| dbo:abstract
|
- A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól, egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, leginkább Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura illetve III. Ince pápa nevéhez is. A himnusz címe az első sorából adódik: Stabat mater dolorosa (szó szerinti fordításban: „Állt a fájdalommal terhes anya”). A himnusz első többszólamú megzenésítője Josquin des Prez, utána több neves zeneszerző is megzenésítette: Giovanni Pierluigi da Palestrina, Alessandro Scarlatti, Giovanni Battista Pergolesi, Antonio Vivaldi, Joseph Haydn, Franz Schubert, Gioacchino Rossini, Liszt Ferenc, Antonín Dvořák, Karol Szymanowski, Francis Poulenc, Dohnányi Ernő. Magyar átköltése szerepel a Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűződő Cantus catholici, régi és új, deák és magyar ájítatos énekek és litániák című katolikus énekeskönyvben (1651). Magyar fordítói Imets Fülöp Jákó (1860), Sántha Mihály (1880), Babits Mihály. (hu)
- <api batchcomplete="">A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól; egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, legink Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura, illetve III. Ince pápa nevéhez is. A himnusz címe az első sorปól ad༽ik: Stabat mater dolorosa (szó szerinti fordításban: „Állt a fájdalommal terhes anya”).A himnusz első tszólamú megzenésítője Josquin des Prez, utána t neves zeneszerző is megzenésítette: Giovanni Pierluigi da Palestrina, Alessandro Scarlatti, Giovanni Battista Pergolesi, Antonio Vivaldi, Antonio Caldara, Joseph Haydn, Franz Schubert, Gioachino Rossini, Liszt Ferenc, Antonín Dvořák, Karol Szymanowski, Francis Poulenc és Dohnányi Ernő. Magyar átköltése szerepel a Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűzᔝő Cantus catholici, régi és új, deák és magyar ájítatos énekek és litániák című katolikus énekeskönyvben (1651). Magyar fordítói Imets Fülöp Jákó (1860), Sántha Mihály (1880) és Babits Mihály. (hu)
- <api batchcomplete="">A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól; egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, leginkább Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura, illetve III. Ince pápa nevéhez is. A himnusz címe az első sorából adódik: Stabat mater dolorosa (szó szerinti fordításban: „Állt a fájdalommal terhes anya”).A himnusz első többszólamú megzenésítője Josquin des Prez, utána több neves zeneszerző is megzenésítette: Giovanni Pierluigi da Palestrina, Alessandro Scarlatti, Giovanni Battista Pergolesi, Antonio Vivaldi, Antonio Caldara, Joseph Haydn, Franz Schubert, Gioachino Rossini, Liszt Ferenc, Antonín Dvořák, Karol Szymanowski, Francis Poulenc és Dohnányi Ernő. Magyar átköltése szerepel a Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűződő Cantus catholici, régi és új, deák és magyar ájítatos énekek és litániák című katolikus énekeskönyvben (1651). Magyar fordítói Imets Fülöp Jákó (1860), Sántha Mihály (1880) és Babits Mihály. (hu)
- A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól, egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, leginkább Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura illetve III. Ince pápa nevéhez is. A himnusz címe az első sorából adódik: Stabat mater dolorosa (szó szerinti fordításban: „Állt a fájdalommal terhes anya”). A himnusz első többszólamú megzenésítője Josquin des Prez, utána több neves zeneszerző is megzenésítette: Giovanni Pierluigi da Palestrina, Alessandro Scarlatti, Giovanni Battista Pergolesi, Antonio Vivaldi, Joseph Haydn, Franz Schubert, Gioacchino Rossini, Liszt Ferenc, Antonín Dvořák, Karol Szymanowski, Francis Poulenc, Dohnányi Ernő. Magyar átköltése szerepel a Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűződő Cantus catholici, régi és új, deák és magyar ájítatos énekek és litániák című katolikus énekeskönyvben (1651). Magyar fordítói Imets Fülöp Jákó (1860), Sántha Mihály (1880), Babits Mihály. (hu)
- <api batchcomplete="">A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól; egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, legink Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura, illetve III. Ince pápa nevéhez is. A himnusz címe az első sorปól ad༽ik: Stabat mater dolorosa (szó szerinti fordításban: „Állt a fájdalommal terhes anya”).A himnusz első tszólamú megzenésítője Josquin des Prez, utána t neves zeneszerző is megzenésítette: Giovanni Pierluigi da Palestrina, Alessandro Scarlatti, Giovanni Battista Pergolesi, Antonio Vivaldi, Antonio Caldara, Joseph Haydn, Franz Schubert, Gioachino Rossini, Liszt Ferenc, Antonín Dvořák, Karol Szymanowski, Francis Poulenc és Dohnányi Ernő. Magyar átköltése szerepel a Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűzᔝő Cantus catholici, régi és új, deák és magyar ájítatos énekek és litániák című katolikus énekeskönyvben (1651). Magyar fordítói Imets Fülöp Jákó (1860), Sántha Mihály (1880) és Babits Mihály. (hu)
- <api batchcomplete="">A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól; egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, leginkább Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura, illetve III. Ince pápa nevéhez is. A himnusz címe az első sorából adódik: Stabat mater dolorosa (szó szerinti fordításban: „Állt a fájdalommal terhes anya”).A himnusz első többszólamú megzenésítője Josquin des Prez, utána több neves zeneszerző is megzenésítette: Giovanni Pierluigi da Palestrina, Alessandro Scarlatti, Giovanni Battista Pergolesi, Antonio Vivaldi, Antonio Caldara, Joseph Haydn, Franz Schubert, Gioachino Rossini, Liszt Ferenc, Antonín Dvořák, Karol Szymanowski, Francis Poulenc és Dohnányi Ernő. Magyar átköltése szerepel a Kisdi Benedek egri püspök nevéhez fűződő Cantus catholici, régi és új, deák és magyar ájítatos énekek és litániák című katolikus énekeskönyvben (1651). Magyar fordítói Imets Fülöp Jákó (1860), Sántha Mihály (1880) és Babits Mihály. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól, egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, leginkább Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura illetve III. Ince pápa nevéhez is. A himnusz címe az első sorából adódik: Stabat mater dolorosa (szó szerinti fordításban: „Állt a fájdalommal terhes anya”). (hu)
- <api batchcomplete="">A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól; egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, legink Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura, illetve III. Ince pápa nevéhez is. (hu)
- <api batchcomplete="">A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól; egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, leginkább Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura, illetve III. Ince pápa nevéhez is. (hu)
- A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól, egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, leginkább Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura illetve III. Ince pápa nevéhez is. A himnusz címe az első sorából adódik: Stabat mater dolorosa (szó szerinti fordításban: „Állt a fájdalommal terhes anya”). (hu)
- <api batchcomplete="">A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól; egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, legink Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura, illetve III. Ince pápa nevéhez is. (hu)
- <api batchcomplete="">A Stabat Mater siralomének, amely Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól; egyike a legismertebb középkori énekeknek. A szerzősége vitatott, leginkább Jacopone da Todit tartják költőjének, de kötik Szent Bonaventura, illetve III. Ince pápa nevéhez is. (hu)
|
