| dbo:abstract
|
- A Ritchie Boys (Ritchie Fiúk) egy megközelítőleg tízezer fős csoport neve volt, amely fiatal, főleg zsidó németekből állt, akik az 1930-as években menekültek el szülőhazájukból az USA-ba. Belépve az Amerikai Egyesült Államok seregébe a Military Intelligence Training Center-ben (Katonai Hírszerzés Kiképző Központjában), azaz táborában (Maryland) kaptak kiképzést. Elnevezésük innen ered. Főleg a hírszerző munka és a pszichológiai hadviselés módszereit kellett elsajátítaniuk. Alkalmassá tette őket a feladatra a német nyelvtudásuk és a német mentalitás ismerete. A küldetésük az volt, hogy tanulmányozzák az ellenséget, és demoralizálják annak érdekében, hogy elérjék a . Miután az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a náci Németországnak, a Ritchie Fiúk a szövetséges erők hadviselésében fontos eszközzé váltak. Visszatértek Európába az 1944. június 6-i D-napon, és bevetették őket más szövetséges csapatok oldalán. Röviddel a partraszállás előtt elhagyták egységüket, hogy különleges megbízatásukat teljesítsék. Értékes információkkal látták el a szövetségeseket. Segítettek megtörni a német ellenállást azáltal, hogy bomlasztó, demoralizáló hatást gyakoroltak a németekre, mind a nyílt háborúskodás, mind a titkos hadműveletek tekintetében. Hadifoglyokat és vallattak ki, hogy információkat szerezzenek a német haderő színvonaláról, a csapatmozgásokról, valamint a németek fizikai és pszichológiai állapotáról. A célzott keretében a médiumokon keresztül (újságokban megjelenő hirdetmények, röpiratok, rádióközvetítések stb.) igyekeztek a német lakosság és a katonaság ellenállását megtörni a szövetséges erők szemben. A háború után a Ritchie Fiúk közül többeh tolmácsként teljesítettek szolgálatot a nürnbergi perben. Később sokan közülük sikeres politikai, tudományos vagy üzleti karriert futottak be. A Ritchie Fiúk közé tartozott számos olyan prominens személyiség, mint Hans Habe, Klaus Mann, , , . A Ritchie Fiúk történetét 2004-ben megfilmesítették. A dokumentumfilmet Christian Bauer rendezte. 2005-ben pedig Németországban került kiadásra Die Ritchie Boys címmel a könyv, amelynek szerzőpárosa: a rendező Christian Bauer és Rebekka Göpfert. (hu)
- A Ritchie Boys (Ritchie Fiúk) egy megközelítőleg tízezer fős csoport neve volt, amely fiatal, főleg zsidó németekből állt, akik az 1930-as években menekültek el szülőhazájukból az USA-ba. Belépve az Amerikai Egyesült Államok seregébe a Military Intelligence Training Center-ben (Katonai Hírszerzés Kiképző Központjában), azaz táborában (Maryland) kaptak kiképzést. Elnevezésük innen ered. Főleg a hírszerző munka és a pszichológiai hadviselés módszereit kellett elsajátítaniuk. Alkalmassá tette őket a feladatra a német nyelvtudásuk és a német mentalitás ismerete. A küldetésük az volt, hogy tanulmányozzák az ellenséget, és demoralizálják annak érdekében, hogy elérjék a . Miután az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a náci Németországnak, a Ritchie Fiúk a szövetséges erők hadviselésében fontos eszközzé váltak. Visszatértek Európába az 1944. június 6-i D-napon, és bevetették őket más szövetséges csapatok oldalán. Röviddel a partraszállás előtt elhagyták egységüket, hogy különleges megbízatásukat teljesítsék. Értékes információkkal látták el a szövetségeseket. Segítettek megtörni a német ellenállást azáltal, hogy bomlasztó, demoralizáló hatást gyakoroltak a németekre, mind a nyílt háborúskodás, mind a titkos hadműveletek tekintetében. Hadifoglyokat és vallattak ki, hogy információkat szerezzenek a német haderő színvonaláról, a csapatmozgásokról, valamint a németek fizikai és pszichológiai állapotáról. A célzott keretében a médiumokon keresztül (újságokban megjelenő hirdetmények, röpiratok, rádióközvetítések stb.) igyekeztek a német lakosság és a katonaság ellenállását megtörni a szövetséges erők szemben. A háború után a Ritchie Fiúk közül többeh tolmácsként teljesítettek szolgálatot a nürnbergi perben. Később sokan közülük sikeres politikai, tudományos vagy üzleti karriert futottak be. A Ritchie Fiúk közé tartozott számos olyan prominens személyiség, mint Hans Habe, Klaus Mann, Stefan Heym, , . A Ritchie Fiúk történetét 2004-ben megfilmesítették. A dokumentumfilmet Christian Bauer rendezte. 2005-ben pedig Németországban került kiadásra Die Ritchie Boys címmel a könyv, amelynek szerzőpárosa: a rendező Christian Bauer és Rebekka Göpfert. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ritchie Boys (Ritchie Fiúk) egy megközelítőleg tízezer fős csoport neve volt, amely fiatal, főleg zsidó németekből állt, akik az 1930-as években menekültek el szülőhazájukból az USA-ba. Belépve az Amerikai Egyesült Államok sereg a Military Intelligence Training Center-ben (Katonai Hírszerzés Kiképző Központjn), azaz Camp Ritchie tปorn (Maryland) kaptak kiképzést. Elnevezésük innen ered. Főleg a hírszerző munka és a pszichológiai hadviselés m༽szereit kellett elsajátítaniuk. Alkalmassá tette őket a feladatra a német nyelvtudásuk és a német mentalitás ismerete. A küldetésük az volt, hogy tanulmányozzák az ellenséget, és demoralizálják annak érdekn, hogy elérjék a feltétel nélküli megadást.Miután az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a nผi Németországnak, a Ritchie Fiúk a szövetséges erők hadviselésn fontos eszközzé váltak. Visszatértek Európ az 1944. június 6-i D-napon, és bevetették őket más szövetséges csapatok oldalán. Röviddel a partraszállás előtt elhagyták egységüket, hogy különleges megbízatásukat teljesítsék. Értékes informผiókkal látták el a szövetségeseket. Segítettek megtörni a német ellenállást azáltal, hogy bomlasztó, demoralizáló hatást gyakoroltak a németekre, mind a nyílt hปorúskodás, mind a titkos hadműveletek tekintetn. Hadifoglyokat és szökevényeket vallattak ki, hogy informผiókat szerezzenek a német haderő színvonaláról, a csapatmozgásokról, valamint a németek fizikai és pszichológiai állapotáról. A célzott dezinformálás keretn a mຝiumokon keresztül (újságokban megjelenő hirdetmények, röpiratok, rฝióközvetítések stb.) igyekeztek a német lakosság és a katonaság ellenállását megtörni a szövetséges erők inváziójával szemben.A hปorú után a Ritchie Fiúk közül th tolmผsként teljesítettek szolgálatot a nürnbergi perben. Kés sokan közülük sikeres politikai, tudományos vagy üzleti karriert futottak be.A Ritchie Fiúk közé tartozott számos olyan prominens személyiség, mint Hans Habe, Klaus Mann, Stefan Heym, Hanus Burger, David Robert Seymour.A Ritchie Fiúk történetét 2004-ben megfilmesítették. A dokumentumfilmet Christian Bauer rendezte. 2005-ben pedig Németországban került kiadásra Die Ritchie Boys címmel a könyv, amelynek szerzőpárosa: a rendező Christian Bauer és Rebekka Göpfert. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ritchie Boys (Ritchie Fiúk) egy megközelítőleg tízezer fős csoport neve volt, amely fiatal, főleg zsidó németekből állt, akik az 1930-as években menekültek el szülőhazájukból az USA-ba. Belépve az Amerikai Egyesült Államok seregébe a Military Intelligence Training Center-ben (Katonai Hírszerzés Kiképző Központjában), azaz Camp Ritchie táborában (Maryland) kaptak kiképzést. Elnevezésük innen ered. Főleg a hírszerző munka és a pszichológiai hadviselés módszereit kellett elsajátítaniuk. Alkalmassá tette őket a feladatra a német nyelvtudásuk és a német mentalitás ismerete. A küldetésük az volt, hogy tanulmányozzák az ellenséget, és demoralizálják annak érdekében, hogy elérjék a feltétel nélküli megadást.Miután az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a náci Németországnak, a Ritchie Fiúk a szövetséges erők hadviselésében fontos eszközzé váltak. Visszatértek Európába az 1944. június 6-i D-napon, és bevetették őket más szövetséges csapatok oldalán. Röviddel a partraszállás előtt elhagyták egységüket, hogy különleges megbízatásukat teljesítsék. Értékes információkkal látták el a szövetségeseket. Segítettek megtörni a német ellenállást azáltal, hogy bomlasztó, demoralizáló hatást gyakoroltak a németekre, mind a nyílt háborúskodás, mind a titkos hadműveletek tekintetében. Hadifoglyokat és szökevényeket vallattak ki, hogy információkat szerezzenek a német haderő színvonaláról, a csapatmozgásokról, valamint a németek fizikai és pszichológiai állapotáról. A célzott dezinformálás keretében a médiumokon keresztül (újságokban megjelenő hirdetmények, röpiratok, rádióközvetítések stb.) igyekeztek a német lakosság és a katonaság ellenállását megtörni a szövetséges erők inváziójával szemben.A háború után a Ritchie Fiúk közül többeh tolmácsként teljesítettek szolgálatot a nürnbergi perben. Később sokan közülük sikeres politikai, tudományos vagy üzleti karriert futottak be.A Ritchie Fiúk közé tartozott számos olyan prominens személyiség, mint Hans Habe, Klaus Mann, Stefan Heym, Hanus Burger, David Robert Seymour.A Ritchie Fiúk történetét 2004-ben megfilmesítették. A dokumentumfilmet Christian Bauer rendezte. 2005-ben pedig Németországban került kiadásra Die Ritchie Boys címmel a könyv, amelynek szerzőpárosa: a rendező Christian Bauer és Rebekka Göpfert. (hu)
- A Ritchie Boys (Ritchie Fiúk) egy megközelítőleg tízezer fős csoport neve volt, amely fiatal, főleg zsidó németekből állt, akik az 1930-as években menekültek el szülőhazájukból az USA-ba. Belépve az Amerikai Egyesült Államok seregébe a Military Intelligence Training Center-ben (Katonai Hírszerzés Kiképző Központjában), azaz táborában (Maryland) kaptak kiképzést. Elnevezésük innen ered. Főleg a hírszerző munka és a pszichológiai hadviselés módszereit kellett elsajátítaniuk. Alkalmassá tette őket a feladatra a német nyelvtudásuk és a német mentalitás ismerete. A küldetésük az volt, hogy tanulmányozzák az ellenséget, és demoralizálják annak érdekében, hogy elérjék a . Miután az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a náci Németországnak, a Ritchie Fiúk a szövetséges erők hadviselésében fontos eszközzé váltak. Visszatértek Európába az 1944. június 6-i D-napon, és bevetették őket más szövetséges csapatok oldalán. Röviddel a partraszállás előtt elhagyták egységüket, hogy különleges megbízatásukat teljesítsék. Értékes információkkal látták el a szövetségeseket. Segítettek megtörni a német ellenállást azáltal, hogy bomlasztó, demoralizáló hatást gyakoroltak a németekre, mind a nyílt háborúskodás, mind a titkos hadműveletek tekintetében. Hadifoglyokat és vallattak ki, hogy információkat szerezzenek a német haderő színvonaláról, a csapatmozgásokról, valamint a németek fizikai és pszichológiai állapotáról. A célzott keretében a médiumokon keresztül (újságokban megjelenő hirdetmények, röpiratok, rádióközvetítések stb.) igyekeztek a német lakosság és a katonaság ellenállását megtörni a szövetséges erők szemben. A háború után a Ritchie Fiúk közül többeh tolmácsként teljesítettek szolgálatot a nürnbergi perben. Később sokan közülük sikeres politikai, tudományos vagy üzleti karriert futottak be. A Ritchie Fiúk közé tartozott számos olyan prominens személyiség, mint Hans Habe, Klaus Mann, , , . A Ritchie Fiúk történetét 2004-ben megfilmesítették. A dokumentumfilmet Christian Bauer rendezte. 2005-ben pedig Németországban került kiadásra Die Ritchie Boys címmel a könyv, amelynek szerzőpárosa: a rendező Christian Bauer és Rebekka Göpfert. (hu)
- A Ritchie Boys (Ritchie Fiúk) egy megközelítőleg tízezer fős csoport neve volt, amely fiatal, főleg zsidó németekből állt, akik az 1930-as években menekültek el szülőhazájukból az USA-ba. Belépve az Amerikai Egyesült Államok seregébe a Military Intelligence Training Center-ben (Katonai Hírszerzés Kiképző Központjában), azaz táborában (Maryland) kaptak kiképzést. Elnevezésük innen ered. Főleg a hírszerző munka és a pszichológiai hadviselés módszereit kellett elsajátítaniuk. Alkalmassá tette őket a feladatra a német nyelvtudásuk és a német mentalitás ismerete. A küldetésük az volt, hogy tanulmányozzák az ellenséget, és demoralizálják annak érdekében, hogy elérjék a . Miután az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a náci Németországnak, a Ritchie Fiúk a szövetséges erők hadviselésében fontos eszközzé váltak. Visszatértek Európába az 1944. június 6-i D-napon, és bevetették őket más szövetséges csapatok oldalán. Röviddel a partraszállás előtt elhagyták egységüket, hogy különleges megbízatásukat teljesítsék. Értékes információkkal látták el a szövetségeseket. Segítettek megtörni a német ellenállást azáltal, hogy bomlasztó, demoralizáló hatást gyakoroltak a németekre, mind a nyílt háborúskodás, mind a titkos hadműveletek tekintetében. Hadifoglyokat és vallattak ki, hogy információkat szerezzenek a német haderő színvonaláról, a csapatmozgásokról, valamint a németek fizikai és pszichológiai állapotáról. A célzott keretében a médiumokon keresztül (újságokban megjelenő hirdetmények, röpiratok, rádióközvetítések stb.) igyekeztek a német lakosság és a katonaság ellenállását megtörni a szövetséges erők szemben. A háború után a Ritchie Fiúk közül többeh tolmácsként teljesítettek szolgálatot a nürnbergi perben. Később sokan közülük sikeres politikai, tudományos vagy üzleti karriert futottak be. A Ritchie Fiúk közé tartozott számos olyan prominens személyiség, mint Hans Habe, Klaus Mann, Stefan Heym, , . A Ritchie Fiúk történetét 2004-ben megfilmesítették. A dokumentumfilmet Christian Bauer rendezte. 2005-ben pedig Németországban került kiadásra Die Ritchie Boys címmel a könyv, amelynek szerzőpárosa: a rendező Christian Bauer és Rebekka Göpfert. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ritchie Boys (Ritchie Fiúk) egy megközelítőleg tízezer fős csoport neve volt, amely fiatal, főleg zsidó németekből állt, akik az 1930-as években menekültek el szülőhazájukból az USA-ba. Belépve az Amerikai Egyesült Államok sereg a Military Intelligence Training Center-ben (Katonai Hírszerzés Kiképző Központjn), azaz Camp Ritchie tปorn (Maryland) kaptak kiképzést. Elnevezésük innen ered. Főleg a hírszerző munka és a pszichológiai hadviselés m༽szereit kellett elsajátítaniuk. Alkalmassá tette őket a feladatra a német nyelvtudásuk és a német mentalitás ismerete. A küldetésük az volt, hogy tanulmányozzák az ellenséget, és demoralizálják annak érdekn, hogy elérjék a feltétel nélküli megadást.Miután az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a nผi Németországnak, a Ritchie Fiúk a szövetséges erők hadviselésn fontos eszközzé váltak. Visszatértek Európ az 1944. június 6-i D-napon, és bevetették őket más szövetséges csapatok oldalán. Röviddel a partraszállás előtt elhagyták egységüket, hogy különleges megbízatásukat teljesítsék. Értékes informผiókkal látták el a szövetségeseket. Segítettek megtörni a német ellenállást azáltal, hogy bomlasztó, demoralizáló hatást gyakoroltak a németekre, mind a nyílt hปorúskodás, mind a titkos hadműveletek tekintetn. Hadifoglyokat és szökevényeket vallattak ki, hogy informผiókat szerezzenek a német haderő színvonaláról, a csapatmozgásokról, valamint a németek fizikai és pszichológiai állapotáról. A célzott dezinformálás keretn a mຝiumokon keresztül (újságokban megjelenő hirdetmények, röpiratok, rฝióközvetítések stb.) igyekeztek a német lakosság és a katonaság ellenállását megtörni a szövetséges erők inváziójával szemben.A hปorú után a Ritchie Fiúk közül th tolmผsként teljesítettek szolgálatot a nürnbergi perben. Kés sokan közülük sikeres politikai, tudományos vagy üzleti karriert futottak be.A Ritchie Fiúk közé tartozott számos olyan prominens személyiség, mint Hans Habe, Klaus Mann, Stefan Heym, Hanus Burger, David Robert Seymour.A Ritchie Fiúk történetét 2004-ben megfilmesítették. A dokumentumfilmet Christian Bauer rendezte. 2005-ben pedig Németországban került kiadásra Die Ritchie Boys címmel a könyv, amelynek szerzőpárosa: a rendező Christian Bauer és Rebekka Göpfert. (hu)
- <api batchcomplete="">A Ritchie Boys (Ritchie Fiúk) egy megközelítőleg tízezer fős csoport neve volt, amely fiatal, főleg zsidó németekből állt, akik az 1930-as években menekültek el szülőhazájukból az USA-ba. Belépve az Amerikai Egyesült Államok seregébe a Military Intelligence Training Center-ben (Katonai Hírszerzés Kiképző Központjában), azaz Camp Ritchie táborában (Maryland) kaptak kiképzést. Elnevezésük innen ered. Főleg a hírszerző munka és a pszichológiai hadviselés módszereit kellett elsajátítaniuk. Alkalmassá tette őket a feladatra a német nyelvtudásuk és a német mentalitás ismerete. A küldetésük az volt, hogy tanulmányozzák az ellenséget, és demoralizálják annak érdekében, hogy elérjék a feltétel nélküli megadást.Miután az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent a náci Németországnak, a Ritchie Fiúk a szövetséges erők hadviselésében fontos eszközzé váltak. Visszatértek Európába az 1944. június 6-i D-napon, és bevetették őket más szövetséges csapatok oldalán. Röviddel a partraszállás előtt elhagyták egységüket, hogy különleges megbízatásukat teljesítsék. Értékes információkkal látták el a szövetségeseket. Segítettek megtörni a német ellenállást azáltal, hogy bomlasztó, demoralizáló hatást gyakoroltak a németekre, mind a nyílt háborúskodás, mind a titkos hadműveletek tekintetében. Hadifoglyokat és szökevényeket vallattak ki, hogy információkat szerezzenek a német haderő színvonaláról, a csapatmozgásokról, valamint a németek fizikai és pszichológiai állapotáról. A célzott dezinformálás keretében a médiumokon keresztül (újságokban megjelenő hirdetmények, röpiratok, rádióközvetítések stb.) igyekeztek a német lakosság és a katonaság ellenállását megtörni a szövetséges erők inváziójával szemben.A háború után a Ritchie Fiúk közül többeh tolmácsként teljesítettek szolgálatot a nürnbergi perben. Később sokan közülük sikeres politikai, tudományos vagy üzleti karriert futottak be.A Ritchie Fiúk közé tartozott számos olyan prominens személyiség, mint Hans Habe, Klaus Mann, Stefan Heym, Hanus Burger, David Robert Seymour.A Ritchie Fiúk történetét 2004-ben megfilmesítették. A dokumentumfilmet Christian Bauer rendezte. 2005-ben pedig Németországban került kiadásra Die Ritchie Boys címmel a könyv, amelynek szerzőpárosa: a rendező Christian Bauer és Rebekka Göpfert. (hu)
|
