| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz. Ez a fajta érvelés a nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikában/Kontrapozíció). Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Itt kijelentések egy halmaza, és pedig tetszőleges kijelentések, pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans. A matematikai logikában a kizárt harmadik elvének kell teljesülnie, hogy ez a fajta következtetés alkalmazható legyen. Az ilyen matematikai bizonyítások végét gyakran jelölik az informális villám (U+21AF: ↯) szimbólummal. Retorikailag hasonló, de logikai értelemben nem feltétlen helyes érvelés a , amikor egy olyan következtetést vezetnek le az állításból, ami nem mindenkinek, hanem csak a hallgatóság számára abszurd. (hu)
- A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz. Ez a fajta érvelés a nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikában/Kontrapozíció). Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Itt kijelentések egy halmaza, és pedig tetszőleges kijelentések, pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans. A matematikai logikában a kizárt harmadik elvének kell teljesülnie, hogy ez a fajta következtetés alkalmazható legyen. Az ilyen matematikai bizonyítások végét gyakran jelölik az informális villám (U+21AF: ↯) szimbólummal. Retorikailag hasonló, de logikai értelemben nem feltétlen helyes érvelés a , amikor egy olyan következtetést vezetnek le az állításból, ami nem mindenkinek, hanem csak a hallgatóság számára abszurd. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 4241 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- Imre Ruzsa (hu)
- Imre Ruzsa (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Osiris Kiadó (hu)
- Osiris Kiadó (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Bevezetés a modern logikába (hu)
- Bevezetés a modern logikába (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz. Ez a fajta érvelés a nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikában/Kontrapozíció). Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Itt kijelentések egy halmaza, és pedig tetszőleges kijelentések, pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans. (hu)
- A reductio ad absurdum (latin: visszavezetés az abszurdra) az érvelés egy formája, amely során az érvelő a vita kedvéért elfogad egy állítást, megmutatja, hogy valamilyen képtelenség következik belőle, és ebből arra jut, hogy az állítás mégse volt igaz. Ez a fajta érvelés a nevű érvelési séma speciális esete (ld. még: Következtetési sémák a formális logikában/Kontrapozíció). Logikai megfelelőjének a következő szabályokat szokás tekinteni: Itt kijelentések egy halmaza, és pedig tetszőleges kijelentések, pedig az ellentmondásnak megfelelő logikai konstans. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Reductio ad absurdum (hu)
- Reductio ad absurdum (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
