| dbo:abstract
|
- A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz. Ez a fajta érvelés a nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikában/Kontrapozíció). Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Itt kijelentések egy halmaza, és pedig tetszőleges kijelentések, pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans. A matematikai logikában a kizárt harmadik elvének kell teljesülnie, hogy ez a fajta következtetés alkalmazható legyen. Az ilyen matematikai bizonyítások végét gyakran jelölik az informális villám (U+21AF: ↯) szimbólummal. Retorikailag hasonló, de logikai értelemben nem feltétlen helyes érvelés a , amikor egy olyan következtetést vezetnek le az állításból, ami nem mindenkinek, hanem csak a hallgatóság számára abszurd. (hu)
- <api batchcomplete="">A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz.Ez a fajta érvelés a kontrapozໜió nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikn/Kontrapozໜió).Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Γ , A ⇒ B Γ , A ⇒ ¬ B Γ ⇒ ¬ A Γ , A ⇒ ⊥ Γ ⇒ ¬ A {\displaystyle {\begin{array}{rcl}\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle B\\\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot B\\\hline \scriptstyle \Gamma &\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot A\end{array}}\qquad \qquad {\begin{array}{rcl}\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \bot \\\hline \scriptstyle \Gamma &\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot A\end{array}}} Itt Γ {\displaystyle \scriptstyle \Gamma } kijelentések egy halmaza, A {\displaystyle \scriptstyle A} és B {\displaystyle \scriptstyle B} pedig tetszőleges kijelentések, ⊥ {\displaystyle \scriptstyle \bot } pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans.A matematikai logikn a kizárt harmadik elvének kell teljesülnie, hogy ez a fajta következtetés alkalmazható legyen. Az ilyen matematikai bizonyítások végét gyakran jelölik az informális villám (U+21AF: ↯) szimbólummal.Retorikailag hasonló, de logikai értelemben nem feltétlen helyes érvelés a reductio ad ridiculum, amikor egy olyan következtetést vezetnek le az állításból, ami nem mindenkinek, hanem csak a hallgatóság számára abszurd. (hu)
- <api batchcomplete="">A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz.Ez a fajta érvelés a kontrapozíció nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikában/Kontrapozíció).Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Γ , A ⇒ B Γ , A ⇒ ¬ B Γ ⇒ ¬ A Γ , A ⇒ ⊥ Γ ⇒ ¬ A {\displaystyle {\begin{array}{rcl}\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle B\\\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot B\\\hline \scriptstyle \Gamma &\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot A\end{array}}\qquad \qquad {\begin{array}{rcl}\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \bot \\\hline \scriptstyle \Gamma &\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot A\end{array}}} Itt Γ {\displaystyle \scriptstyle \Gamma } kijelentések egy halmaza, A {\displaystyle \scriptstyle A} és B {\displaystyle \scriptstyle B} pedig tetszőleges kijelentések, ⊥ {\displaystyle \scriptstyle \bot } pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans.A matematikai logikában a kizárt harmadik elvének kell teljesülnie, hogy ez a fajta következtetés alkalmazható legyen. Az ilyen matematikai bizonyítások végét gyakran jelölik az informális villám (U+21AF: ↯) szimbólummal.Retorikailag hasonló, de logikai értelemben nem feltétlen helyes érvelés a reductio ad ridiculum, amikor egy olyan következtetést vezetnek le az állításból, ami nem mindenkinek, hanem csak a hallgatóság számára abszurd. (hu)
- A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz. Ez a fajta érvelés a nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikában/Kontrapozíció). Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Itt kijelentések egy halmaza, és pedig tetszőleges kijelentések, pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans. A matematikai logikában a kizárt harmadik elvének kell teljesülnie, hogy ez a fajta következtetés alkalmazható legyen. Az ilyen matematikai bizonyítások végét gyakran jelölik az informális villám (U+21AF: ↯) szimbólummal. Retorikailag hasonló, de logikai értelemben nem feltétlen helyes érvelés a , amikor egy olyan következtetést vezetnek le az állításból, ami nem mindenkinek, hanem csak a hallgatóság számára abszurd. (hu)
- <api batchcomplete="">A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz.Ez a fajta érvelés a kontrapozໜió nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikn/Kontrapozໜió).Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Γ , A ⇒ B Γ , A ⇒ ¬ B Γ ⇒ ¬ A Γ , A ⇒ ⊥ Γ ⇒ ¬ A {\displaystyle {\begin{array}{rcl}\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle B\\\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot B\\\hline \scriptstyle \Gamma &\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot A\end{array}}\qquad \qquad {\begin{array}{rcl}\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \bot \\\hline \scriptstyle \Gamma &\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot A\end{array}}} Itt Γ {\displaystyle \scriptstyle \Gamma } kijelentések egy halmaza, A {\displaystyle \scriptstyle A} és B {\displaystyle \scriptstyle B} pedig tetszőleges kijelentések, ⊥ {\displaystyle \scriptstyle \bot } pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans.A matematikai logikn a kizárt harmadik elvének kell teljesülnie, hogy ez a fajta következtetés alkalmazható legyen. Az ilyen matematikai bizonyítások végét gyakran jelölik az informális villám (U+21AF: ↯) szimbólummal.Retorikailag hasonló, de logikai értelemben nem feltétlen helyes érvelés a reductio ad ridiculum, amikor egy olyan következtetést vezetnek le az állításból, ami nem mindenkinek, hanem csak a hallgatóság számára abszurd. (hu)
- <api batchcomplete="">A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz.Ez a fajta érvelés a kontrapozíció nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikában/Kontrapozíció).Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Γ , A ⇒ B Γ , A ⇒ ¬ B Γ ⇒ ¬ A Γ , A ⇒ ⊥ Γ ⇒ ¬ A {\displaystyle {\begin{array}{rcl}\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle B\\\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot B\\\hline \scriptstyle \Gamma &\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot A\end{array}}\qquad \qquad {\begin{array}{rcl}\scriptstyle \Gamma ,A&\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \bot \\\hline \scriptstyle \Gamma &\scriptstyle \Rightarrow &\scriptstyle \lnot A\end{array}}} Itt Γ {\displaystyle \scriptstyle \Gamma } kijelentések egy halmaza, A {\displaystyle \scriptstyle A} és B {\displaystyle \scriptstyle B} pedig tetszőleges kijelentések, ⊥ {\displaystyle \scriptstyle \bot } pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans.A matematikai logikában a kizárt harmadik elvének kell teljesülnie, hogy ez a fajta következtetés alkalmazható legyen. Az ilyen matematikai bizonyítások végét gyakran jelölik az informális villám (U+21AF: ↯) szimbólummal.Retorikailag hasonló, de logikai értelemben nem feltétlen helyes érvelés a reductio ad ridiculum, amikor egy olyan következtetést vezetnek le az állításból, ami nem mindenkinek, hanem csak a hallgatóság számára abszurd. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz. Ez a fajta érvelés a nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikában/Kontrapozíció). Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Itt kijelentések egy halmaza, és pedig tetszőleges kijelentések, pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans. (hu)
- <api batchcomplete="">A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz.Ez a fajta érvelés a kontrapozໜió nevű érvelési séma speciális esete (ld. (hu)
- <api batchcomplete="">A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz.Ez a fajta érvelés a kontrapozíció nevű érvelési séma speciális esete (ld. (hu)
- A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz. Ez a fajta érvelés a nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikában/Kontrapozíció). Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Itt kijelentések egy halmaza, és pedig tetszőleges kijelentések, pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans. (hu)
- <api batchcomplete="">A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz.Ez a fajta érvelés a kontrapozໜió nevű érvelési séma speciális esete (ld. (hu)
- <api batchcomplete="">A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz.Ez a fajta érvelés a kontrapozíció nevű érvelési séma speciális esete (ld. (hu)
|
