| dbo:abstract
|
- A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy módszere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat időbeli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. A rendszerdinamika szempontjából rendszernek tekinthető bármilyen két- vagy több, egymással kölcsönhatásban lévő részből álló felépítmény, mint például egy gőzgép, bankszámla, vagy egy focicsapat. A rendszeren belüli tárgyak és emberek egymással un. “visszacsatolásokon” keresztül érintkeznek, azaz az egyik paraméter időben való megváltozása befolyásolja a rendszer egy vagy több másik paraméterének értékét, mely(ek) visszahatással van(nak) az eredeti paraméterre… és így tovább.
* Említsük meg példaként egy bankszámlán lévő pénz értékét. A számlán lévő pénz kamatot hoz, mely növeli a számla értékét. A megnövekedett számlán lévő pénz azután még több kamatot hoz… A számla értéke egyre nagyobb iramban nő.
* Az egyszerű visszacsatolás másik példája lehet a szabadon tenyésztett csirkék esete is. Feltételezve, hogy a csirkék egészségesek és kakas is van az ólban, elvárhatjuk, hogy a tojások számával a csirkeállomány egyre gyorsuló iramban növekedni fog.
* Ez a két eset az ún. pozitív visszacsatolásra példa. A csirkék esetében viszont megfigyelhetjük, hogy az úton való átkelések az állományra csökkentően hat, s minél nagyobb az állomány annál több csirkét üt el az autó minden alkalommal. Ez példázza az ún. negatív visszacsatolást. A rendszerek viselkedését e két fő folyamat irányítja: a hosszútávlatú átlagos egyensúlyt (dinamikus equilibrium) a növekedési- és rombolási folyamatok időbeni kölcsönhatása tartja fenn. A rendszerdinamika tehát a rendszer alapszerkezetének tanulmányozása révén értelmezi a rendszer viselkedési módjait. Az analizált rendszerek és problémák nagy része számítógépen is modellezhetőek és így a rendszerdinamika kihasználja, hogy e számítógépes modellek megnövekedett számítási sebessége lehetővé teszi az emberi elme képességeit lényegesen meghaladó bonyolultságú rendszerek egyidejű számításainak elvégzését. (hu)
- <api batchcomplete="">A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy m༽szere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat idli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. A rendszerdinamika szempontjปól rendszernek tekinthető bármilyen két- vagy t, egymással kölcsönhatásban lévő részből álló felépítmény, mint például egy gőzgép, bankszámla, vagy egy focicsapat. A rendszeren belüli tárgyak és emberek egymással un. “visszacsatolásokon” keresztül érintkeznek, azaz az egyik paraméter idn való megváltozása befolyásolja a rendszer egy vagy t másik paraméterének értékét, mely(ek) visszahatással van(nak) az eredeti paraméterre… és így tov.Említsük meg példaként egy bankszámlán lévő pénz értékét. A számlán lévő pénz kamatot hoz, mely növeli a számla értékét. A megnövekedett számlán lévő pénz azután még t kamatot hoz… A számla értéke egyre nagyobb iramban nő.Az egyszerű visszacsatolás másik példája lehet a szabadon tenyésztett csirkék esete is. Feltételezve, hogy a csirkék egészségesek és kakas is van az ólban, elvárhatjuk, hogy a tojások számával a csirkeállomány egyre gyorsuló iramban növekedni fog.Ez a két eset az ún. pozitív visszacsatolásra példa. A csirkék esetn viszont megfigyelhetjük, hogy az úton való átkelések az állományra csökkentᔞn hat, s minél nagyobb az állomány annál t csirkét üt el az autó minden alkalommal. Ez példázza az ún. negatív visszacsatolást. A rendszerek viselkedését e két fő folyamat irányítja: a hosszútávlatú átlagos egyensúlyt (dinamikus equilibrium) a növekedési- és rombolási folyamatok idni kölcsönhatása tartja fenn.A rendszerdinamika tehát a rendszer alapszerkezetének tanulmányozása révén értelmezi a rendszer viselkedési m༽jait. Az analizált rendszerek és problémák nagy része számítógépen is modellezhetᔞk és így a rendszerdinamika kihasználja, hogy e számítógépes modellek megnövekedett számítási sebessége lehetővé teszi az emberi elme képességeit lényegesen meghaladó bonyolultságú rendszerek egyidejű számításainak elvégzését. (hu)
- <api batchcomplete="">A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy módszere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat időbeli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. A rendszerdinamika szempontjából rendszernek tekinthető bármilyen két- vagy több, egymással kölcsönhatásban lévő részből álló felépítmény, mint például egy gőzgép, bankszámla, vagy egy focicsapat. A rendszeren belüli tárgyak és emberek egymással un. “visszacsatolásokon” keresztül érintkeznek, azaz az egyik paraméter időben való megváltozása befolyásolja a rendszer egy vagy több másik paraméterének értékét, mely(ek) visszahatással van(nak) az eredeti paraméterre… és így tovább.Említsük meg példaként egy bankszámlán lévő pénz értékét. A számlán lévő pénz kamatot hoz, mely növeli a számla értékét. A megnövekedett számlán lévő pénz azután még több kamatot hoz… A számla értéke egyre nagyobb iramban nő.Az egyszerű visszacsatolás másik példája lehet a szabadon tenyésztett csirkék esete is. Feltételezve, hogy a csirkék egészségesek és kakas is van az ólban, elvárhatjuk, hogy a tojások számával a csirkeállomány egyre gyorsuló iramban növekedni fog.Ez a két eset az ún. pozitív visszacsatolásra példa. A csirkék esetében viszont megfigyelhetjük, hogy az úton való átkelések az állományra csökkentően hat, s minél nagyobb az állomány annál több csirkét üt el az autó minden alkalommal. Ez példázza az ún. negatív visszacsatolást. A rendszerek viselkedését e két fő folyamat irányítja: a hosszútávlatú átlagos egyensúlyt (dinamikus equilibrium) a növekedési- és rombolási folyamatok időbeni kölcsönhatása tartja fenn.A rendszerdinamika tehát a rendszer alapszerkezetének tanulmányozása révén értelmezi a rendszer viselkedési módjait. Az analizált rendszerek és problémák nagy része számítógépen is modellezhetőek és így a rendszerdinamika kihasználja, hogy e számítógépes modellek megnövekedett számítási sebessége lehetővé teszi az emberi elme képességeit lényegesen meghaladó bonyolultságú rendszerek egyidejű számításainak elvégzését. (hu)
- A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy módszere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat időbeli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. A rendszerdinamika szempontjából rendszernek tekinthető bármilyen két- vagy több, egymással kölcsönhatásban lévő részből álló felépítmény, mint például egy gőzgép, bankszámla, vagy egy focicsapat. A rendszeren belüli tárgyak és emberek egymással un. “visszacsatolásokon” keresztül érintkeznek, azaz az egyik paraméter időben való megváltozása befolyásolja a rendszer egy vagy több másik paraméterének értékét, mely(ek) visszahatással van(nak) az eredeti paraméterre… és így tovább.
* Említsük meg példaként egy bankszámlán lévő pénz értékét. A számlán lévő pénz kamatot hoz, mely növeli a számla értékét. A megnövekedett számlán lévő pénz azután még több kamatot hoz… A számla értéke egyre nagyobb iramban nő.
* Az egyszerű visszacsatolás másik példája lehet a szabadon tenyésztett csirkék esete is. Feltételezve, hogy a csirkék egészségesek és kakas is van az ólban, elvárhatjuk, hogy a tojások számával a csirkeállomány egyre gyorsuló iramban növekedni fog.
* Ez a két eset az ún. pozitív visszacsatolásra példa. A csirkék esetében viszont megfigyelhetjük, hogy az úton való átkelések az állományra csökkentően hat, s minél nagyobb az állomány annál több csirkét üt el az autó minden alkalommal. Ez példázza az ún. negatív visszacsatolást. A rendszerek viselkedését e két fő folyamat irányítja: a hosszútávlatú átlagos egyensúlyt (dinamikus equilibrium) a növekedési- és rombolási folyamatok időbeni kölcsönhatása tartja fenn. A rendszerdinamika tehát a rendszer alapszerkezetének tanulmányozása révén értelmezi a rendszer viselkedési módjait. Az analizált rendszerek és problémák nagy része számítógépen is modellezhetőek és így a rendszerdinamika kihasználja, hogy e számítógépes modellek megnövekedett számítási sebessége lehetővé teszi az emberi elme képességeit lényegesen meghaladó bonyolultságú rendszerek egyidejű számításainak elvégzését. (hu)
- <api batchcomplete="">A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy m༽szere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat idli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. A rendszerdinamika szempontjปól rendszernek tekinthető bármilyen két- vagy t, egymással kölcsönhatásban lévő részből álló felépítmény, mint például egy gőzgép, bankszámla, vagy egy focicsapat. A rendszeren belüli tárgyak és emberek egymással un. “visszacsatolásokon” keresztül érintkeznek, azaz az egyik paraméter idn való megváltozása befolyásolja a rendszer egy vagy t másik paraméterének értékét, mely(ek) visszahatással van(nak) az eredeti paraméterre… és így tov.Említsük meg példaként egy bankszámlán lévő pénz értékét. A számlán lévő pénz kamatot hoz, mely növeli a számla értékét. A megnövekedett számlán lévő pénz azután még t kamatot hoz… A számla értéke egyre nagyobb iramban nő.Az egyszerű visszacsatolás másik példája lehet a szabadon tenyésztett csirkék esete is. Feltételezve, hogy a csirkék egészségesek és kakas is van az ólban, elvárhatjuk, hogy a tojások számával a csirkeállomány egyre gyorsuló iramban növekedni fog.Ez a két eset az ún. pozitív visszacsatolásra példa. A csirkék esetn viszont megfigyelhetjük, hogy az úton való átkelések az állományra csökkentᔞn hat, s minél nagyobb az állomány annál t csirkét üt el az autó minden alkalommal. Ez példázza az ún. negatív visszacsatolást. A rendszerek viselkedését e két fő folyamat irányítja: a hosszútávlatú átlagos egyensúlyt (dinamikus equilibrium) a növekedési- és rombolási folyamatok idni kölcsönhatása tartja fenn.A rendszerdinamika tehát a rendszer alapszerkezetének tanulmányozása révén értelmezi a rendszer viselkedési m༽jait. Az analizált rendszerek és problémák nagy része számítógépen is modellezhetᔞk és így a rendszerdinamika kihasználja, hogy e számítógépes modellek megnövekedett számítási sebessége lehetővé teszi az emberi elme képességeit lényegesen meghaladó bonyolultságú rendszerek egyidejű számításainak elvégzését. (hu)
- <api batchcomplete="">A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy módszere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat időbeli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. A rendszerdinamika szempontjából rendszernek tekinthető bármilyen két- vagy több, egymással kölcsönhatásban lévő részből álló felépítmény, mint például egy gőzgép, bankszámla, vagy egy focicsapat. A rendszeren belüli tárgyak és emberek egymással un. “visszacsatolásokon” keresztül érintkeznek, azaz az egyik paraméter időben való megváltozása befolyásolja a rendszer egy vagy több másik paraméterének értékét, mely(ek) visszahatással van(nak) az eredeti paraméterre… és így tovább.Említsük meg példaként egy bankszámlán lévő pénz értékét. A számlán lévő pénz kamatot hoz, mely növeli a számla értékét. A megnövekedett számlán lévő pénz azután még több kamatot hoz… A számla értéke egyre nagyobb iramban nő.Az egyszerű visszacsatolás másik példája lehet a szabadon tenyésztett csirkék esete is. Feltételezve, hogy a csirkék egészségesek és kakas is van az ólban, elvárhatjuk, hogy a tojások számával a csirkeállomány egyre gyorsuló iramban növekedni fog.Ez a két eset az ún. pozitív visszacsatolásra példa. A csirkék esetében viszont megfigyelhetjük, hogy az úton való átkelések az állományra csökkentően hat, s minél nagyobb az állomány annál több csirkét üt el az autó minden alkalommal. Ez példázza az ún. negatív visszacsatolást. A rendszerek viselkedését e két fő folyamat irányítja: a hosszútávlatú átlagos egyensúlyt (dinamikus equilibrium) a növekedési- és rombolási folyamatok időbeni kölcsönhatása tartja fenn.A rendszerdinamika tehát a rendszer alapszerkezetének tanulmányozása révén értelmezi a rendszer viselkedési módjait. Az analizált rendszerek és problémák nagy része számítógépen is modellezhetőek és így a rendszerdinamika kihasználja, hogy e számítógépes modellek megnövekedett számítási sebessége lehetővé teszi az emberi elme képességeit lényegesen meghaladó bonyolultságú rendszerek egyidejű számításainak elvégzését. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy módszere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat időbeli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. A rendszerdinamika szempontjából rendszernek tekinthető bármilyen két- vagy több, egymással kölcsönhatásban lévő részből álló felépítmény, mint például egy gőzgép, bankszámla, vagy egy focicsapat. A rendszeren belüli tárgyak és emberek egymással un. “visszacsatolásokon” keresztül érintkeznek, azaz az egyik paraméter időben való megváltozása befolyásolja a rendszer egy vagy több másik paraméterének értékét, mely(ek) visszaha (hu)
- <api batchcomplete="">A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy m༽szere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat idli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. (hu)
- <api batchcomplete="">A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy módszere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat időbeli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. (hu)
- A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy módszere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat időbeli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. A rendszerdinamika szempontjából rendszernek tekinthető bármilyen két- vagy több, egymással kölcsönhatásban lévő részből álló felépítmény, mint például egy gőzgép, bankszámla, vagy egy focicsapat. A rendszeren belüli tárgyak és emberek egymással un. “visszacsatolásokon” keresztül érintkeznek, azaz az egyik paraméter időben való megváltozása befolyásolja a rendszer egy vagy több másik paraméterének értékét, mely(ek) visszaha (hu)
- <api batchcomplete="">A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy m༽szere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat idli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. (hu)
- <api batchcomplete="">A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy módszere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat időbeli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. (hu)
|
