dbo:abstract
|
- A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak (pl. egy könyvalakú szótárban) a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a használó nyelvek esetében a szavak van kialakítva. A nagyon régi szótárak jellemzően egynyelvűek voltak és tematikus sorrendben készültek. Ilyenformában rokonai a lexikonnak és az enciklopédiának, azonban a különbség lényeges, mivel az utóbbiakban az egyes címszavak nem a szavak jelentését, hanem a megnevezett tételhez kapcsolódó, tényeknek tekintett ismereteket tartalmazzák. A szótári jelentés rendszerint egy rövid meghatározás az adott szó értelméről, azaz annak megfogalmazása, hogy milyen más szavak válthatják ki az eredeti kifejezést. Ez a megoldás egynyelvű szótárak esetében jól mutatja, hogy a nyelv rekurzió terméke, azaz egy szókincs áll rendelkezésünkre, és ennek elemeit váltogatva használjuk fel a szókincs minden eleme jelentésének meghatározására. A szótárak szóanyaga rendszerint szűkebb, mint egy nyelv szókincse, és a használat célja, igényei szerint alakul. A legrégebbi szótárak egyike a nehéz szavak szótára volt, a leggyakrabban használt szótár a helyesírási szótár, míg a legszámosabb szótár típusnak a szószedet, vagy glosszárium számít, amely egy adott írásműhöz vagy feladathoz kapcsolódóan elkészített szójegyzék neve. Az, hogy egy szótárban a szavak milyen csoportosításban vagy sorrendben követik egymást, az egyrészt az adott nyelvtől, másrészt a szótár függ. Amióta számítógépet használunk, nem szükségszerű, hogy egy elektronikus médiumon megvalósított szótár „lapja” ugyanúgy nézzen ki, mint egy könyv alakú szótáré, ahogy a keresés sem korlátozódik a lapozásra. A számítógép azt is lehetővé teszi, hogy a szavaknak ne csak az írott képe, hanem hangalakja is rögzíthető – és ezért hallható – legyen, számos más, a szavak jelentéséhez és használatához kapcsolódó egyéb ismerettel együtt. (hu)
- A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak (pl. egy könyvalakú szótárban) a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a használó nyelvek esetében a szavak van kialakítva. A nagyon régi szótárak jellemzően egynyelvűek voltak és tematikus sorrendben készültek. Ilyenformában rokonai a lexikonnak és az enciklopédiának, azonban a különbség lényeges, mivel az utóbbiakban az egyes címszavak nem a szavak jelentését, hanem a megnevezett tételhez kapcsolódó, tényeknek tekintett ismereteket tartalmazzák. A szótári jelentés rendszerint egy rövid meghatározás az adott szó értelméről, azaz annak megfogalmazása, hogy milyen más szavak válthatják ki az eredeti kifejezést. Ez a megoldás egynyelvű szótárak esetében jól mutatja, hogy a nyelv rekurzió terméke, azaz egy szókincs áll rendelkezésünkre, és ennek elemeit váltogatva használjuk fel a szókincs minden eleme jelentésének meghatározására. A szótárak szóanyaga rendszerint szűkebb, mint egy nyelv szókincse, és a használat célja, igényei szerint alakul. A legrégebbi szótárak egyike a nehéz szavak szótára volt, a leggyakrabban használt szótár a helyesírási szótár, míg a legszámosabb szótár típusnak a szószedet, vagy glosszárium számít, amely egy adott írásműhöz vagy feladathoz kapcsolódóan elkészített szójegyzék neve. Az, hogy egy szótárban a szavak milyen csoportosításban vagy sorrendben követik egymást, az egyrészt az adott nyelvtől, másrészt a szótár függ. Amióta számítógépet használunk, nem szükségszerű, hogy egy elektronikus médiumon megvalósított szótár „lapja” ugyanúgy nézzen ki, mint egy könyv alakú szótáré, ahogy a keresés sem korlátozódik a lapozásra. A számítógép azt is lehetővé teszi, hogy a szavaknak ne csak az írott képe, hanem hangalakja is rögzíthető – és ezért hallható – legyen, számos más, a szavak jelentéséhez és használatához kapcsolódó egyéb ismerettel együtt. (hu)
|