| dbo:abstract
|
- Rikisinek (力士) a japán szumóbirkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése „erő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következően a szó jelentései tehát „erős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szumóbirkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is továbbvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözködési normáit. A fentiekből ugyan nem következik egyenesen, viszont nő nem lehet rikisi, összefüggésben azzal a hagyománnyal, hogy a dohjót, azaz a szumómérkőzések megszentelt küzdőterét sem érintheti nő. A rikisi szó alternatívájaként használatos még a szumotori (szumózó). Ennél még köznyelvibb kifejezés a szumoszan; ezek a szavak mind ugyanazt jelentik. A rikisi elnevezés minden szumóbirkózóra használható, viszont általában megkülönböztetik az alsóbb rangú, fizetés nélküli birkózókat: a dzsonokucsi, dzsonidan, szandanme és makusita osztályok rikisijeit összefoglaló néven toritekinek nevezik. Az ezek fölötti rangú rikisikre a megtisztelőbb szekitori kifejezés használatos, ők a dzsúrjó és makuucsi osztályokhoz tartoznak. Ezek a birkózók szinte minden tekintetben jelentősen magasabb státusszal rendelkeznek a többieknél (kiváltságok, fizetés). A szumóosztályok közötti részletes különbségeket lásd a Professzionális szumóosztályok cikkben. (hu)
- <api batchcomplete="">Rikisinek (力士) a japán szum༻irkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése 𠇮rő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következᔞn a szó jelentései tehát 𠇮rős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szum༻irkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is tovvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözkési normáit. A fentiekből ugyan nem következik egyenesen, viszont nő nem lehet rikisi, összefüggésben azzal a hagyománnyal, hogy a dohjót, azaz a szumómérkőzések megszentelt küzdőterét sem érintheti nő.A rikisi szó alternatívájaként használatos még a szumotori (szumózó). Ennél még köznyelvibb kifejezés a szumoszan; ezek a szavak mind ugyanazt jelentik. A rikisi elnevezés minden szum༻irkózóra használható, viszont általn megkülönböztetik az als rangú, fizetés nélküli birkózókat: a dzsonokucsi, dzsonidan, szandanme és makusita osztályok rikisijeit összefoglaló néven toritekinek nevezik. Az ezek fölötti rangú rikisikre a megtisztel szekitori kifejezés használatos, ők a dzsúrjó és makuucsi osztályokhoz tartoznak. Ezek a birkózók szinte minden tekintetben jelentősen magasabb státusszal rendelkeznek a tieknél (kiváltságok, fizetés). A szumóosztályok közötti részletes különbségeket lásd a Professzionális szumóosztályok cikkben. (hu)
- <api batchcomplete="">Rikisinek (力士) a japán szumóbirkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése „erő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következően a szó jelentései tehát „erős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szumóbirkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is továbbvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözködési normáit. A fentiekből ugyan nem következik egyenesen, viszont nő nem lehet rikisi, összefüggésben azzal a hagyománnyal, hogy a dohjót, azaz a szumómérkőzések megszentelt küzdőterét sem érintheti nő.A rikisi szó alternatívájaként használatos még a szumotori (szumózó). Ennél még köznyelvibb kifejezés a szumoszan; ezek a szavak mind ugyanazt jelentik. A rikisi elnevezés minden szumóbirkózóra használható, viszont általában megkülönböztetik az alsóbb rangú, fizetés nélküli birkózókat: a dzsonokucsi, dzsonidan, szandanme és makusita osztályok rikisijeit összefoglaló néven toritekinek nevezik. Az ezek fölötti rangú rikisikre a megtisztelőbb szekitori kifejezés használatos, ők a dzsúrjó és makuucsi osztályokhoz tartoznak. Ezek a birkózók szinte minden tekintetben jelentősen magasabb státusszal rendelkeznek a többieknél (kiváltságok, fizetés). A szumóosztályok közötti részletes különbségeket lásd a Professzionális szumóosztályok cikkben. (hu)
- Rikisinek (力士) a japán szumóbirkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése „erő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következően a szó jelentései tehát „erős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szumóbirkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is továbbvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözködési normáit. A fentiekből ugyan nem következik egyenesen, viszont nő nem lehet rikisi, összefüggésben azzal a hagyománnyal, hogy a dohjót, azaz a szumómérkőzések megszentelt küzdőterét sem érintheti nő. A rikisi szó alternatívájaként használatos még a szumotori (szumózó). Ennél még köznyelvibb kifejezés a szumoszan; ezek a szavak mind ugyanazt jelentik. A rikisi elnevezés minden szumóbirkózóra használható, viszont általában megkülönböztetik az alsóbb rangú, fizetés nélküli birkózókat: a dzsonokucsi, dzsonidan, szandanme és makusita osztályok rikisijeit összefoglaló néven toritekinek nevezik. Az ezek fölötti rangú rikisikre a megtisztelőbb szekitori kifejezés használatos, ők a dzsúrjó és makuucsi osztályokhoz tartoznak. Ezek a birkózók szinte minden tekintetben jelentősen magasabb státusszal rendelkeznek a többieknél (kiváltságok, fizetés). A szumóosztályok közötti részletes különbségeket lásd a Professzionális szumóosztályok cikkben. (hu)
- <api batchcomplete="">Rikisinek (力士) a japán szum༻irkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése 𠇮rő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következᔞn a szó jelentései tehát 𠇮rős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szum༻irkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is tovvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözkési normáit. A fentiekből ugyan nem következik egyenesen, viszont nő nem lehet rikisi, összefüggésben azzal a hagyománnyal, hogy a dohjót, azaz a szumómérkőzések megszentelt küzdőterét sem érintheti nő.A rikisi szó alternatívájaként használatos még a szumotori (szumózó). Ennél még köznyelvibb kifejezés a szumoszan; ezek a szavak mind ugyanazt jelentik. A rikisi elnevezés minden szum༻irkózóra használható, viszont általn megkülönböztetik az als rangú, fizetés nélküli birkózókat: a dzsonokucsi, dzsonidan, szandanme és makusita osztályok rikisijeit összefoglaló néven toritekinek nevezik. Az ezek fölötti rangú rikisikre a megtisztel szekitori kifejezés használatos, ők a dzsúrjó és makuucsi osztályokhoz tartoznak. Ezek a birkózók szinte minden tekintetben jelentősen magasabb státusszal rendelkeznek a tieknél (kiváltságok, fizetés). A szumóosztályok közötti részletes különbségeket lásd a Professzionális szumóosztályok cikkben. (hu)
- <api batchcomplete="">Rikisinek (力士) a japán szumóbirkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése „erő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következően a szó jelentései tehát „erős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szumóbirkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is továbbvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözködési normáit. A fentiekből ugyan nem következik egyenesen, viszont nő nem lehet rikisi, összefüggésben azzal a hagyománnyal, hogy a dohjót, azaz a szumómérkőzések megszentelt küzdőterét sem érintheti nő.A rikisi szó alternatívájaként használatos még a szumotori (szumózó). Ennél még köznyelvibb kifejezés a szumoszan; ezek a szavak mind ugyanazt jelentik. A rikisi elnevezés minden szumóbirkózóra használható, viszont általában megkülönböztetik az alsóbb rangú, fizetés nélküli birkózókat: a dzsonokucsi, dzsonidan, szandanme és makusita osztályok rikisijeit összefoglaló néven toritekinek nevezik. Az ezek fölötti rangú rikisikre a megtisztelőbb szekitori kifejezés használatos, ők a dzsúrjó és makuucsi osztályokhoz tartoznak. Ezek a birkózók szinte minden tekintetben jelentősen magasabb státusszal rendelkeznek a többieknél (kiváltságok, fizetés). A szumóosztályok közötti részletes különbségeket lásd a Professzionális szumóosztályok cikkben. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Rikisinek (力士) a japán szumóbirkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése „erő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következően a szó jelentései tehát „erős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szumóbirkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is továbbvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözködési normáit. A fentiekből ugyan nem következik egyenesen, viszont nő nem lehet rikisi, összefüggésben azzal a hagyománnyal, hogy a dohjót, azaz a szumómérkőzések megszentelt küzdőterét sem érintheti nő. (hu)
- <api batchcomplete="">Rikisinek (力士) a japán szum༻irkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése 𠇮rő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következᔞn a szó jelentései tehát 𠇮rős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szum༻irkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is tovvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözkési normáit. (hu)
- <api batchcomplete="">Rikisinek (力士) a japán szumóbirkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése „erő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következően a szó jelentései tehát „erős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szumóbirkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is továbbvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözködési normáit. (hu)
- Rikisinek (力士) a japán szumóbirkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése „erő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következően a szó jelentései tehát „erős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szumóbirkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is továbbvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözködési normáit. A fentiekből ugyan nem következik egyenesen, viszont nő nem lehet rikisi, összefüggésben azzal a hagyománnyal, hogy a dohjót, azaz a szumómérkőzések megszentelt küzdőterét sem érintheti nő. (hu)
- <api batchcomplete="">Rikisinek (力士) a japán szum༻irkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése 𠇮rő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következᔞn a szó jelentései tehát 𠇮rős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szum༻irkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is tovvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözkési normáit. (hu)
- <api batchcomplete="">Rikisinek (力士) a japán szumóbirkózókat hívják. A szót két kandzsi alkotja, melyek jelentése „erő/hatalom” és „úriember/szamuráj”; ebből következően a szó jelentései tehát „erős úriember”, illetve „hatalmas szamuráj”. Ezek az elnevezések kifejezik azt, amit egy szumóbirkózótól elvárhat az ember, tehát hogy kemény és erőteljes harcos legyen, ugyanakkor azt is, hogy ezek a birkózók a modern korban is továbbvigyék a hajdani szamurájok viselkedési és öltözködési normáit. (hu)
|
