| dbo:abstract
|
- A szetuk nyelvi-etnikai kisebbség Észtország délkeleti és Oroszország északnyugati részében. Többnyire magukat észtnek valló ortodox keresztények, akik nemcsak vallásukban térnek el a túlnyomórészt evangélikus észtektől, hanem néprajzi vonatkozásokban is. Nyelvüket, a szetut az észt nyelv nyelvjárásának is tekintik, de az ugyanabban a délkelet-észtországi régióban beszélt võro nyelvhez hasonlóan jelentősen eltér a sztenderd észttől. A szetuk száma világszerte mintegy tízezer. Zömük a gyengén iparosodott, erősen hagyományőrző régióban él, amelyen Észtország (Põlva és Võru megye) és Oroszország (Pszkovi terület) osztozik. Észtország 1991-es függetlenedése óta a Szetuföldet kettévágó államhatár gyakorlatilag átjárhatatlan. Amíg a sajátos identitás meghatározásában fontosabb szerepet játszott a vallás, mint a nyelv, a szetuk oroszoknak nevezték magukat (vinnelane, vindläne). Ugyanakkor olyan észt hagyományokat őriznek, például a népviseletben vagy az ünnepi szokásokban, amelyek Észtország más területein már kihaltak. A szetukat először a 19. század elején említik az írott források, ekkor elsősorban újságcikkek. 1848-tól a folklórral foglalkozó tudósok is felfedezték sajátos identitásukat. (hu)
- <api batchcomplete="">A szetuk nyelvi-etnikai kisebbség Észtország délkeleti és Oroszország északnyugati részn. Tnyire magukat észtnek valló ortodox keresztények, akik nemcsak vallásukban térnek el a túlnyomórészt evangélikus észtektől, hanem néprajzi vonatkozásokban is.Nyelvüket, a szetut az észt nyelv nyelvjárásának is tekintik, de az ugyanabban a délkelet-észtországi régin beszélt võro nyelvhez hasonl༺n jelentősen eltér a sztenderd észttől.A szetuk száma világszerte mintegy tízezer. Zömük a gyengén iparosodott, erősen hagyományőrző Setomaa (Szetuföld) régin él, amelyen Észtország (Põlva és Võru megye) és Oroszország (Pszkovi terület) osztozik. Észtország 1991-es függetlenedése óta a Szetuföldet kettévágó államhatár gyakorlatilag átjárhatatlan.Amíg a sajátos identitás meghatározásn fontosabb szerepet játszott a vallás, mint a nyelv, a szetuk oroszoknak nevezték magukat (vinnelane, vindläne). Ugyanakkor olyan észt hagyományokat őriznek, például a népviseletben vagy az ünnepi szokásokban, amelyek Észtország más területein már kihaltak.A szetukat először a 19. század elején említik az írott források, ekkor elsősorban újságcikkek. 1848-tól a folklórral foglalkozó tudósok is felfedezték sajátos identitásukat. (hu)
- <api batchcomplete="">A szetuk nyelvi-etnikai kisebbség Észtország délkeleti és Oroszország északnyugati részében. Többnyire magukat észtnek valló ortodox keresztények, akik nemcsak vallásukban térnek el a túlnyomórészt evangélikus észtektől, hanem néprajzi vonatkozásokban is.Nyelvüket, a szetut az észt nyelv nyelvjárásának is tekintik, de az ugyanabban a délkelet-észtországi régióban beszélt võro nyelvhez hasonlóan jelentősen eltér a sztenderd észttől.A szetuk száma világszerte mintegy tízezer. Zömük a gyengén iparosodott, erősen hagyományőrző Setomaa (Szetuföld) régióban él, amelyen Észtország (Põlva és Võru megye) és Oroszország (Pszkovi terület) osztozik. Észtország 1991-es függetlenedése óta a Szetuföldet kettévágó államhatár gyakorlatilag átjárhatatlan.Amíg a sajátos identitás meghatározásában fontosabb szerepet játszott a vallás, mint a nyelv, a szetuk oroszoknak nevezték magukat (vinnelane, vindläne). Ugyanakkor olyan észt hagyományokat őriznek, például a népviseletben vagy az ünnepi szokásokban, amelyek Észtország más területein már kihaltak.A szetukat először a 19. század elején említik az írott források, ekkor elsősorban újságcikkek. 1848-tól a folklórral foglalkozó tudósok is felfedezték sajátos identitásukat. (hu)
- A szetuk nyelvi-etnikai kisebbség Észtország délkeleti és Oroszország északnyugati részében. Többnyire magukat észtnek valló ortodox keresztények, akik nemcsak vallásukban térnek el a túlnyomórészt evangélikus észtektől, hanem néprajzi vonatkozásokban is. Nyelvüket, a szetut az észt nyelv nyelvjárásának is tekintik, de az ugyanabban a délkelet-észtországi régióban beszélt võro nyelvhez hasonlóan jelentősen eltér a sztenderd észttől. A szetuk száma világszerte mintegy tízezer. Zömük a gyengén iparosodott, erősen hagyományőrző régióban él, amelyen Észtország (Põlva és Võru megye) és Oroszország (Pszkovi terület) osztozik. Észtország 1991-es függetlenedése óta a Szetuföldet kettévágó államhatár gyakorlatilag átjárhatatlan. Amíg a sajátos identitás meghatározásában fontosabb szerepet játszott a vallás, mint a nyelv, a szetuk oroszoknak nevezték magukat (vinnelane, vindläne). Ugyanakkor olyan észt hagyományokat őriznek, például a népviseletben vagy az ünnepi szokásokban, amelyek Észtország más területein már kihaltak. A szetukat először a 19. század elején említik az írott források, ekkor elsősorban újságcikkek. 1848-tól a folklórral foglalkozó tudósok is felfedezték sajátos identitásukat. (hu)
- <api batchcomplete="">A szetuk nyelvi-etnikai kisebbség Észtország délkeleti és Oroszország északnyugati részn. Tnyire magukat észtnek valló ortodox keresztények, akik nemcsak vallásukban térnek el a túlnyomórészt evangélikus észtektől, hanem néprajzi vonatkozásokban is.Nyelvüket, a szetut az észt nyelv nyelvjárásának is tekintik, de az ugyanabban a délkelet-észtországi régin beszélt võro nyelvhez hasonl༺n jelentősen eltér a sztenderd észttől.A szetuk száma világszerte mintegy tízezer. Zömük a gyengén iparosodott, erősen hagyományőrző Setomaa (Szetuföld) régin él, amelyen Észtország (Põlva és Võru megye) és Oroszország (Pszkovi terület) osztozik. Észtország 1991-es függetlenedése óta a Szetuföldet kettévágó államhatár gyakorlatilag átjárhatatlan.Amíg a sajátos identitás meghatározásn fontosabb szerepet játszott a vallás, mint a nyelv, a szetuk oroszoknak nevezték magukat (vinnelane, vindläne). Ugyanakkor olyan észt hagyományokat őriznek, például a népviseletben vagy az ünnepi szokásokban, amelyek Észtország más területein már kihaltak.A szetukat először a 19. század elején említik az írott források, ekkor elsősorban újságcikkek. 1848-tól a folklórral foglalkozó tudósok is felfedezték sajátos identitásukat. (hu)
- <api batchcomplete="">A szetuk nyelvi-etnikai kisebbség Észtország délkeleti és Oroszország északnyugati részében. Többnyire magukat észtnek valló ortodox keresztények, akik nemcsak vallásukban térnek el a túlnyomórészt evangélikus észtektől, hanem néprajzi vonatkozásokban is.Nyelvüket, a szetut az észt nyelv nyelvjárásának is tekintik, de az ugyanabban a délkelet-észtországi régióban beszélt võro nyelvhez hasonlóan jelentősen eltér a sztenderd észttől.A szetuk száma világszerte mintegy tízezer. Zömük a gyengén iparosodott, erősen hagyományőrző Setomaa (Szetuföld) régióban él, amelyen Észtország (Põlva és Võru megye) és Oroszország (Pszkovi terület) osztozik. Észtország 1991-es függetlenedése óta a Szetuföldet kettévágó államhatár gyakorlatilag átjárhatatlan.Amíg a sajátos identitás meghatározásában fontosabb szerepet játszott a vallás, mint a nyelv, a szetuk oroszoknak nevezték magukat (vinnelane, vindläne). Ugyanakkor olyan észt hagyományokat őriznek, például a népviseletben vagy az ünnepi szokásokban, amelyek Észtország más területein már kihaltak.A szetukat először a 19. század elején említik az írott források, ekkor elsősorban újságcikkek. 1848-tól a folklórral foglalkozó tudósok is felfedezték sajátos identitásukat. (hu)
|
_-_115.jpg?width=300)
_-_115.jpg){kind=link}