| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Skandináv-hegység röghegység Észak-Európában, a Skandináv-félszigeten. Európa második leghosszabb hegylánca. Norvégia csaknem egészét borítja, Svédország északnyugati határvidékét adja és kis mértékben Finnország területére is kiterjed. Hossza délnyugat-északkelet irányban 1700 km, maximális szélessége 300 km. Két magashegyi zónája van, az egyik Norvégia déli részén, ahol a hegység – és egyben Norvégia – legmagasabb csúcsa, a Galdhøpiggen (2469 m) található, a másik Svédország északi részén, ahol a Kebnekaise (2102 m), Svédország legmagasabb csúcsa van. Finnország legmagasabb hegye is ehhez a hegységhez tartozik, ez az 1324 méteres Halti. A Skandináv-hegység az ősi maradványa (és így szerkezetileg a mai Kaledónia területén folytatódik, Skóciában), ami mintegy 400 millió évvel ezelőtt keletkezett a (nagyjából a mai Észak-Amerika) és a (fő vonalaiban a mai Skandinávia) őskontinensek ütközése során. Ez a hegylánc a mai Himalája méreteivel vetekedhetett, de az azóta eltelt hosszú idő alatt az erózió igen nagy mértékben lepusztította. Később, 60 millió évvel ezelőtt kezdődően, a paleogén és a neogén időszakban az Atlanti-óceán partvidéke újra jelentősen megemelkedett. A hegység mai felszínét pedig a legutóbbi jégkorszak formálta, amikor gyakorlatilag az egész hegyvonulat vastag jégtakaró alá került. E súlyos teher elolvadása után az egész Skandináv-félsziget újra emelkedésnek indult. A hegylánc klímája erősen aszimmetrikus. Nyugati oldala a Golf-áramlat hatása alatt áll, ezért itt az óceáni éghajlat érvényesül, enyhe telekkel és esős nyarakkal. A keleti oldal éghajlata sokkal inkább kontinentális. A nyugati oldal északi részén a sok csapadék miatt számos gleccser keletkezett, köztük Európa legnagyobbjai, mint a Jostedalsbreen. Az éghajlat nyomán a vegetáció is erősen különbözik, a nyugati oldalon sűrű lombhullató, illetve fenyőerdők alakultak ki, keleten viszont tajga jellegű növényzet figyelhető meg, jellegzetes növénye például a molyhos nyír. Az erdők övezetét és a felettük elterülő alpesi tundrát számos nemzeti park, természetvédelmi terület óvja a skandináv országokban. A hegység első lakói a jégkorszak után megjelenő rénszarvasvadászok voltak, mintegy 10 000 évvel ezelőtt. Délen földműveléssel is foglalkozó indoeurópai törzsek vándoroltak be, a hegyekben transzhumáló pásztorkodást folytattak. A skandináv etnikumok i. sz. 1000 körüli elkülönülése után a hegyeken át fokozatosan közlekedési útvonalak alakultak ki, bár azok sokáig veszélyesek maradtak. Leginkább a különböző ércek lelőhelyei vonzották az embereket a hegyekbe. Így is egészen a 18. és a 19. század fordulójáig váratott magára a hegyláncolat teljes feltérképezése, ami aztán lehetővé tette a turizmus megindulását is. A 20. században kezdődött meg a hegység óriási vízenergiájának kiaknázása, valamint a téli turizmus fejlődése. (hu)
- A Skandináv-hegység röghegység Észak-Európában, a Skandináv-félszigeten. Európa második leghosszabb hegylánca. Norvégia csaknem egészét borítja, Svédország északnyugati határvidékét adja és kis mértékben Finnország területére is kiterjed. Hossza délnyugat-északkelet irányban 1700 km, maximális szélessége 300 km. Két magashegyi zónája van, az egyik Norvégia déli részén, ahol a hegység – és egyben Norvégia – legmagasabb csúcsa, a Galdhøpiggen (2469 m) található, a másik Svédország északi részén, ahol a Kebnekaise (2102 m), Svédország legmagasabb csúcsa van. Finnország legmagasabb hegye is ehhez a hegységhez tartozik, ez az 1324 méteres Halti. A Skandináv-hegység az ősi maradványa (és így szerkezetileg a mai Kaledónia területén folytatódik, Skóciában), ami mintegy 400 millió évvel ezelőtt keletkezett a (nagyjából a mai Észak-Amerika) és a (fő vonalaiban a mai Skandinávia) őskontinensek ütközése során. Ez a hegylánc a mai Himalája méreteivel vetekedhetett, de az azóta eltelt hosszú idő alatt az erózió igen nagy mértékben lepusztította. Később, 60 millió évvel ezelőtt kezdődően, a paleogén és a neogén időszakban az Atlanti-óceán partvidéke újra jelentősen megemelkedett. A hegység mai felszínét pedig a legutóbbi jégkorszak formálta, amikor gyakorlatilag az egész hegyvonulat vastag jégtakaró alá került. E súlyos teher elolvadása után az egész Skandináv-félsziget újra emelkedésnek indult. A hegylánc klímája erősen aszimmetrikus. Nyugati oldala a Golf-áramlat hatása alatt áll, ezért itt az óceáni éghajlat érvényesül, enyhe telekkel és esős nyarakkal. A keleti oldal éghajlata sokkal inkább kontinentális. A nyugati oldal északi részén a sok csapadék miatt számos gleccser keletkezett, köztük Európa legnagyobbjai, mint a Jostedalsbreen. Az éghajlat nyomán a vegetáció is erősen különbözik, a nyugati oldalon sűrű lombhullató, illetve fenyőerdők alakultak ki, keleten viszont tajga jellegű növényzet figyelhető meg, jellegzetes növénye például a molyhos nyír. Az erdők övezetét és a felettük elterülő alpesi tundrát számos nemzeti park, természetvédelmi terület óvja a skandináv országokban. A hegység első lakói a jégkorszak után megjelenő rénszarvasvadászok voltak, mintegy 10 000 évvel ezelőtt. Délen földműveléssel is foglalkozó indoeurópai törzsek vándoroltak be, a hegyekben transzhumáló pásztorkodást folytattak. A skandináv etnikumok i. sz. 1000 körüli elkülönülése után a hegyeken át fokozatosan közlekedési útvonalak alakultak ki, bár azok sokáig veszélyesek maradtak. Leginkább a különböző ércek lelőhelyei vonzották az embereket a hegyekbe. Így is egészen a 18. és a 19. század fordulójáig váratott magára a hegyláncolat teljes feltérképezése, ami aztán lehetővé tette a turizmus megindulását is. A 20. században kezdődött meg a hegység óriási vízenergiájának kiaknázása, valamint a téli turizmus fejlődése. (hu)
|
| dbo:location
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 96118 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:accd
|
- 2013-08-21 (xsd:date)
- 2013-12-28 (xsd:date)
|
| prop-hu:archd
| |
| prop-hu:aurl
| |
| prop-hu:aut
| |
| prop-hu:authorlink
|
- Juhász Árpád (hu)
- Juhász Árpád (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Adél (hu)
- Matti (hu)
- Árpád (hu)
- Per (hu)
- Claes (hu)
- Adél (hu)
- Matti (hu)
- Árpád (hu)
- Per (hu)
- Claes (hu)
|
| prop-hu:hely
| |
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 963243840 (xsd:integer)
- 8270101079 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kép
|
- From the Stalheim.jpg (hu)
- From the Stalheim.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- A Gudvangen-völgy Norvégiában (hu)
- A Gudvangen-völgy Norvégiában (hu)
|
| prop-hu:language
|
- angol (hu)
- svéd (hu)
- norvég (hu)
- angol (hu)
- svéd (hu)
- norvég (hu)
|
| prop-hu:last
|
- Juhász (hu)
- Németh (hu)
- Seppälä (hu)
- EURELECTRIC’s Renewables Action Plan (hu)
- Grundsten (hu)
- Voksø (hu)
- Juhász (hu)
- Németh (hu)
- Seppälä (hu)
- EURELECTRIC’s Renewables Action Plan (hu)
- Grundsten (hu)
- Voksø (hu)
|
| prop-hu:legmagasabbPont
| |
| prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Oslo (hu)
- Oxford (hu)
- Stockholm (hu)
- Budapest (hu)
- Oslo (hu)
- Oxford (hu)
- Stockholm (hu)
|
| prop-hu:magasság
| |
| prop-hu:név
|
- Skandináv-hegység (hu)
- Skandináv-hegység (hu)
|
| prop-hu:others
|
- Bjørn Axelsen (hu)
- Göran Palmgren (hu)
- Juhász Árpád, Madary Kamill (hu)
- Bjørn Axelsen (hu)
- Göran Palmgren (hu)
- Juhász Árpád, Madary Kamill (hu)
|
| prop-hu:pozíciósTérkép
|
- Észak-Európa (hu)
- Észak-Európa (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Panoráma (hu)
- Det Beste (hu)
- EURELECTRIC (hu)
- Norstedt (hu)
- Nemzeti Tankönyvkiadó (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Panoráma (hu)
- Det Beste (hu)
- EURELECTRIC (hu)
- Norstedt (hu)
|
| prop-hu:tit
|
- Biogeographical regions in Europe – The Atlantic region – mild and green, fragmented and close to the rising sea (hu)
- Biogeographical regions in Europe – The Alpine region – mountains of Europe (hu)
- Fjällkedjan (hu)
- Geography & Geology (hu)
- The nameless mountain range (hu)
- Biogeographical regions in Europe – The Boreal biogeographical region – numerous lakes, vast coniferous forests dominate (hu)
- Biogeographical regions in Europe – The Atlantic region – mild and green, fragmented and close to the rising sea (hu)
- Biogeographical regions in Europe – The Alpine region – mountains of Europe (hu)
- Fjällkedjan (hu)
- Geography & Geology (hu)
- The nameless mountain range (hu)
- Biogeographical regions in Europe – The Boreal biogeographical region – numerous lakes, vast coniferous forests dominate (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Norvégia (hu)
- The physical geography of Fennoscandia (hu)
- Gleccserek – a Föld hőmérői (hu)
- Fjällboken (hu)
- Hydro in Europe: Powering Renewables (hu)
- Norges fjellverden (hu)
- Norvégia (hu)
- The physical geography of Fennoscandia (hu)
- Gleccserek – a Föld hőmérői (hu)
- Fjällboken (hu)
- Hydro in Europe: Powering Renewables (hu)
- Norges fjellverden (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1980 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2010 (xsd:integer)
- 2011 (xsd:integer)
- 2012 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- A Skandináv-hegység röghegység Észak-Európában, a Skandináv-félszigeten. Európa második leghosszabb hegylánca. Norvégia csaknem egészét borítja, Svédország északnyugati határvidékét adja és kis mértékben Finnország területére is kiterjed. Hossza délnyugat-északkelet irányban 1700 km, maximális szélessége 300 km. Két magashegyi zónája van, az egyik Norvégia déli részén, ahol a hegység – és egyben Norvégia – legmagasabb csúcsa, a Galdhøpiggen (2469 m) található, a másik Svédország északi részén, ahol a Kebnekaise (2102 m), Svédország legmagasabb csúcsa van. Finnország legmagasabb hegye is ehhez a hegységhez tartozik, ez az 1324 méteres Halti. (hu)
- A Skandináv-hegység röghegység Észak-Európában, a Skandináv-félszigeten. Európa második leghosszabb hegylánca. Norvégia csaknem egészét borítja, Svédország északnyugati határvidékét adja és kis mértékben Finnország területére is kiterjed. Hossza délnyugat-északkelet irányban 1700 km, maximális szélessége 300 km. Két magashegyi zónája van, az egyik Norvégia déli részén, ahol a hegység – és egyben Norvégia – legmagasabb csúcsa, a Galdhøpiggen (2469 m) található, a másik Svédország északi részén, ahol a Kebnekaise (2102 m), Svédország legmagasabb csúcsa van. Finnország legmagasabb hegye is ehhez a hegységhez tartozik, ez az 1324 méteres Halti. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Skandináv-hegység (hu)
- Skandináv-hegység (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- Skandináv-hegység (hu)
- Skandináv-hegység (hu)
|
| is dbo:mountainRange
of | |
| is prop-hu:hegység
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
