Property |
Value |
dbo:abstract
|
- Rodosz ostromát 1480. május 23-án kezdte meg az Oszmán Birodalom serege. A várost a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend védte. Az ostrom augusztus 17-én a védők győzelmével fejeződött be. A rend 1310-ben foglalta el az új központjának kiválasztott Rodoszt, székhelyét az azonos nevű városban rendezte be. A lovagok egyedül a pápának tartoztak felelősséggel, a szigetet szuverén hatalomként irányították. Kicsi, arisztokratikus államukban legfeljebb 500-600 lovag tartózkodott egyszerre, a többiek Európában éltek. Az Anatólia délnyugati partvonalához húsz kilométernél is közelebb fekvő Rodosz elfoglalása biztos kikötőt jelentett a keresztény hajóknak és jó kiindulópontot a muzulmánok elleni harchoz. A rend a Dodekanészosz-szigetcsoport számos tagját is ellenőrzése alá vonta, és kicsi, de ütőképes flottájával rendszeresen támadta a muzulmán hajókat. Az Oszmán Birodalom 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, és nagyszabású terjeszkedésbe kezdett, amelynek útjában állt a sziget és a rend. II. Mehmed oszmán szultán 1480-ban látta elérkezettnek az időt ahhoz, hogy megtámadja Rodoszt. Flottája május 23-án kötött ki, seregét, amely 10–15 ezer embert számlált, Meszih pasa vezette. A török sereget nagyjából hatszáz lovag várta Rodoszon, akik 1500–2000 apródra, zsoldosra, más fegyveresre, ott rekedt zarándokra, valamint a helyi lakosokra számíthattak. Összességében mintegy 3500-an lehettek Rodosz védői. Parancsnokuk Pierre d’Aubusson nagymester volt. A pasa tüzérsége megkezdte a városfalak omlasztását. Első számú célpontjuk a johannita hajók kikötőjének bejáratát őrző Szent Miklós-torony volt, amely egy móló végén állt. Tíz nap alatt az óriási bronzágyúk rommá lőtték az erődöt, és a törökök a tenger felől megtámadták. A harcban több száz török halt meg, de nem sikerült eredményt elérniük. Az ostrom folyamán a torony több hasonló rohamot élt túl. A pasa ezután a zsidó negyedet őrző öreg falakra koncentrált, és ötheti ágyúzással szinte teljesen elpusztította azokat. A védők a fal mögött mély árkot ástak, emögött pedig egy újabb falat emeltek. Június 28-án hajnalban a török gyalogosok megrohanták a falakat. Áttörtek a várfalon, de a mögötte emelt sánccal már nem boldogultak. A pusztító öldöklésben súlyosan megsebesült a nagymester is. Végül a törökök megfutamodtak, és a várból kitörő védők a sátraikig kergették őket. A támadók és a védők a kor szinte valamennyi harci eszközét és taktikáját bevetették. A törökök ácsoltak ostromtornyot és pontonhidat, közlekedőárkok bonyolult rendszerét dolgozták ki, a várba magát menekültnek kiadó keresztény árulót küldtek. A védők gyújtóhajókkal, szurokkal, kénnel válaszoltak, és egy hajítógépet is építettek. A törökök végül hazatértek. Legközelebb 1522-ben támadták meg a szigetet, és akkor sikerült elfoglalniuk. (hu)
- Rodosz ostromát 1480. május 23-án kezdte meg az Oszmán Birodalom serege. A várost a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend védte. Az ostrom augusztus 17-én a védők győzelmével fejeződött be. A rend 1310-ben foglalta el az új központjának kiválasztott Rodoszt, székhelyét az azonos nevű városban rendezte be. A lovagok egyedül a pápának tartoztak felelősséggel, a szigetet szuverén hatalomként irányították. Kicsi, arisztokratikus államukban legfeljebb 500-600 lovag tartózkodott egyszerre, a többiek Európában éltek. Az Anatólia délnyugati partvonalához húsz kilométernél is közelebb fekvő Rodosz elfoglalása biztos kikötőt jelentett a keresztény hajóknak és jó kiindulópontot a muzulmánok elleni harchoz. A rend a Dodekanészosz-szigetcsoport számos tagját is ellenőrzése alá vonta, és kicsi, de ütőképes flottájával rendszeresen támadta a muzulmán hajókat. Az Oszmán Birodalom 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, és nagyszabású terjeszkedésbe kezdett, amelynek útjában állt a sziget és a rend. II. Mehmed oszmán szultán 1480-ban látta elérkezettnek az időt ahhoz, hogy megtámadja Rodoszt. Flottája május 23-án kötött ki, seregét, amely 10–15 ezer embert számlált, Meszih pasa vezette. A török sereget nagyjából hatszáz lovag várta Rodoszon, akik 1500–2000 apródra, zsoldosra, más fegyveresre, ott rekedt zarándokra, valamint a helyi lakosokra számíthattak. Összességében mintegy 3500-an lehettek Rodosz védői. Parancsnokuk Pierre d’Aubusson nagymester volt. A pasa tüzérsége megkezdte a városfalak omlasztását. Első számú célpontjuk a johannita hajók kikötőjének bejáratát őrző Szent Miklós-torony volt, amely egy móló végén állt. Tíz nap alatt az óriási bronzágyúk rommá lőtték az erődöt, és a törökök a tenger felől megtámadták. A harcban több száz török halt meg, de nem sikerült eredményt elérniük. Az ostrom folyamán a torony több hasonló rohamot élt túl. A pasa ezután a zsidó negyedet őrző öreg falakra koncentrált, és ötheti ágyúzással szinte teljesen elpusztította azokat. A védők a fal mögött mély árkot ástak, emögött pedig egy újabb falat emeltek. Június 28-án hajnalban a török gyalogosok megrohanták a falakat. Áttörtek a várfalon, de a mögötte emelt sánccal már nem boldogultak. A pusztító öldöklésben súlyosan megsebesült a nagymester is. Végül a törökök megfutamodtak, és a várból kitörő védők a sátraikig kergették őket. A támadók és a védők a kor szinte valamennyi harci eszközét és taktikáját bevetették. A törökök ácsoltak ostromtornyot és pontonhidat, közlekedőárkok bonyolult rendszerét dolgozták ki, a várba magát menekültnek kiadó keresztény árulót küldtek. A védők gyújtóhajókkal, szurokkal, kénnel válaszoltak, és egy hajítógépet is építettek. A törökök végül hazatértek. Legközelebb 1522-ben támadták meg a szigetet, és akkor sikerült elfoglalniuk. (hu)
|
dbo:causalties
|
- 9 ezer
- 231 lovag és sok katona, lakos
|
dbo:commander
| |
dbo:result
| |
dbo:strength
|
- 10-15 ezer katona
- 1500-2000 katona
- 500-600 lovag
- civilek
- kisegítők
- tengerészek
- önkéntesek
|
dbo:territory
| |
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 49929 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:accessdate
|
- 2020-07-14 (xsd:date)
- 2020-07-15 (xsd:date)
- 2020-07-17 (xsd:date)
- 2020-07-23 (xsd:date)
|
prop-hu:author
|
- Hunyadi Zsolt (hu)
- H. W. Hazard (hu)
- John Carr (hu)
- Ernle Bradford (hu)
- H. W. hazard (hu)
- A. D. Lacy (hu)
- Rácz András (hu)
- Theresa M. Vann és Donald J. Kagay (hu)
- Roger Crowley (hu)
- Katerina A Manoussou-Ntella (hu)
- Hunyadi Zsolt (hu)
- H. W. Hazard (hu)
- John Carr (hu)
- Ernle Bradford (hu)
- H. W. hazard (hu)
- A. D. Lacy (hu)
- Rácz András (hu)
- Theresa M. Vann és Donald J. Kagay (hu)
- Roger Crowley (hu)
- Katerina A Manoussou-Ntella (hu)
|
prop-hu:chapter
|
- Preface (hu)
- Preface (hu)
|
prop-hu:dátum
| |
prop-hu:egyikFél
| |
prop-hu:eredmény
|
- Johannita győzelem (hu)
- Johannita győzelem (hu)
|
prop-hu:erők
|
- 10 (xsd:integer)
- 500 (xsd:integer)
- 1500 (xsd:integer)
- civilek (hu)
- önkéntesek (hu)
- kisegítők (hu)
- tengerészek (hu)
|
prop-hu:helyszín
| |
prop-hu:hosszúság
| |
prop-hu:hosszúságiFok
| |
prop-hu:hosszúságiÍvmásodperc
| |
prop-hu:hosszúságiÍvperc
| |
prop-hu:isbn
|
- 978 (xsd:integer)
- 14002106 (xsd:integer)
- 9781400066247 (xsd:decimal)
- 9781473858886 (xsd:decimal)
- 9789636937409 (xsd:decimal)
|
prop-hu:konfliktus
|
- Rodosz ostroma (hu)
- Rodosz ostroma (hu)
|
prop-hu:kontextus
|
- Az Oszmán Birodalom terjeszkedése (hu)
- Az Oszmán Birodalom terjeszkedése (hu)
|
prop-hu:kép
|
- SiegeOfRhodes1480.jpg (hu)
- SiegeOfRhodes1480.jpg (hu)
|
prop-hu:képfelirat
|
- Az ostrom korabeli ábrázolása (hu)
- Az ostrom korabeli ábrázolása (hu)
|
prop-hu:másikFél
| |
prop-hu:ok
|
- Az Oszmán Birodalom terjeszkedése (hu)
- Az Oszmán Birodalom terjeszkedése (hu)
|
prop-hu:parancsnokok
|
- Pierre d’Aubusson (hu)
- Meszih pasa (hu)
- Pierre d’Aubusson (hu)
- Meszih pasa (hu)
|
prop-hu:pozíciósTérkép
|
- Görögország (hu)
- Görögország (hu)
|
prop-hu:publisher
|
- Gondolat (hu)
- Digicoll Library (hu)
- Faber and Faber (hu)
- Pen & Sword Military (hu)
- Encyclopaedia Britannica (hu)
- Penguin Books Ltd. (hu)
- History Today (hu)
- Ashgate Publishing Limited (hu)
- Sic Itur Ad Astra (hu)
- Academia.edu (hu)
- Places to Visit (hu)
- Gondolat (hu)
- Digicoll Library (hu)
- Faber and Faber (hu)
- Pen & Sword Military (hu)
- Encyclopaedia Britannica (hu)
- Penguin Books Ltd. (hu)
- History Today (hu)
- Ashgate Publishing Limited (hu)
- Sic Itur Ad Astra (hu)
- Academia.edu (hu)
- Places to Visit (hu)
|
prop-hu:szélesség
| |
prop-hu:szélességiFok
| |
prop-hu:szélességiÍvmásodperc
| |
prop-hu:szélességiÍvperc
| |
prop-hu:szövegPozíciója
| |
prop-hu:title
|
- The Knights Hospitallerː A Military History of the Knights of St John (hu)
- The Great Siege (hu)
- Hospitaller Piety and Crusader Propaganda: Guillaume Caoursin's Description of the Ottoman Siege of Rhodes, 1480 (hu)
- The Siege of Rhodes, 1480 (hu)
- Empires of the Sea (hu)
- The Knights Hospitallerː A Military History of the Knights of St John (hu)
- The Great Siege (hu)
- Hospitaller Piety and Crusader Propaganda: Guillaume Caoursin's Description of the Ottoman Siege of Rhodes, 1480 (hu)
- The Siege of Rhodes, 1480 (hu)
- Empires of the Sea (hu)
|
prop-hu:térképfelirat
| |
prop-hu:url
|
- http://epa.niif.hu/01000/01019/00002/pdf/raczrodosz.pdf|title=Rodosz 1480-as ostroma – A johannita lovagrend és a török terjeszkedés a Földközi-tenger keleti medencéjében (hu)
- https://www.britannica.com/biography/Pierre-d-Aubusson|title=Pierre d’Aubusson (hu)
- https://rhodos.gr/places-to-visit/filerimos-monastery/|title=Filerimos Monastery (hu)
- http://images.library.wisc.edu/History/EFacs/HistCrus/0001/0003/reference/history.crusthree.i0020.pdf|title=The Hospitallers at Rhodes 1326–1421 (hu)
- https://www.academia.edu/37962125/_The_development_of_the_Early_Fortifications_of_the_Hospitaller_Town_of_Rhodes_1309-1480_|title=The Development of the Early Fortifications of the Hospitaller Town of Rhodes (hu)
- https://www.academia.edu/31595092/Vigla_a_Dodekan%C3%A9szosz_f%C3%A9nyt%C3%A1v%C3%ADr%C3%B3_h%C3%A1l%C3%B3zata_in_A_f%C3%A9ny_inform%C3%A1ci%C3%B3t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9hez_Szerk._Z._Karvalics_L%C3%A1szl%C3%B3_F%C3%A1bi%C3%A1n_Borb%C3%A1la_Gondolat_Budapest_2017._ISBN_978_963_693_740_9|title=Vigla – a Dodekanészosz fénytávíró hálózata, in: A fény információtörténetéhez, Szerk. Z. Karvalics László – Fábián Borbála (hu)
- http://epa.niif.hu/01000/01019/00002/pdf/raczrodosz.pdf|title=Rodosz 1480-as ostroma – A johannita lovagrend és a török terjeszkedés a Földközi-tenger keleti medencéjében (hu)
- https://www.britannica.com/biography/Pierre-d-Aubusson|title=Pierre d’Aubusson (hu)
- https://rhodos.gr/places-to-visit/filerimos-monastery/|title=Filerimos Monastery (hu)
- http://images.library.wisc.edu/History/EFacs/HistCrus/0001/0003/reference/history.crusthree.i0020.pdf|title=The Hospitallers at Rhodes 1326–1421 (hu)
- https://www.academia.edu/37962125/_The_development_of_the_Early_Fortifications_of_the_Hospitaller_Town_of_Rhodes_1309-1480_|title=The Development of the Early Fortifications of the Hospitaller Town of Rhodes (hu)
- https://www.academia.edu/31595092/Vigla_a_Dodekan%C3%A9szosz_f%C3%A9nyt%C3%A1v%C3%ADr%C3%B3_h%C3%A1l%C3%B3zata_in_A_f%C3%A9ny_inform%C3%A1ci%C3%B3t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9hez_Szerk._Z._Karvalics_L%C3%A1szl%C3%B3_F%C3%A1bi%C3%A1n_Borb%C3%A1la_Gondolat_Budapest_2017._ISBN_978_963_693_740_9|title=Vigla – a Dodekanészosz fénytávíró hálózata, in: A fény információtörténetéhez, Szerk. Z. Karvalics László – Fábián Borbála (hu)
|
prop-hu:veszteségek
|
- 9 (xsd:integer)
- 231 (xsd:integer)
|
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:year
|
- 1968 (xsd:integer)
- 1986 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2016 (xsd:integer)
- 2017 (xsd:integer)
|
dct:subject
| |
rdf:type
| |
rdfs:label
|
- Rodosz ostroma (1480) (hu)
- Rodosz ostroma (1480) (hu)
|
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is foaf:primaryTopic
of | |