| dbo:abstract
|
- A magyar nyelvészetben szórövidülésnek nevezik azt a szóalkotási módot, amely során tudatosan vagy tudattalanul egyszerű szó vagy összetett szó tagjának csak egy részét hagyják meg. Az angol nyelvű nyelvészetben a „szórövidülés”-nek a clipping terminus felel meg, és attól függően, hogy a szó melyik részét hagyják el, a hangváltozások és a hangalakzatok terén használt terminusokat is használják, úgy mint aferézis (a szó elejéről való rész elhagyása), szinkópa (szó belsejéből való szegmens elhagyása) és apokopé (szóvégi szegmens elhagyása). A francia nyelvészetben csak ezt a három terminust használják a szórövidülés megnevezésére. Egyéb szóalkotási módok is járnak szó lerövidítésével, de nem nevezik őket szórövidülésnek. Az egyik az elvonás, amellyel úgy jön létre új szó, hogy valós vagy vélt toldalékot hagynak el róla, pl. füttyent > fütty. Abban különbözik a szóröviduléstől, hogy szófajváltozással jár. Egy másik a „jelentéstapadás”-nak nevezett, amely, ha összetett szót érint, ennek második tagjának az elhagyásából áll (pl. villamoskocsi > villamos), ritkában az első tag leválásából, pl. telefaxol > faxol, és nem jár szófajváltozással. A szórövidülésnek van egy, a nyelvtörténetet és egy, a nyelv aktuális állapotát illető aspektusa. Az előbbi arra vonatkozik, hogy a nyelvtörténet során egyes szavak lerövidülnek és helyettesítik az alapszavukat, amely elavul és kikerül a szóhasználatból. Az aktuális aspektus arra vonatkozik, hogy egyes szavak változatai párhuzamosan élnek rövidülés nélkül és lerövidülve a nyelv különböző regisztereiben. Főleg nem sztenderd nyelvváltozatokban, mint a szlengben vagy a gyermeknyelvben vannak ilyen változatok a sztenderdbeliekkel egyidőben. Más, a szóösszetételelek kategóriájához tartozó szóalkotási módok szórövidüléssel járnak. Ezek a mozaikszó-alkotás kategóriáját alkotják, amelyben szórészekből történik az összetétel. Idetartozik a szóösszevonás, a szóösszerántás és a szóalakvegyülés. (hu)
- A magyar nyelvészetben szórövidülésnek nevezik azt a szóalkotási módot, amely során tudatosan vagy tudattalanul egyszerű szó vagy összetett szó tagjának csak egy részét hagyják meg. Az angol nyelvű nyelvészetben a „szórövidülés”-nek a clipping terminus felel meg, és attól függően, hogy a szó melyik részét hagyják el, a hangváltozások és a hangalakzatok terén használt terminusokat is használják, úgy mint aferézis (a szó elejéről való rész elhagyása), szinkópa (szó belsejéből való szegmens elhagyása) és apokopé (szóvégi szegmens elhagyása). A francia nyelvészetben csak ezt a három terminust használják a szórövidülés megnevezésére. Egyéb szóalkotási módok is járnak szó lerövidítésével, de nem nevezik őket szórövidülésnek. Az egyik az elvonás, amellyel úgy jön létre új szó, hogy valós vagy vélt toldalékot hagynak el róla, pl. füttyent > fütty. Abban különbözik a szóröviduléstől, hogy szófajváltozással jár. Egy másik a „jelentéstapadás”-nak nevezett, amely, ha összetett szót érint, ennek második tagjának az elhagyásából áll (pl. villamoskocsi > villamos), ritkában az első tag leválásából, pl. telefaxol > faxol, és nem jár szófajváltozással. A szórövidülésnek van egy, a nyelvtörténetet és egy, a nyelv aktuális állapotát illető aspektusa. Az előbbi arra vonatkozik, hogy a nyelvtörténet során egyes szavak lerövidülnek és helyettesítik az alapszavukat, amely elavul és kikerül a szóhasználatból. Az aktuális aspektus arra vonatkozik, hogy egyes szavak változatai párhuzamosan élnek rövidülés nélkül és lerövidülve a nyelv különböző regisztereiben. Főleg nem sztenderd nyelvváltozatokban, mint a szlengben vagy a gyermeknyelvben vannak ilyen változatok a sztenderdbeliekkel egyidőben. Más, a szóösszetételelek kategóriájához tartozó szóalkotási módok szórövidüléssel járnak. Ezek a mozaikszó-alkotás kategóriáját alkotják, amelyben szórészekből történik az összetétel. Idetartozik a szóösszevonás, a szóösszerántás és a szóalakvegyülés. (hu)
|
