| dbo:abstract
|
- A sikhara (dévanágari: शिखर, ISO: śikhara, jelentése csúcs vagy hegycsúcs) a hindu templomépítészetre jellemző architekturális elem, kúp, vagy négyzetes gúla alakú magas, csúcsos felépítmény, amelyet hagyományosan hindu szentélyek (deul) vagy oszlopos csarnokok (mandapa) fölé emelnek. A sikhara nem a templom egy behatárolható része, hanem magát a toronyformát jelöli. A belső szentély fölé emelt sikhara a rékha. Az észak-indiai térségben, elsősorban Oriszában a méhkas, kúp alak a jellemző (nágari "városi" építészet), míg délen, a dravida területeken, a négyzetes alap az elterjedtebb. Megjegyzendő, hogy az északi, magasra törő tornyokkal ellentétben délen sikharának már csak a kis kupolás homlokzatrészt nevezik, amely többnyire egy tömbből faragott monolit felépítménynek tekinthető. A sikharák kialakulása Asóka uralkodása előtti időszakra tehető, valószínűleg a kezdetleges, földbe ásott, felül összekötözött bambuszrudakból készült templomok építészeti megoldására vezethető vissza, amelyeket a századok folyamán kövekkel erősítettek ki, majd egyre gazdagabban díszítettek. (hu)
- A sikhara (dévanágari: शिखर, ISO: śikhara, jelentése csúcs vagy hegycsúcs) a hindu templomépítészetre jellemző architekturális elem, kúp, vagy négyzetes gúla alakú magas, csúcsos felépítmény, amelyet hagyományosan hindu szentélyek (deul) vagy oszlopos csarnokok (mandapa) fölé emelnek. A sikhara nem a templom egy behatárolható része, hanem magát a toronyformát jelöli. A belső szentély fölé emelt sikhara a rékha. Az észak-indiai térségben, elsősorban Oriszában a méhkas, kúp alak a jellemző (nágari "városi" építészet), míg délen, a dravida területeken, a négyzetes alap az elterjedtebb. Megjegyzendő, hogy az északi, magasra törő tornyokkal ellentétben délen sikharának már csak a kis kupolás homlokzatrészt nevezik, amely többnyire egy tömbből faragott monolit felépítménynek tekinthető. A sikharák kialakulása Asóka uralkodása előtti időszakra tehető, valószínűleg a kezdetleges, földbe ásott, felül összekötözött bambuszrudakból készült templomok építészeti megoldására vezethető vissza, amelyeket a századok folyamán kövekkel erősítettek ki, majd egyre gazdagabban díszítettek. (hu)
|
