| dbo:abstract
|
- A szentendrei sorozatgyilkosság hét halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat volt 1947-ben, valójában nem Szentendre közigazgatási területén, hanem a várost körülvevő erdőkben, Pomázhoz és Pilisszentlászlóhoz tartozó külterületeken. A bűncselekmények két egymáshoz közeli erdős területen történtek, az egyik helyen öt tizenéves fiú esett az elkövető áldozatául, a másik helyen pedig egy turista házaspár. A gyilkosságsorozat azóta is egyike a valaha véghezvitt, legtöbb halálos áldozatot követelő magyarországi bűncselekményeknek. Az elkövető kiléte és motivációja a kiterjedt hajtóvadászat és nyomozás ellenére ismeretlen maradt. Egy lehetséges teória, amit már egy korabeli rendőrségi jelentés is felvet és egy a történteknek alaposan utánajáró, 70 évvel későbbi cikk is utal rá, az, hogy az elkövetőnek – aki valamelyik külföldi hadsereg szökött katonája volt – szerelmi viszonya volt az egyik helyszínen megölt gyerekek nevelőanyjával, és valamilyen ebből fakadó konfliktus miatt dühödhetett meg a fiúkra; a turisták pedig rosszkor voltak rossz helyen, a tettes azért végezhetett velük, hogy ne maradjanak tanúk. A hatóságok az eset után sokáig, nagy erőkkel sulykolták a közvéleménybe, hogy a kitelepítésből „visszaszivárgott” sváb elkövetőt feltételeznek (és keresnek) – ezt a narratívát sulykolja egy egykori rendőrből lett bűnügyi író, Fóti Andor ezen ügyről írt novellája is –, valójában azonban több jel utal arra, hogy egy, a háborúban megzavarodott volt szovjet katona lehetett a tettes. (hu)
- A szentendrei sorozatgyilkosság hét halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat volt 1947-ben, valójában nem Szentendre közigazgatási területén, hanem a várost körülvevő erdőkben, Pomázhoz és Pilisszentlászlóhoz tartozó külterületeken. A bűncselekmények két egymáshoz közeli erdős területen történtek, az egyik helyen öt tizenéves fiú esett az elkövető áldozatául, a másik helyen pedig egy turista házaspár. A gyilkosságsorozat azóta is egyike a valaha véghezvitt, legtöbb halálos áldozatot követelő magyarországi bűncselekményeknek. Az elkövető kiléte és motivációja a kiterjedt hajtóvadászat és nyomozás ellenére ismeretlen maradt. Egy lehetséges teória, amit már egy korabeli rendőrségi jelentés is felvet és egy a történteknek alaposan utánajáró, 70 évvel későbbi cikk is utal rá, az, hogy az elkövetőnek – aki valamelyik külföldi hadsereg szökött katonája volt – szerelmi viszonya volt az egyik helyszínen megölt gyerekek nevelőanyjával, és valamilyen ebből fakadó konfliktus miatt dühödhetett meg a fiúkra; a turisták pedig rosszkor voltak rossz helyen, a tettes azért végezhetett velük, hogy ne maradjanak tanúk. A hatóságok az eset után sokáig, nagy erőkkel sulykolták a közvéleménybe, hogy a kitelepítésből „visszaszivárgott” sváb elkövetőt feltételeznek (és keresnek) – ezt a narratívát sulykolja egy egykori rendőrből lett bűnügyi író, Fóti Andor ezen ügyről írt novellája is –, valójában azonban több jel utal arra, hogy egy, a háborúban megzavarodott volt szovjet katona lehetett a tettes. (hu)
|
