| dbo:abstract
|
- A növénytársulástani értelemben vett szikfoknövényzet (Festuco-Puccinellietalia Soó 1968) a szikes puszták egyik társulástani rendje. A szikfoknövényzet jellege erősen függ a talajvíz mozgásától és a talaj sótartalmától, ezért nemcsak a és talajok szikfoktársulásai különülnek el, hanem a különböző kemizmusú (szódás, szulfátos, kloridos) szikesek is. Ezek megjelenése hasonló a megfelelő tengerparti társulásokéhoz, de fajösszetételük radikálisan különbözik: a vikariáns fajok, illetve alfajok alapján egyértelműen megkülönböztethetők. A Kárpát-medencében előforduló asszociációk erősen halofita, tipikusan –pannon jellegűek. A szikes tófenéktársulásoktól karakteresen megkülönbözteti a szikfoknövényzetet, hogy ebben nem az egyévesek, hanem az évelő füvek és kétszikűek dominánsak. Mivel a szikfok-gyepek talaját tavasszal viszonylag sokáig borítja sekély, könnyen felmelegedő víz, ezért gyakoriak a kékalgák okozta vízvirágzások. A hirtelen párolgással járó kiszáradás eredményeként ezek tömegesen pusztulnak, ezért a szikfokgyepek talajának kisebb mélyedéseit nyaranta már az elhalt kékalgák feketés, a hőt elnyelő bevonata borítja. A nyár második felében a szikfok-gyepek sok elsődleges szerves anyagot termelnek. (hu)
- A növénytársulástani értelemben vett szikfoknövényzet (Festuco-Puccinellietalia Soó 1968) a szikes puszták egyik társulástani rendje. A szikfoknövényzet jellege erősen függ a talajvíz mozgásától és a talaj sótartalmától, ezért nemcsak a és talajok szikfoktársulásai különülnek el, hanem a különböző kemizmusú (szódás, szulfátos, kloridos) szikesek is. Ezek megjelenése hasonló a megfelelő tengerparti társulásokéhoz, de fajösszetételük radikálisan különbözik: a vikariáns fajok, illetve alfajok alapján egyértelműen megkülönböztethetők. A Kárpát-medencében előforduló asszociációk erősen halofita, tipikusan –pannon jellegűek. A szikes tófenéktársulásoktól karakteresen megkülönbözteti a szikfoknövényzetet, hogy ebben nem az egyévesek, hanem az évelő füvek és kétszikűek dominánsak. Mivel a szikfok-gyepek talaját tavasszal viszonylag sokáig borítja sekély, könnyen felmelegedő víz, ezért gyakoriak a kékalgák okozta vízvirágzások. A hirtelen párolgással járó kiszáradás eredményeként ezek tömegesen pusztulnak, ezért a szikfokgyepek talajának kisebb mélyedéseit nyaranta már az elhalt kékalgák feketés, a hőt elnyelő bevonata borítja. A nyár második felében a szikfok-gyepek sok elsődleges szerves anyagot termelnek. (hu)
|
