| dbo:abstract
|
- Hippói Szent Ágoston filozófiája platonikus hagyományokra támaszkodik, átveszi tőlük azt a nézetet, miszerint Isten a világot már valamilyen módon elméjében megteremtette, majd ezután hozta létre a látható dolgokat annak a mintájára; valamint azt a nézetet, hogy az ember leginkább az emlékezetében találja meg Istent. Azonban tagadja az újplatonista Plótinosznak azt az állítását, hogy Isten nem rendelkezik önismerettel és Platónnak azt a tanítását, miszerint a világot Isten nem a semmiből teremtette, hanem a művét egy már meglévő ősanyagból hozta létre. Nagy hatást gyakorolt rá Órigenész filozófiája. Sok gondolatát vette át, mind a teremtés magyarázatában, mind az Isten megismerhetőségét illetően valószínűleg tőle vette át a ”tükör teológiát”, miszerint a szellem tükör, amelyen keresztül Isten képmását, halványan bár, de megpillanthatjuk. Ágoston eltér Órigenész tükörképmásától abban, hogy szerinte a tükör nem Isteni képmás, vagyis Ige, hanem emberi képmás, vagyis értelem. (hu)
- Hippói Szent Ágoston filozófiája platonikus hagyományokra támaszkodik, átveszi tőlük azt a nézetet, miszerint Isten a világot már valamilyen módon elméjében megteremtette, majd ezután hozta létre a látható dolgokat annak a mintájára; valamint azt a nézetet, hogy az ember leginkább az emlékezetében találja meg Istent. Azonban tagadja az újplatonista Plótinosznak azt az állítását, hogy Isten nem rendelkezik önismerettel és Platónnak azt a tanítását, miszerint a világot Isten nem a semmiből teremtette, hanem a művét egy már meglévő ősanyagból hozta létre. Nagy hatást gyakorolt rá Órigenész filozófiája. Sok gondolatát vette át, mind a teremtés magyarázatában, mind az Isten megismerhetőségét illetően valószínűleg tőle vette át a ”tükör teológiát”, miszerint a szellem tükör, amelyen keresztül Isten képmását, halványan bár, de megpillanthatjuk. Ágoston eltér Órigenész tükörképmásától abban, hogy szerinte a tükör nem Isteni képmás, vagyis Ige, hanem emberi képmás, vagyis értelem. (hu)
|
