| dbo:abstract
|
- A Szentjóbi (Szent-Jóbi) Szabó család Bihar megyei nemescsalád, melyből a nemességet Szentjobi Szabó Mihály kapta, aki előbb Fráter István ítélőmesternél, majd Rhédey Ferenc váradi főkapitánynál szabómester volt. Címeres nemeslevelét 1618-ban Bethlen Gábortól kapta. Utódai közül ismertek: Szentjóbi Szabó László, a költő, aki Ottományban, Bihar megyében született 1767-ben. II. József alatt Nagyváradon volt oktató, majd Bihar megye aljegyzője és gróf Teleki Sámuel főispán titoknoka lett. Belekeveredett a Martinovics féle összeesküvésbe, ami miatt halálos ítéletet kapott, melyet később fogságra változtattak, Kufstein várába került, ahol súlyosan megbetegedett, és 1795. október 10-én, 28 éves korában meghalt. A család tagjai közül ismert volt még szintén egy László, akinek felesége a szántói Szabó családból származott, s ettől való leánya Ónody Zsigmondné volt. A családból ismert volt még Szabó Márton, aki Ottományban volt birtokos, ő őrizte a család eredeti címeres nemeslevelét is. (hu)
- A Szentjóbi (Szent-Jóbi) Szabó család Bihar megyei nemescsalád, melyből a nemességet Szentjobi Szabó Mihály kapta, aki előbb Fráter István ítélőmesternél, majd Rhédey Ferenc váradi főkapitánynál szabómester volt. Címeres nemeslevelét 1618-ban Bethlen Gábortól kapta. Utódai közül ismertek: Szentjóbi Szabó László, a költő, aki Ottományban, Bihar megyében született 1767-ben. II. József alatt Nagyváradon volt oktató, majd Bihar megye aljegyzője és gróf Teleki Sámuel főispán titoknoka lett. Belekeveredett a Martinovics féle összeesküvésbe, ami miatt halálos ítéletet kapott, melyet később fogságra változtattak, Kufstein várába került, ahol súlyosan megbetegedett, és 1795. október 10-én, 28 éves korában meghalt. A család tagjai közül ismert volt még szintén egy László, akinek felesége a szántói Szabó családból származott, s ettől való leánya Ónody Zsigmondné volt. A családból ismert volt még Szabó Márton, aki Ottományban volt birtokos, ő őrizte a család eredeti címeres nemeslevelét is. (hu)
|
