| dbo:abstract
|
- A szabad licenc kifejezés olyan licencszerződési formákat jelent, melyek biztosítják, hogy a licencelt szabadon felhasználható. A leggyakoribb formája a számítástechnikában használatos szoftverek licencelése. A fogalmat a szerzői jogilag védett, zárt forráskódú, kereskedelmi licencekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre. (A legtöbb szabad licenc ezen túl igyekszik biztosítani a védjegyek és egyéb iparjogvédelmi kötöttségektől való mentességet is.) A „szabad” értelmezése ebben a környezetben fontos: szabad az, amit bárki jelentős korlátozások nélkül:
* felhasználhat, (program esetén például futtathat);
* tanulmányozhat; működését (forráskódját) megvizsgálhatja;
* lemásolhat;
* módosíthat;
* a módosított változatokat publikálhatja. A szabad licenceknek három fő irányát különböztetjük meg:
* Közkincs – amiknek a szerzői oltalmi ideje lejárt, vagy a készítőjük azt közkincsnek nyilvánította.
* BSD-jellegű licencek – melyek az eredeti BSD rendszerről kapták nevüket; lényegük, hogy a szerző megtartja szerzői jogát azon célból, hogy kijelenthesse azt, hogy nem felelős a szoftver életéért, valamint hogy joga legyen nevének feltüntetéséhez; lehetővé teszi a licencelt szoftver akár zárt forráskódú felhasználását is.
* Copyleft – ezen licencek legismertebbike a GNU nyilvános licenc. Ezen licencek szintén megőrzik a készítő jogait azon célból, hogy biztosítsák, hogy a szoftver minden változata szabad maradjon. (hu)
- A szabad licenc kifejezés olyan licencszerződési formákat jelent, melyek biztosítják, hogy a licencelt szabadon felhasználható. A leggyakoribb formája a számítástechnikában használatos szoftverek licencelése. A fogalmat a szerzői jogilag védett, zárt forráskódú, kereskedelmi licencekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre. (A legtöbb szabad licenc ezen túl igyekszik biztosítani a védjegyek és egyéb iparjogvédelmi kötöttségektől való mentességet is.) A „szabad” értelmezése ebben a környezetben fontos: szabad az, amit bárki jelentős korlátozások nélkül:
* felhasználhat, (program esetén például futtathat);
* tanulmányozhat; működését (forráskódját) megvizsgálhatja;
* lemásolhat;
* módosíthat;
* a módosított változatokat publikálhatja. A szabad licenceknek három fő irányát különböztetjük meg:
* Közkincs – amiknek a szerzői oltalmi ideje lejárt, vagy a készítőjük azt közkincsnek nyilvánította.
* BSD-jellegű licencek – melyek az eredeti BSD rendszerről kapták nevüket; lényegük, hogy a szerző megtartja szerzői jogát azon célból, hogy kijelenthesse azt, hogy nem felelős a szoftver életéért, valamint hogy joga legyen nevének feltüntetéséhez; lehetővé teszi a licencelt szoftver akár zárt forráskódú felhasználását is.
* Copyleft – ezen licencek legismertebbike a GNU nyilvános licenc. Ezen licencek szintén megőrzik a készítő jogait azon célból, hogy biztosítsák, hogy a szoftver minden változata szabad maradjon. (hu)
|
