dbo:abstract
|
- Az Ăşj, potenciálisan halálos SARS (angolul Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS, „SĂşlyos Akut LĂ©gzĹ‘szervi SzindrĂłma”) emberi lĂ©gzĹ‘szervi betegsĂ©g, amelyet egy humán koronavĂrus okoz, tudományos elnevezĂ©se SARS-CoV. Az Ăşj, kialakulĂłban lĂ©vĹ‘ emberi fertĹ‘zĹ‘ betegsĂ©gben sĂşlyos alsĂł lĂ©gĂşti betegsĂ©g dominál, Ă©s etiolĂłgiailag kapcsolĂłdik egy Ăşj koronavĂrussal (SARS-CoV). Az atĂpusos tĂĽdĹ‘gyulladást okozĂł kĂłrokozĂł csak direkt kontaktussal, cseppfertĹ‘zĂ©s Ăştján terjed, Ăgy az EurĂłpában Ă©s Amerikában elĹ‘fordult nĂ©hány esetet lokalizálták, Ă©s a fertĹ‘zĂ©s nem terjedt tovább. 2002 novembere Ă©s 2003 jĂşliusa közt egy csaknem világmĂ©retű SARS-járvány az EgĂ©szsĂ©gĂĽgyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 8096 ismert megbetegedĂ©st okozott. A betegek 9,6 százalĂ©ka, 774 ember meghalt. 2003 elejĂ©n a KĂna Kuangtung tartományábĂłl indult járvány hetek alatt szĂ©tterjedt Ă©s a világ 37 országában okozott megbetegedĂ©seket. Három tĂ©nyezĹ‘, a kĂłrokozĂł erĹ‘ssĂ©ge, a beteg immunrendszere, a környezeti tĂ©nyezĹ‘k Ă©s a fertĹ‘zĹ‘ koronavĂrus dĂłzisa határozta meg a halálos esetek bekövetkeztĂ©t, ezĂ©rt egy jĂł immunrendszerű fiatal beteg is meghalhatott, ha nagy adag vĂrussal fertĹ‘zĹ‘dött. NĂ©hány orvos meg is halt, akik gyanĂştlanul, vĂ©dĹ‘intĂ©zkedĂ©sek nĂ©lkĂĽl vizsgálták az elsĹ‘ betegeket. 2003. május 8-ai adatok szerint a halálozási arányszám a legfeljebb 24 Ă©ves korosztályokban 1 százalĂ©k alatt volt, 25 Ă©s 44 Ă©v között 6 százalĂ©k, 45 Ă©s 64 között 15 százalĂ©k, 65 felett több, mint 50 százalĂ©k. Ă–sszehasonlĂtáskĂ©pp, az influenza esetĂ©ben a halálozási ráta általában 0,7 százalĂ©k körĂĽl van (elsĹ‘sorban az idĹ‘seket sĂşjtva), de az Ăşj törzsek okozta sĂşlyos helyi járványok esetĂ©ben akár 33 százalĂ©kra is emelkedhet. 2003-ban a tudományos vizsgálatok felvetettĂ©k azt a lehetĹ‘sĂ©get, hogy három ragadozĂł vagy vegyes táplálkozásĂş állatfaj is lehetett az Ăşj vĂrus kialakulásának kĂnai forrása. Amennyiben ez a felvetĂ©s beigazolĂłdik, akkor számolni kell azzal, hogy a fertĹ‘zĂ©s Ăşjra át fog kerĂĽlni az emberre. (hu)
- Az Ăşj, potenciálisan halálos SARS (angolul Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS, „SĂşlyos Akut LĂ©gzĹ‘szervi SzindrĂłma”) emberi lĂ©gzĹ‘szervi betegsĂ©g, amelyet egy humán koronavĂrus okoz, tudományos elnevezĂ©se SARS-CoV. Az Ăşj, kialakulĂłban lĂ©vĹ‘ emberi fertĹ‘zĹ‘ betegsĂ©gben sĂşlyos alsĂł lĂ©gĂşti betegsĂ©g dominál, Ă©s etiolĂłgiailag kapcsolĂłdik egy Ăşj koronavĂrussal (SARS-CoV). Az atĂpusos tĂĽdĹ‘gyulladást okozĂł kĂłrokozĂł csak direkt kontaktussal, cseppfertĹ‘zĂ©s Ăştján terjed, Ăgy az EurĂłpában Ă©s Amerikában elĹ‘fordult nĂ©hány esetet lokalizálták, Ă©s a fertĹ‘zĂ©s nem terjedt tovább. 2002 novembere Ă©s 2003 jĂşliusa közt egy csaknem világmĂ©retű SARS-járvány az EgĂ©szsĂ©gĂĽgyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 8096 ismert megbetegedĂ©st okozott. A betegek 9,6 százalĂ©ka, 774 ember meghalt. 2003 elejĂ©n a KĂna Kuangtung tartományábĂłl indult járvány hetek alatt szĂ©tterjedt Ă©s a világ 37 országában okozott megbetegedĂ©seket. Három tĂ©nyezĹ‘, a kĂłrokozĂł erĹ‘ssĂ©ge, a beteg immunrendszere, a környezeti tĂ©nyezĹ‘k Ă©s a fertĹ‘zĹ‘ koronavĂrus dĂłzisa határozta meg a halálos esetek bekövetkeztĂ©t, ezĂ©rt egy jĂł immunrendszerű fiatal beteg is meghalhatott, ha nagy adag vĂrussal fertĹ‘zĹ‘dött. NĂ©hány orvos meg is halt, akik gyanĂştlanul, vĂ©dĹ‘intĂ©zkedĂ©sek nĂ©lkĂĽl vizsgálták az elsĹ‘ betegeket. 2003. május 8-ai adatok szerint a halálozási arányszám a legfeljebb 24 Ă©ves korosztályokban 1 százalĂ©k alatt volt, 25 Ă©s 44 Ă©v között 6 százalĂ©k, 45 Ă©s 64 között 15 százalĂ©k, 65 felett több, mint 50 százalĂ©k. Ă–sszehasonlĂtáskĂ©pp, az influenza esetĂ©ben a halálozási ráta általában 0,7 százalĂ©k körĂĽl van (elsĹ‘sorban az idĹ‘seket sĂşjtva), de az Ăşj törzsek okozta sĂşlyos helyi járványok esetĂ©ben akár 33 százalĂ©kra is emelkedhet. 2003-ban a tudományos vizsgálatok felvetettĂ©k azt a lehetĹ‘sĂ©get, hogy három ragadozĂł vagy vegyes táplálkozásĂş állatfaj is lehetett az Ăşj vĂrus kialakulásának kĂnai forrása. Amennyiben ez a felvetĂ©s beigazolĂłdik, akkor számolni kell azzal, hogy a fertĹ‘zĂ©s Ăşjra át fog kerĂĽlni az emberre. (hu)
|
rdfs:comment
|
- Az Ăşj, potenciálisan halálos SARS (angolul Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS, „SĂşlyos Akut LĂ©gzĹ‘szervi SzindrĂłma”) emberi lĂ©gzĹ‘szervi betegsĂ©g, amelyet egy humán koronavĂrus okoz, tudományos elnevezĂ©se SARS-CoV. Az Ăşj, kialakulĂłban lĂ©vĹ‘ emberi fertĹ‘zĹ‘ betegsĂ©gben sĂşlyos alsĂł lĂ©gĂşti betegsĂ©g dominál, Ă©s etiolĂłgiailag kapcsolĂłdik egy Ăşj koronavĂrussal (SARS-CoV). Az atĂpusos tĂĽdĹ‘gyulladást okozĂł kĂłrokozĂł csak direkt kontaktussal, cseppfertĹ‘zĂ©s Ăştján terjed, Ăgy az EurĂłpában Ă©s Amerikában elĹ‘fordult nĂ©hány esetet lokalizálták, Ă©s a fertĹ‘zĂ©s nem terjedt tovább. (hu)
- Az Ăşj, potenciálisan halálos SARS (angolul Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS, „SĂşlyos Akut LĂ©gzĹ‘szervi SzindrĂłma”) emberi lĂ©gzĹ‘szervi betegsĂ©g, amelyet egy humán koronavĂrus okoz, tudományos elnevezĂ©se SARS-CoV. Az Ăşj, kialakulĂłban lĂ©vĹ‘ emberi fertĹ‘zĹ‘ betegsĂ©gben sĂşlyos alsĂł lĂ©gĂşti betegsĂ©g dominál, Ă©s etiolĂłgiailag kapcsolĂłdik egy Ăşj koronavĂrussal (SARS-CoV). Az atĂpusos tĂĽdĹ‘gyulladást okozĂł kĂłrokozĂł csak direkt kontaktussal, cseppfertĹ‘zĂ©s Ăştján terjed, Ăgy az EurĂłpában Ă©s Amerikában elĹ‘fordult nĂ©hány esetet lokalizálták, Ă©s a fertĹ‘zĂ©s nem terjedt tovább. (hu)
|