| dbo:abstract
|
- A rohingják vagy egyéb átírásokban rohingyák vagy ritkábban rohindzsák (burmai: ရိုဟင်ဂျာ; bengáli: রোহিঙ্গা) egy kisebbségben lévő népcsoport Mianmarban. Jellemzően a Bengáli-öböl parti sávjában élnek, ott is leginkább a Bangladessel határos Rakhaing állam északi részén. Számuk az államban kb. 1 millió fő lehet. Zömmel szunnita muzulmán vallásúak (a jellemzően buddhista Mianmaron belül). Gyakran említik őket ugyanakkor a világ legüldözöttebb népei között, többek között arra hivatkozva, hogy egy, az akkori Burmában 1982-ben elfogadott törvény megfosztotta őket az állampolgárságuktól, sőt még a nevük használatát is eltörölte, azóta a rohingjákat csak bengáli néven nevezik. A rohingjáknak – egyes feltevések szerint – száműzött arabok voltak az ősei, a délkelet-ázsiai régió államainak a gyarmatosítás alól történt felszabadulása előtt chittagongiaknak nevezték őket, a kelet-bengáli Chittagong negyed után. A mianmari kormány buddhista nacionalizmusa következtében, az ellenük folytatott katonai akciók miatt, 2017-ben pár hét alatt több százezren menekültek át Bangladesbe. 2017. szeptember végére már – António Guterres, az ENSZ főtitkára szavai szerint: „a helyzet a világ leggyorsabban növekvő menekültválságává és emberi jogi rémálmává vált”. (hu)
- A rohingják vagy egyéb átírásokban rohingyák vagy ritkábban rohindzsák (burmai: ရိုဟင်ဂျာ; bengáli: রোহিঙ্গা) egy kisebbségben lévő népcsoport Mianmarban. Jellemzően a Bengáli-öböl parti sávjában élnek, ott is leginkább a Bangladessel határos Rakhaing állam északi részén. Számuk az államban kb. 1 millió fő lehet. Zömmel szunnita muzulmán vallásúak (a jellemzően buddhista Mianmaron belül). Gyakran említik őket ugyanakkor a világ legüldözöttebb népei között, többek között arra hivatkozva, hogy egy, az akkori Burmában 1982-ben elfogadott törvény megfosztotta őket az állampolgárságuktól, sőt még a nevük használatát is eltörölte, azóta a rohingjákat csak bengáli néven nevezik. A rohingjáknak – egyes feltevések szerint – száműzött arabok voltak az ősei, a délkelet-ázsiai régió államainak a gyarmatosítás alól történt felszabadulása előtt chittagongiaknak nevezték őket, a kelet-bengáli Chittagong negyed után. A mianmari kormány buddhista nacionalizmusa következtében, az ellenük folytatott katonai akciók miatt, 2017-ben pár hét alatt több százezren menekültek át Bangladesbe. 2017. szeptember végére már – António Guterres, az ENSZ főtitkára szavai szerint: „a helyzet a világ leggyorsabban növekvő menekültválságává és emberi jogi rémálmává vált”. (hu)
|
