| dbo:abstract
|
- A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház elsÅ‘ számú szentélye, a négy (basilica maior) egyike. A Vatikán állam területén épült, befogadóképessége körülbelül 60 000 fÅ‘. Szent Péter apostol sÃrjára épÃtették, ennek ellenére nem ez a templom a Római egyházmegye székesegyháza, hanem a lateráni bazilika. BelsÅ‘ hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter, alapterülete körülbelül 15 160 m², ezzel a Szent Péter-bazilika a világ legnagyobb belsÅ‘ terével rendelkezÅ‘ épÃtménye. A bazilikát II. Gyula pápa idejében, a 16. század elején kezdték épÃteni, az akkor részlegesen lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére. AlapkÅ‘letétele 1506. április 18-án volt. Tervezését II. Gyula pápa Bramantéra bÃzta, aki az eredeti bazilika helyére egy lenyűgözÅ‘, kilencosztatú térrendszert tervezett. A középpontba 42 m átmérÅ‘jű, tamburos kupolával fedett négyezetet, ahhoz négy oldalról félkörÃves apszissal záródó, körülbelül 60 m hosszú keresztszárakat, a sarkokba pedig a fÅ‘tér formáját 1:2-es méretcsökkentéssel megismétlÅ‘, szintén görög kereszt alaprajzú, kupolás melléktereket képzelt el. Bramante halála után Raffaello és Ifjabb is számos tervrajzot készÃtett, azonban csak Michelangelo tervei valósultak meg, de azok is csak részlegesen. A kupolát Michelangelo tervezte, görög kereszt alaprajzú tér fölé. Egy magas dobon álló kupolát képzelt el, de mielÅ‘tt megvalósÃthatta volna terveit, 1564-ben meghalt. KövetÅ‘je, Giacomo Della Porta igyekezett tiszteletben tartani nagy elÅ‘dje elképzeléseit, és a kupolát Michelangelo tervei alapján készÃtette el, de úgy, hogy Ãvét magasabbra emelte. A templom végleges alaprajza azonban Michelangelo szándékával ellentétben nem görög, hanem latin kereszt alaprajzú lett. A templom befejezése után szükségessé vált olyan tér kialakÃtása az épület elÅ‘tt, ahol a hÃvek részt vehetnek az egyházi ünnepségeken, és láthatják a körmeneteket is. A megrendelés szerint további követelményeknek is eleget kellett tennie, Ãgy fontos szempont volt például az, hogy a pápa a tér minden pontjáról látható legyen, emellett a teret 100 ezer ember befogadására kellett alkalmassá tenni. Mivel a Michelangelo által tervezett kupolát a által épÃtett homlokzat teljes egészében takarta, Bernini az ellipszis alakú térrel (amelyet körként érzékelünk) és az itt felállÃtott szökÅ‘kutakkal, valamint a tér oldalán található kolonnádokkal igyekezett elvonni a figyelmet errÅ‘l a hibáról. A fÅ‘homlokzat elÅ‘tti, trapéz alakú tér (Piazza Retta) szolgált arra, hogy az emberek figyelmét a kupolára irányÃtsa. Ennek köszönhetÅ‘en a bazilikához való közeledés kevéssé érzékelhetÅ‘; tovább engedi láttatni a kupolát. Ezen épÃtészeti bravúroknak köszönhetÅ‘en, végül sikerült kijavÃtani az épület hibáit, és 1667-re befejezÅ‘dött a több mint egy évszázadig tartó épÃtkezés. A 71 méter hosszú, 13,5 méter széles és 20 méter magas elÅ‘csarnok a homlokzathoz hasonlóan Carlo Maderno munkája, a belsÅ‘ térbe innen öt ajtó vezet. Ezek közül a jobb szélsÅ‘, a Porta Santa (szent kapu) csak szentévekben használható, máskor be van falazva. A bal szélsÅ‘n, a Halál Kapuján át a megboldogult pápák porhüvelye hagyja el a trónját, 1964 óta. A bazilika háromhajós, kereszthajóval és apszissal ellátott, latin kereszt alaprajzú tér. A fÅ‘hajót tÃz korinthoszi pillér választja el a mellékhajóktól, közülük az apszis felé esÅ‘ négy óriási pillér tartja a kupolát. Tetejét dongaboltozattal fedték be, amelyet a 18. század végén VI. Piusz pápa megrendelésére aranyozott panelekkel borÃtottak be. A fÅ‘oltár elÅ‘tti, félkörÃv alakú, korláttal védett, mélyebben fekvÅ‘ területen, a régi bazilika padlószintjén egy fülke nyÃlik Szent Péter sÃrjával. Pontosan efölött van a bazilika fÅ‘oltára, amelyen csak a pápa misézhet. Az oltár fölé bronzból készült baldachin magasodik, Bernini alkotása. Az apszis legkiemelkedÅ‘bb műalkotása Szent Péter katedrája, szintén Bernini zseniális és összetéveszthetetlen remekműve. A bazilikában számos oltárt és sÃremléket állÃtottak fel, az oltárképek túlnyomó többsége vászonra festett képek alapján készült mozaik. (hu)
- A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház elsÅ‘ számú szentélye, a négy (basilica maior) egyike. A Vatikán állam területén épült, befogadóképessége körülbelül 60 000 fÅ‘. Szent Péter apostol sÃrjára épÃtették, ennek ellenére nem ez a templom a Római egyházmegye székesegyháza, hanem a lateráni bazilika. BelsÅ‘ hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter, alapterülete körülbelül 15 160 m², ezzel a Szent Péter-bazilika a világ legnagyobb belsÅ‘ terével rendelkezÅ‘ épÃtménye. A bazilikát II. Gyula pápa idejében, a 16. század elején kezdték épÃteni, az akkor részlegesen lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére. AlapkÅ‘letétele 1506. április 18-án volt. Tervezését II. Gyula pápa Bramantéra bÃzta, aki az eredeti bazilika helyére egy lenyűgözÅ‘, kilencosztatú térrendszert tervezett. A középpontba 42 m átmérÅ‘jű, tamburos kupolával fedett négyezetet, ahhoz négy oldalról félkörÃves apszissal záródó, körülbelül 60 m hosszú keresztszárakat, a sarkokba pedig a fÅ‘tér formáját 1:2-es méretcsökkentéssel megismétlÅ‘, szintén görög kereszt alaprajzú, kupolás melléktereket képzelt el. Bramante halála után Raffaello és Ifjabb is számos tervrajzot készÃtett, azonban csak Michelangelo tervei valósultak meg, de azok is csak részlegesen. A kupolát Michelangelo tervezte, görög kereszt alaprajzú tér fölé. Egy magas dobon álló kupolát képzelt el, de mielÅ‘tt megvalósÃthatta volna terveit, 1564-ben meghalt. KövetÅ‘je, Giacomo Della Porta igyekezett tiszteletben tartani nagy elÅ‘dje elképzeléseit, és a kupolát Michelangelo tervei alapján készÃtette el, de úgy, hogy Ãvét magasabbra emelte. A templom végleges alaprajza azonban Michelangelo szándékával ellentétben nem görög, hanem latin kereszt alaprajzú lett. A templom befejezése után szükségessé vált olyan tér kialakÃtása az épület elÅ‘tt, ahol a hÃvek részt vehetnek az egyházi ünnepségeken, és láthatják a körmeneteket is. A megrendelés szerint további követelményeknek is eleget kellett tennie, Ãgy fontos szempont volt például az, hogy a pápa a tér minden pontjáról látható legyen, emellett a teret 100 ezer ember befogadására kellett alkalmassá tenni. Mivel a Michelangelo által tervezett kupolát a által épÃtett homlokzat teljes egészében takarta, Bernini az ellipszis alakú térrel (amelyet körként érzékelünk) és az itt felállÃtott szökÅ‘kutakkal, valamint a tér oldalán található kolonnádokkal igyekezett elvonni a figyelmet errÅ‘l a hibáról. A fÅ‘homlokzat elÅ‘tti, trapéz alakú tér (Piazza Retta) szolgált arra, hogy az emberek figyelmét a kupolára irányÃtsa. Ennek köszönhetÅ‘en a bazilikához való közeledés kevéssé érzékelhetÅ‘; tovább engedi láttatni a kupolát. Ezen épÃtészeti bravúroknak köszönhetÅ‘en, végül sikerült kijavÃtani az épület hibáit, és 1667-re befejezÅ‘dött a több mint egy évszázadig tartó épÃtkezés. A 71 méter hosszú, 13,5 méter széles és 20 méter magas elÅ‘csarnok a homlokzathoz hasonlóan Carlo Maderno munkája, a belsÅ‘ térbe innen öt ajtó vezet. Ezek közül a jobb szélsÅ‘, a Porta Santa (szent kapu) csak szentévekben használható, máskor be van falazva. A bal szélsÅ‘n, a Halál Kapuján át a megboldogult pápák porhüvelye hagyja el a trónját, 1964 óta. A bazilika háromhajós, kereszthajóval és apszissal ellátott, latin kereszt alaprajzú tér. A fÅ‘hajót tÃz korinthoszi pillér választja el a mellékhajóktól, közülük az apszis felé esÅ‘ négy óriási pillér tartja a kupolát. Tetejét dongaboltozattal fedték be, amelyet a 18. század végén VI. Piusz pápa megrendelésére aranyozott panelekkel borÃtottak be. A fÅ‘oltár elÅ‘tti, félkörÃv alakú, korláttal védett, mélyebben fekvÅ‘ területen, a régi bazilika padlószintjén egy fülke nyÃlik Szent Péter sÃrjával. Pontosan efölött van a bazilika fÅ‘oltára, amelyen csak a pápa misézhet. Az oltár fölé bronzból készült baldachin magasodik, Bernini alkotása. Az apszis legkiemelkedÅ‘bb műalkotása Szent Péter katedrája, szintén Bernini zseniális és összetéveszthetetlen remekműve. A bazilikában számos oltárt és sÃremléket állÃtottak fel, az oltárképek túlnyomó többsége vászonra festett képek alapján készült mozaik. (hu)
|
