| dbo:abstract
|
- A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján. A szóalkotás alapelemei többféleképpen kerülnek a nyelvbe. Egyesek már eredetileg nyelven belüliek, mint az alapnyelvből származóak, vagy a szóteremtéssel keletkezett szavak, azaz az indulatszók, a hangutánzó szók és a gyermeknyelvi szók. Más alapelemek jövevényszavak. Az alapelemek jellegét illetően szó lehet szabad vagy kötött morfémát képező szótövekről, egyéb önálló szavakként nem használt szórészletekről, vagy a nyelvben előzőleg szóalkotással keletkezett szavakról. A szóalkotási módokat többféleképpen lehet csoportosítani. Két csoportot képeznek egyrészt a spontán módon alkotott szavak (a legtöbb), másrészt a tudatosan létrehozottak. Ez utóbbiak egy részét a spontán szóalkotás módjaival alkotják, másokat tudatos rövidítés útján (például a mozaikszókat). Ugyancsak két csoportot képeznek egyrészt a lexikalizálódott képződmények, amelyek szótári szókká váltak, másrészt a nem lexikalizálódottak, mint amilyenek az alkalmi szóösszetételek a magyar nyelvben, vagy a legtöbb mozaikszó. Az utóbbiakat egyes nyelvészek nem is tekintik szóalkotással létrejött szavaknak. Az utóbbi csoporthoz tartoznak a szóalkotási módokkal létrehozott becézett keresztnevek is. Egy másik csoportosítás aszerint van, ahogyan történik a szóalkotás:
* prefixum vagy szuffixum hozzáadása (főleg szóképzés);
* önálló szavak vagy nem önálló szórészek egymáshoz illesztése (főleg szóösszetétel);
* szó vagy szószerkezet megváltoztatása lerövidítéssel vagy ferdítéssel;
* egyéb, lexikalizálódás által követett módok. Olyan képződmények is vannak, amelyekben vegyülnek szóalkotási módok, például a szórövidülés és a szóképzés. A szóalkotás a nyelvtörténet vs. aktuális nyelvállapot szempontjából is tekinthető, ugyanis egyes újonnan alkotott szavak helyettesítik az alapjukat, amely elavul és kivész a szókészletből, miközben mások az alapjukkal párhuzamosan élnek az aktuális nyelvben, rendszerint különböző nyelvi regiszterekben. A szóalkotási módok fontossága különbözik nyelvek között, és egyazon nyelven belül is. Például a német nyelvben a szóösszetétel sokkal fontosabb, mint a franciában, vagy a magyarban a szórövidülés és a betűszóalkotás jóval gyakoribb, mint a szóalakvegyülés vagy a népetimológia. (hu)
- A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján. A szóalkotás alapelemei többféleképpen kerülnek a nyelvbe. Egyesek már eredetileg nyelven belüliek, mint az alapnyelvből származóak, vagy a szóteremtéssel keletkezett szavak, azaz az indulatszók, a hangutánzó szók és a gyermeknyelvi szók. Más alapelemek jövevényszavak. Az alapelemek jellegét illetően szó lehet szabad vagy kötött morfémát képező szótövekről, egyéb önálló szavakként nem használt szórészletekről, vagy a nyelvben előzőleg szóalkotással keletkezett szavakról. A szóalkotási módokat többféleképpen lehet csoportosítani. Két csoportot képeznek egyrészt a spontán módon alkotott szavak (a legtöbb), másrészt a tudatosan létrehozottak. Ez utóbbiak egy részét a spontán szóalkotás módjaival alkotják, másokat tudatos rövidítés útján (például a mozaikszókat). Ugyancsak két csoportot képeznek egyrészt a lexikalizálódott képződmények, amelyek szótári szókká váltak, másrészt a nem lexikalizálódottak, mint amilyenek az alkalmi szóösszetételek a magyar nyelvben, vagy a legtöbb mozaikszó. Az utóbbiakat egyes nyelvészek nem is tekintik szóalkotással létrejött szavaknak. Az utóbbi csoporthoz tartoznak a szóalkotási módokkal létrehozott becézett keresztnevek is. Egy másik csoportosítás aszerint van, ahogyan történik a szóalkotás:
* prefixum vagy szuffixum hozzáadása (főleg szóképzés);
* önálló szavak vagy nem önálló szórészek egymáshoz illesztése (főleg szóösszetétel);
* szó vagy szószerkezet megváltoztatása lerövidítéssel vagy ferdítéssel;
* egyéb, lexikalizálódás által követett módok. Olyan képződmények is vannak, amelyekben vegyülnek szóalkotási módok, például a szórövidülés és a szóképzés. A szóalkotás a nyelvtörténet vs. aktuális nyelvállapot szempontjából is tekinthető, ugyanis egyes újonnan alkotott szavak helyettesítik az alapjukat, amely elavul és kivész a szókészletből, miközben mások az alapjukkal párhuzamosan élnek az aktuális nyelvben, rendszerint különböző nyelvi regiszterekben. A szóalkotási módok fontossága különbözik nyelvek között, és egyazon nyelven belül is. Például a német nyelvben a szóösszetétel sokkal fontosabb, mint a franciában, vagy a magyarban a szórövidülés és a betűszóalkotás jóval gyakoribb, mint a szóalakvegyülés vagy a népetimológia. (hu)
|
