| dbo:abstract
|
- A Seyfert-galaxisok olyan galaxisok, melyek egĂ©szen kis mĂ©retű, de rendkĂvĂĽl fĂ©nyes maggal rendelkeznek. TeljesĂtmĂ©nyĂĽk 1037–1039 watt között van. Az elsĹ‘ ilyen objektumot fedezte fel 1943-ban a Wilson-hegyi ObszervatĂłriumban. MĂg a normális csillagrendszerek szĂnkĂ©pĂ©ben legfeljebb nĂ©hány emissziĂłs vonal találhatĂł, Ă©s azok is aránylag keskenyek, addig a Seyfert-galaxisok szĂnkĂ©pe rendkĂvĂĽl sok emissziĂłs vonalat tartalmaz, amikrĹ‘l kimutathatĂł, hogy igen magas hĹ‘mĂ©rsĂ©kleten Ă©s erĹ‘sen turbulens közegben jöttek lĂ©tre. Szokatlan szĂnkĂ©pĂĽkön kĂvĂĽl mĂ©g egĂ©sz sor kĂĽlönös jellemzĹ‘jĂĽk van. Egyes Seyfert-galaxisok fĂ©nyessĂ©ge nĂ©hány hĂłnap alatt jelentĹ‘sen változik, ami arra utal, hogy a sugárzásuk egy nĂ©hány átmĂ©rĹ‘jű rĂ©szĂĽkbĹ‘l ered. A kisugárzott energia fĹ‘kĂ©nt az infravörös tartományba esik. Sok ilyen objektum százszor erĹ‘sebben sugároz a szĂnkĂ©p vörösön tĂşli rĂ©szĂ©ben, mint a láthatĂł tartományban. A Seyfert-galaxisok valĂłjában átmenetet kĂ©peznek a normál galaxisok Ă©s a kvazárok között. A magjukat spirálkarok veszik körĂĽl, ezĂ©rt a szerkezetĂĽk a normál galaxisokĂ©hoz hasonlĂł, a szĂnkĂ©pĂĽk Ă©s a sugárzásuk alapján viszont a kvazárokhoz hasonlĂtanak. A megfigyelhetĹ‘ világegyetem galaxisainak 1%-a ebbe a tĂpusba tartozik. Nagy energiakibocsátásukat valĂłszĂnűleg a közĂ©ppontjukban lĂ©vĹ‘ szupermasszĂv fekete lyukba zuhanĂł anyag okozza, mely más galaxisokkal valĂł találkozás után kerĂĽlt a galaxismag közelĂ©be. (hu)
- A Seyfert-galaxisok olyan galaxisok, melyek egĂ©szen kis mĂ©retű, de rendkĂvĂĽl fĂ©nyes maggal rendelkeznek. TeljesĂtmĂ©nyĂĽk 1037–1039 watt között van. Az elsĹ‘ ilyen objektumot fedezte fel 1943-ban a Wilson-hegyi ObszervatĂłriumban. MĂg a normális csillagrendszerek szĂnkĂ©pĂ©ben legfeljebb nĂ©hány emissziĂłs vonal találhatĂł, Ă©s azok is aránylag keskenyek, addig a Seyfert-galaxisok szĂnkĂ©pe rendkĂvĂĽl sok emissziĂłs vonalat tartalmaz, amikrĹ‘l kimutathatĂł, hogy igen magas hĹ‘mĂ©rsĂ©kleten Ă©s erĹ‘sen turbulens közegben jöttek lĂ©tre. Szokatlan szĂnkĂ©pĂĽkön kĂvĂĽl mĂ©g egĂ©sz sor kĂĽlönös jellemzĹ‘jĂĽk van. Egyes Seyfert-galaxisok fĂ©nyessĂ©ge nĂ©hány hĂłnap alatt jelentĹ‘sen változik, ami arra utal, hogy a sugárzásuk egy nĂ©hány átmĂ©rĹ‘jű rĂ©szĂĽkbĹ‘l ered. A kisugárzott energia fĹ‘kĂ©nt az infravörös tartományba esik. Sok ilyen objektum százszor erĹ‘sebben sugároz a szĂnkĂ©p vörösön tĂşli rĂ©szĂ©ben, mint a láthatĂł tartományban. A Seyfert-galaxisok valĂłjában átmenetet kĂ©peznek a normál galaxisok Ă©s a kvazárok között. A magjukat spirálkarok veszik körĂĽl, ezĂ©rt a szerkezetĂĽk a normál galaxisokĂ©hoz hasonlĂł, a szĂnkĂ©pĂĽk Ă©s a sugárzásuk alapján viszont a kvazárokhoz hasonlĂtanak. A megfigyelhetĹ‘ világegyetem galaxisainak 1%-a ebbe a tĂpusba tartozik. Nagy energiakibocsátásukat valĂłszĂnűleg a közĂ©ppontjukban lĂ©vĹ‘ szupermasszĂv fekete lyukba zuhanĂł anyag okozza, mely más galaxisokkal valĂł találkozás után kerĂĽlt a galaxismag közelĂ©be. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A Seyfert-galaxisok olyan galaxisok, melyek egĂ©szen kis mĂ©retű, de rendkĂvĂĽl fĂ©nyes maggal rendelkeznek. TeljesĂtmĂ©nyĂĽk 1037–1039 watt között van. Az elsĹ‘ ilyen objektumot fedezte fel 1943-ban a Wilson-hegyi ObszervatĂłriumban. Nagy energiakibocsátásukat valĂłszĂnűleg a közĂ©ppontjukban lĂ©vĹ‘ szupermasszĂv fekete lyukba zuhanĂł anyag okozza, mely más galaxisokkal valĂł találkozás után kerĂĽlt a galaxismag közelĂ©be. (hu)
- A Seyfert-galaxisok olyan galaxisok, melyek egĂ©szen kis mĂ©retű, de rendkĂvĂĽl fĂ©nyes maggal rendelkeznek. TeljesĂtmĂ©nyĂĽk 1037–1039 watt között van. Az elsĹ‘ ilyen objektumot fedezte fel 1943-ban a Wilson-hegyi ObszervatĂłriumban. Nagy energiakibocsátásukat valĂłszĂnűleg a közĂ©ppontjukban lĂ©vĹ‘ szupermasszĂv fekete lyukba zuhanĂł anyag okozza, mely más galaxisokkal valĂł találkozás után kerĂĽlt a galaxismag közelĂ©be. (hu)
|
