| dbo:abstract
|
- A Regnans in excelsis kezdetű pápai bullát 1570. február 25-én adta ki V. Piusz pápa. A bulla I. Erzsébet angol királynőt, pontosabban „Anglia állítólagos királynőjét, a bűn szolgáját” eretneknek deklarálta, és felmentette alattvalóit a köteles hűség alól, valamint kiközösített mindenkit, aki a parancsainak engedelmeskedik. A latin nyelvű bulla nevét incipitjéről, szövegének első három szaváról kapta, melynek jelentése „a magasból uralkodó”, ami Istenre utal. A királynő vétkei közt megemlíti, hogy „az Anglia nemességéből álló királyi államtanácsot feloszlatta és ismeretlen emberekkel, eretnekekkel töltötte fel”. Miután Erzsébet apja, VIII. Henrik elszakította Angliát a katolikus egyháztól és megalapította az anglikán egyházat, melynek feje ő maga volt, a pápa kiközösítette. Henrik lánya, I. (Véres) Mária uralkodása alatt – aki újra a katolicizmust tette államvallássá – Anglia kibékült Rómával, de mikor Mária 1558 novemberében meghalt, Erzsébet parlamentje kibocsátotta a királyi fennhatóságról szóló törvényt, mellyel az angol egyház újra kivált a római katolikusból. A bulla tekinthető válasznak erre a törvényre, de mivel csak tizenegy évvel később bocsátották ki, valószínű, hogy II. Fülöp spanyol király (I. (Tudor) Mária özvegye), vagy I. Mária skót királynő nyomására adta ki a pápa, nekik ugyanis érdekük fűződött Erzsébet megbuktatásához. A késlekedés oka lehetett az, hogy több katolikus uralkodó még remélte, hogy Erzsébet hozzámegy feleségül, illetve az, hogy a királynő eltűrte, hogy valaki gyakorolja katolikus vallását, ha nem nyilvánosan teszi. A bulla az 1569-es és az írországi első követően jelent meg; ezeket az Erzsébet elleni felkeléseket katolikusok támogatták külföldről, és miattuk a királynő szigorúbb lett katolikus foldbirtokos alattvalóival. (hu)
- A Regnans in excelsis kezdetű pápai bullát 1570. február 25-én adta ki V. Piusz pápa. A bulla I. Erzsébet angol királynőt, pontosabban „Anglia állítólagos királynőjét, a bűn szolgáját” eretneknek deklarálta, és felmentette alattvalóit a köteles hűség alól, valamint kiközösített mindenkit, aki a parancsainak engedelmeskedik. A latin nyelvű bulla nevét incipitjéről, szövegének első három szaváról kapta, melynek jelentése „a magasból uralkodó”, ami Istenre utal. A királynő vétkei közt megemlíti, hogy „az Anglia nemességéből álló királyi államtanácsot feloszlatta és ismeretlen emberekkel, eretnekekkel töltötte fel”. Miután Erzsébet apja, VIII. Henrik elszakította Angliát a katolikus egyháztól és megalapította az anglikán egyházat, melynek feje ő maga volt, a pápa kiközösítette. Henrik lánya, I. (Véres) Mária uralkodása alatt – aki újra a katolicizmust tette államvallássá – Anglia kibékült Rómával, de mikor Mária 1558 novemberében meghalt, Erzsébet parlamentje kibocsátotta a királyi fennhatóságról szóló törvényt, mellyel az angol egyház újra kivált a római katolikusból. A bulla tekinthető válasznak erre a törvényre, de mivel csak tizenegy évvel később bocsátották ki, valószínű, hogy II. Fülöp spanyol király (I. (Tudor) Mária özvegye), vagy I. Mária skót királynő nyomására adta ki a pápa, nekik ugyanis érdekük fűződött Erzsébet megbuktatásához. A késlekedés oka lehetett az, hogy több katolikus uralkodó még remélte, hogy Erzsébet hozzámegy feleségül, illetve az, hogy a királynő eltűrte, hogy valaki gyakorolja katolikus vallását, ha nem nyilvánosan teszi. A bulla az 1569-es és az írországi első követően jelent meg; ezeket az Erzsébet elleni felkeléseket katolikusok támogatták külföldről, és miattuk a királynő szigorúbb lett katolikus foldbirtokos alattvalóival. (hu)
|
