| dbo:abstract
|
- A szerkesztéstan az egyik részterülete, amely az írásművek elméletének általános részeivel foglalkozik, szemben a kifejezetten a költői, illetve a prózai műfajok törvényszerűségeit kutató költészettannal és a prózai írásművek elméletével. A szerkesztéstan a hagyományos irodalomelméleti besorolásban a következő kérdéseket vizsgálja:
* Az írásmű fogalma. A közérdekű közölnivaló jellemzői, szóbeli vagy nyomtatott formája.
* Az írásmű tárgya és címe. A lelki kényszer hatása, a tárgy készen kapott vagy választott volta, a címek fajtái.
* Az írásmű alapeszméje. Az alapgondolat (gör. téma) fontossága, vagy hiánya (nagy rendszerező tudományos művek).
* Az írásmű tartalma. A gondolatgyűjtés (lat. invenció) forrásai (ismeretek, érzelmek, képzelet), helyük és fontosságuk a különböző típusú írásművekben.
* Az írásmű szerkezete. Az egység, a haladás, a kapcsolatosság, a tagoltság, az arányosság, a teljesség fogalmai.
* Az előadás módja. A mű formája (leírás, közlés, értekezés, szónoklat, levél), alakja (folytonos, beszéltető).
* Az írásmű kidolgozása (lat. elokució). A szűkebb értelemben vett fogalmazáshoz szükséges tényezők (akarat, ihlet) szerepe. (hu)
- A szerkesztéstan az egyik részterülete, amely az írásművek elméletének általános részeivel foglalkozik, szemben a kifejezetten a költői, illetve a prózai műfajok törvényszerűségeit kutató költészettannal és a prózai írásművek elméletével. A szerkesztéstan a hagyományos irodalomelméleti besorolásban a következő kérdéseket vizsgálja:
* Az írásmű fogalma. A közérdekű közölnivaló jellemzői, szóbeli vagy nyomtatott formája.
* Az írásmű tárgya és címe. A lelki kényszer hatása, a tárgy készen kapott vagy választott volta, a címek fajtái.
* Az írásmű alapeszméje. Az alapgondolat (gör. téma) fontossága, vagy hiánya (nagy rendszerező tudományos művek).
* Az írásmű tartalma. A gondolatgyűjtés (lat. invenció) forrásai (ismeretek, érzelmek, képzelet), helyük és fontosságuk a különböző típusú írásművekben.
* Az írásmű szerkezete. Az egység, a haladás, a kapcsolatosság, a tagoltság, az arányosság, a teljesség fogalmai.
* Az előadás módja. A mű formája (leírás, közlés, értekezés, szónoklat, levél), alakja (folytonos, beszéltető).
* Az írásmű kidolgozása (lat. elokució). A szűkebb értelemben vett fogalmazáshoz szükséges tényezők (akarat, ihlet) szerepe. (hu)
|
| prop-hu:ágai
|
- az írásmű fogalma, tárgya, címe, alapeszméje, tartalma, szerkezete, előadási módja, kidolgozása (hu)
- az írásmű fogalma, tárgya, címe, alapeszméje, tartalma, szerkezete, előadási módja, kidolgozása (hu)
|
