realia) általában oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul. Legfontosabb esete a reáljogoknak az, mikor a jog valamely ingatlannal van egybekapcsolva akként, hogy az ingatlannak tulajdonosa egyúttal az illető jognak alanya.A modern jogfejlődés egy igen nevezetes reáljogot hozott létre a birtokosra, vagyis az ún. bemutatóra, „au porteur” szóló jogot, melynél a jogosított az, aki a jogra vonatkozó okiratnak van birtokában, amelyeknek jelentőségét emeli még az, hogy össz-szerűen meghatározott jogalanyra szóló jogok üres forgatmány útján „au porteur” szóló jogokra változhatnak át. A reáljogoknak ellentétei a (jura personalia), amelyeknél a jog keletkezésével a jognak alanya is bizonyos. Ezek kétfélék: a) az ún. legszemélyesebb jogok (jura personalissima), amelyek oly szorosan függnek össze a jogosított személyével, hogy attól el sem választhatók, tehát át nem ruházhatók, öröklés útján át nem szállhatnak, hanem a jogosított halálával elenyésznek; b) a szorosabb értelemben vett személyes jogok, melyek átruházhatók s útján átszállhatnak: ilyen a legtöbb . (hu)
- <api batchcomplete="">A reáljogok (Latin jura realia) általn oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul.Legfontosabb esete a reáljogoknak az, mikor a jog valamely ingatlannal van egybekapcsolva akként, hogy az ingatlannak tulajdonosa egyúttal az illető jognak alanya.A modern jogfejlᔝés egy igen nevezetes reáljogot hozott létre a birtokosra, vagyis az ún. bemutatóra, 𠇪u porteur” szóló jogot, melynél a jogosított az, aki a jogra vonatkozó okiratnak van birtokn, amelyeknek jelentőségét emeli még az, hogy össz-szern meghatározott jogalanyra szóló jogok üres forgatmány útján 𠇪u porteur” szóló jogokra változhatnak át.A reáljogoknak ellentétei a személyes jogok (jura personalia), amelyeknél a jog keletkezésével a jognak alanya is bizonyos. Ezek kétfélék: a) az ún. legszemélyesebb jogok (jura personalissima), amelyek oly szorosan függnek össze a jogosított személyével, hogy attól el sem választhatók, tehát át nem ruházhatók, öröklés útján át nem szállhatnak, hanem a jogosított halálával elenyésznek; b) a szorosabb értelemben vett személyes jogok, melyek átruházhatók s örökség útján átszállhatnak: ilyen a legt vagyoni jog. (hu)
- <api batchcomplete="">A reáljogok (Latin jura realia) általában oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul.Legfontosabb esete a reáljogoknak az, mikor a jog valamely ingatlannal van egybekapcsolva akként, hogy az ingatlannak tulajdonosa egyúttal az illető jognak alanya.A modern jogfejlődés egy igen nevezetes reáljogot hozott létre a birtokosra, vagyis az ún. bemutatóra, „au porteur” szóló jogot, melynél a jogosított az, aki a jogra vonatkozó okiratnak van birtokában, amelyeknek jelentőségét emeli még az, hogy össz-szerűen meghatározott jogalanyra szóló jogok üres forgatmány útján „au porteur” szóló jogokra változhatnak át.A reáljogoknak ellentétei a személyes jogok (jura personalia), amelyeknél a jog keletkezésével a jognak alanya is bizonyos. Ezek kétfélék: a) az ún. legszemélyesebb jogok (jura personalissima), amelyek oly szorosan függnek össze a jogosított személyével, hogy attól el sem választhatók, tehát át nem ruházhatók, öröklés útján át nem szállhatnak, hanem a jogosított halálával elenyésznek; b) a szorosabb értelemben vett személyes jogok, melyek átruházhatók s örökség útján átszállhatnak: ilyen a legtöbb vagyoni jog. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A reáljogok (Latin jura realia) általában oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul. (hu)
- <api batchcomplete="">A reáljogok (Latin jura realia) általn oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul.Legfontosabb esete a reáljogoknak az, mikor a jog valamely ingatlannal van egybekapcsolva akként, hogy az ingatlannak tulajdonosa egyúttal az illető jognak alanya.A modern jogfejlᔝés egy igen nevezetes reáljogot hozott létre a birtokosra, vagyis az ún. (hu)
- <api batchcomplete="">A reáljogok (Latin jura realia) általában oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul.Legfontosabb esete a reáljogoknak az, mikor a jog valamely ingatlannal van egybekapcsolva akként, hogy az ingatlannak tulajdonosa egyúttal az illető jognak alanya.A modern jogfejlődés egy igen nevezetes reáljogot hozott létre a birtokosra, vagyis az ún. (hu)
- A reáljogok (Latin jura realia) általában oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul. (hu)
- <api batchcomplete="">A reáljogok (Latin jura realia) általn oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul.Legfontosabb esete a reáljogoknak az, mikor a jog valamely ingatlannal van egybekapcsolva akként, hogy az ingatlannak tulajdonosa egyúttal az illető jognak alanya.A modern jogfejlᔝés egy igen nevezetes reáljogot hozott létre a birtokosra, vagyis az ún. (hu)
- <api batchcomplete="">A reáljogok (Latin jura realia) általában oly jogok, melyeknél a jogosult alany nem közvetlenül, hanem csak közvetve, akként van meghatározva, hogy a jog valamely általános minőséghez van kötve s jogosult az, akiben ez a minőség megvalósul.Legfontosabb esete a reáljogoknak az, mikor a jog valamely ingatlannal van egybekapcsolva akként, hogy az ingatlannak tulajdonosa egyúttal az illető jognak alanya.A modern jogfejlődés egy igen nevezetes reáljogot hozott létre a birtokosra, vagyis az ún. (hu)
|
