| dbo:abstract
|
- A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a . Legendái szerint az erdőt és lakóit védelmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszúak, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. A sürele barátságos az emberekkel, akivel jó viszonyba kerül, annak megtanítja, hogyan védheti meg a nyáját. A favágókat viszont nem szereti. Az a favágó, aki egy sürele útját keresztezi, eltéved az erdőben, és a sűrűben a sürele akár meg is ölheti. Gyilkolási módszere különleges: áldozatait halálra csiklandozza. Ezt csak azzal lehet elkerülni, ha az eltévedt ember felcseréli a cipőit és kifordítva veszi fel az összes ruháját. Úgy beszél, mint az emberek, és szeret kérdéseket feltenni az embereknek. A sürele mítoszát egy tatár költő, dolgozta fel egy híres versben. A sürele szó etimológiáját sokféleképp próbálják megadni. Ezek közül a „víz” jelentésű szu- tő kapcsolata kevéssé életszerű, a legvalószínűbb a csuvas süre és köztörök jorı (mindkettő jelentése: „jár”, és mindkettő megvan a magyarban is) alapján a „járkáló” jelentés (süre+le). A csuvas arsura és arcsura nevet a szláv nyelvekből is próbálják levezetni, de ebben is az ar+sura összetétel ismerhető fel, ahol az ar- tag férfi, ember, férj jelentésű, a -sura pedig a süre mély hangrendű párja. Az előtag azért kerülhetett a névbe, mert a csuvas mítoszokban arsura alakváltó és előszeretettel vesz feleségül embernőket. (hu)
- <api batchcomplete="">A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a szibériai tatár pitszen.Legendái szerint az erdőt és lakóit vlmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszྪk, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. A sürele barátságos az emberekkel, akivel jó viszonyba kerül, annak megtanítja, hogyan vຝheti meg a nyáját. A favágókat viszont nem szereti. Az a favágó, aki egy sürele útját keresztezi, eltéved az erdn, és a sűr𗆾n a sürele akár meg is ölheti. Gyilkolási m༽szere különleges: áldozatait halálra csiklandozza. Ezt csak azzal lehet elkerülni, ha az eltévedt ember felcseréli a cipőit és kifordítva veszi fel az összes ruháját. Úgy beszél, mint az emberek, és szeret kérdéseket feltenni az embereknek.A sürele mítoszát egy tatár költő, Gabdullah Tukai dolgozta fel egy híres versben.A sürele szó etimológiáját sokféleképp pr༻álják megadni. Ezek közül a „víz” jelentésű szu- tő kapcsolata kevéssé életszerű, a legvalószín𗆻 a csuvas süre és köztörök jorı (mindkettő jelentése: „jár”, és mindkettő megvan a magyarban is) alapján a „járkáló” jelentés (süre+le). A csuvas arsura és arcsura nevet a szláv nyelvekből is pr༻álják levezetni, de ebben is az ar+sura összetétel ismerhető fel, ahol az ar- tag férfi, ember, férj jelentésű, a -sura pedig a süre mély hangrendű párja. Az előtag azért kerülhetett a névbe, mert a csuvas mítoszokban arsura alakváltó és előszeretettel vesz feleségül embernőket. (hu)
- <api batchcomplete="">A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a szibériai tatár pitszen.Legendái szerint az erdőt és lakóit védelmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszúak, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. A sürele barátságos az emberekkel, akivel jó viszonyba kerül, annak megtanítja, hogyan védheti meg a nyáját. A favágókat viszont nem szereti. Az a favágó, aki egy sürele útját keresztezi, eltéved az erdőben, és a sűrűben a sürele akár meg is ölheti. Gyilkolási módszere különleges: áldozatait halálra csiklandozza. Ezt csak azzal lehet elkerülni, ha az eltévedt ember felcseréli a cipőit és kifordítva veszi fel az összes ruháját. Úgy beszél, mint az emberek, és szeret kérdéseket feltenni az embereknek.A sürele mítoszát egy tatár költő, Gabdullah Tukai dolgozta fel egy híres versben.A sürele szó etimológiáját sokféleképp próbálják megadni. Ezek közül a „víz” jelentésű szu- tő kapcsolata kevéssé életszerű, a legvalószínűbb a csuvas süre és köztörök jorı (mindkettő jelentése: „jár”, és mindkettő megvan a magyarban is) alapján a „járkáló” jelentés (süre+le). A csuvas arsura és arcsura nevet a szláv nyelvekből is próbálják levezetni, de ebben is az ar+sura összetétel ismerhető fel, ahol az ar- tag férfi, ember, férj jelentésű, a -sura pedig a süre mély hangrendű párja. Az előtag azért kerülhetett a névbe, mert a csuvas mítoszokban arsura alakváltó és előszeretettel vesz feleségül embernőket. (hu)
- A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a . Legendái szerint az erdőt és lakóit védelmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszúak, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. A sürele barátságos az emberekkel, akivel jó viszonyba kerül, annak megtanítja, hogyan védheti meg a nyáját. A favágókat viszont nem szereti. Az a favágó, aki egy sürele útját keresztezi, eltéved az erdőben, és a sűrűben a sürele akár meg is ölheti. Gyilkolási módszere különleges: áldozatait halálra csiklandozza. Ezt csak azzal lehet elkerülni, ha az eltévedt ember felcseréli a cipőit és kifordítva veszi fel az összes ruháját. Úgy beszél, mint az emberek, és szeret kérdéseket feltenni az embereknek. A sürele mítoszát egy tatár költő, dolgozta fel egy híres versben. A sürele szó etimológiáját sokféleképp próbálják megadni. Ezek közül a „víz” jelentésű szu- tő kapcsolata kevéssé életszerű, a legvalószínűbb a csuvas süre és köztörök jorı (mindkettő jelentése: „jár”, és mindkettő megvan a magyarban is) alapján a „járkáló” jelentés (süre+le). A csuvas arsura és arcsura nevet a szláv nyelvekből is próbálják levezetni, de ebben is az ar+sura összetétel ismerhető fel, ahol az ar- tag férfi, ember, férj jelentésű, a -sura pedig a süre mély hangrendű párja. Az előtag azért kerülhetett a névbe, mert a csuvas mítoszokban arsura alakváltó és előszeretettel vesz feleségül embernőket. (hu)
- <api batchcomplete="">A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a szibériai tatár pitszen.Legendái szerint az erdőt és lakóit vlmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszྪk, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. A sürele barátságos az emberekkel, akivel jó viszonyba kerül, annak megtanítja, hogyan vຝheti meg a nyáját. A favágókat viszont nem szereti. Az a favágó, aki egy sürele útját keresztezi, eltéved az erdn, és a sűr𗆾n a sürele akár meg is ölheti. Gyilkolási m༽szere különleges: áldozatait halálra csiklandozza. Ezt csak azzal lehet elkerülni, ha az eltévedt ember felcseréli a cipőit és kifordítva veszi fel az összes ruháját. Úgy beszél, mint az emberek, és szeret kérdéseket feltenni az embereknek.A sürele mítoszát egy tatár költő, Gabdullah Tukai dolgozta fel egy híres versben.A sürele szó etimológiáját sokféleképp pr༻álják megadni. Ezek közül a „víz” jelentésű szu- tő kapcsolata kevéssé életszerű, a legvalószín𗆻 a csuvas süre és köztörök jorı (mindkettő jelentése: „jár”, és mindkettő megvan a magyarban is) alapján a „járkáló” jelentés (süre+le). A csuvas arsura és arcsura nevet a szláv nyelvekből is pr༻álják levezetni, de ebben is az ar+sura összetétel ismerhető fel, ahol az ar- tag férfi, ember, férj jelentésű, a -sura pedig a süre mély hangrendű párja. Az előtag azért kerülhetett a névbe, mert a csuvas mítoszokban arsura alakváltó és előszeretettel vesz feleségül embernőket. (hu)
- <api batchcomplete="">A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a szibériai tatár pitszen.Legendái szerint az erdőt és lakóit védelmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszúak, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. A sürele barátságos az emberekkel, akivel jó viszonyba kerül, annak megtanítja, hogyan védheti meg a nyáját. A favágókat viszont nem szereti. Az a favágó, aki egy sürele útját keresztezi, eltéved az erdőben, és a sűrűben a sürele akár meg is ölheti. Gyilkolási módszere különleges: áldozatait halálra csiklandozza. Ezt csak azzal lehet elkerülni, ha az eltévedt ember felcseréli a cipőit és kifordítva veszi fel az összes ruháját. Úgy beszél, mint az emberek, és szeret kérdéseket feltenni az embereknek.A sürele mítoszát egy tatár költő, Gabdullah Tukai dolgozta fel egy híres versben.A sürele szó etimológiáját sokféleképp próbálják megadni. Ezek közül a „víz” jelentésű szu- tő kapcsolata kevéssé életszerű, a legvalószínűbb a csuvas süre és köztörök jorı (mindkettő jelentése: „jár”, és mindkettő megvan a magyarban is) alapján a „járkáló” jelentés (süre+le). A csuvas arsura és arcsura nevet a szláv nyelvekből is próbálják levezetni, de ebben is az ar+sura összetétel ismerhető fel, ahol az ar- tag férfi, ember, férj jelentésű, a -sura pedig a süre mély hangrendű párja. Az előtag azért kerülhetett a névbe, mert a csuvas mítoszokban arsura alakváltó és előszeretettel vesz feleségül embernőket. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a . Legendái szerint az erdőt és lakóit védelmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszúak, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. A sürele barátságos az emberekkel, akivel jó viszonyba kerül, annak megtanítja, hogyan védheti meg a nyáját. A favágókat viszont nem szereti. Az a favágó, aki egy sürele útját keresztezi, eltéved az erdőben, és a sűrűben a sürele akár meg is ölheti. Gyilkolási módszere különleges: áldozatait halálra csiklandozza. Ezt csak azzal lehet elkerülni, ha az eltévedt ember felcseréli a cipőit és kifordítva veszi fel az összes ruh (hu)
- <api batchcomplete="">A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a szibériai tatár pitszen.Legendái szerint az erdőt és lakóit vlmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszྪk, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. (hu)
- <api batchcomplete="">A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a szibériai tatár pitszen.Legendái szerint az erdőt és lakóit védelmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszúak, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. (hu)
- A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a . Legendái szerint az erdőt és lakóit védelmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszúak, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. A sürele barátságos az emberekkel, akivel jó viszonyba kerül, annak megtanítja, hogyan védheti meg a nyáját. A favágókat viszont nem szereti. Az a favágó, aki egy sürele útját keresztezi, eltéved az erdőben, és a sűrűben a sürele akár meg is ölheti. Gyilkolási módszere különleges: áldozatait halálra csiklandozza. Ezt csak azzal lehet elkerülni, ha az eltévedt ember felcseréli a cipőit és kifordítva veszi fel az összes ruh (hu)
- <api batchcomplete="">A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a szibériai tatár pitszen.Legendái szerint az erdőt és lakóit vlmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszྪk, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. (hu)
- <api batchcomplete="">A sürele vagy surala, csurala, csürele a baskír és tatár mitológia erdei szelleme. Nagyrészt azonos, de részleteiben kissé eltérő a csuvas arsura és a szibériai tatár pitszen.Legendái szerint az erdőt és lakóit védelmező lény. Ember alakú, teste szőrös, ujjai és körmei hosszúak, zöld szakállt, hajat és piros sálat visel, homloka közepén szarva van, a cipőit fordítva, ruháit kifordítva hordja. (hu)
|
