| dbo:abstract
|
- A szilveszteri puccs a Közép-afrikai Köztársaság hadseregének a vezetője, Jean-Bédel Bokassa és munkatársai által végrehajtott puccs volt, amellyel kormányát akarták megdönteni 1965. december 31-én és 1966. január 1-jén. Dacko, Bokassa unokatestvére 1960-ban vette át az ország irányítását, míg Bokassa, addig egy francia hadseregben szolgáló katona, 1962-ben lépett be az afrikai ország hadseregébe. 1965-re nyugtalanság tört ki az országban – ezt tovább szította a korrupció és a lassú gazdasági növekedés. Mindeközben a szomszédos országokból lázadók törtek át a határokon. Dacko pénzügyi segélyt kapott a kommunista Kínától, de ennek ellenére az ország gondjai nem enyhültek. Bokassa a kormányzás átvételét tervezte, amitől Dacko félt, és folytatta a vezette csendőrség megszervezését. Izamo Dacko legközelebbi tanácsadójává vált. kapitány segítségével Bokassa 1965 szilveszterének éjszakáján nekilátott a puccs kivitelezésének. Először Bokassa és emberei elrabolták és egy Camp de Roux-i pincébe zárták Izamót. Ezt követően elfoglalták a fővárost, Banguit, legyőzték a csendőrséget és az ellenállókat. Dacko éjfél után tért vissza a fővárosba, ahol azonnal letartóztatták, lemondatták tisztségéről, majd Camp Kassaïban bebörtönözték. Hivatalos jelentések szerint nyolc ellenállót öltek meg a puccsot végrehajtók. 1966 január végére Izamót halálra kínozták, de Dacko a francia kormány közbenjárására életben maradt. A francia kormánynak Bokassa megpróbált megfelelni. Bokassa azzal indokolta az államcsínyt, hogy az országot meg kell védenie, nehogy a kommunizmus magával rántsa, és ezért meg kellett szüntetnie a Kínával fenntartott diplomáciai kapcsolatokat. Kormányzásának első napjaiban feloszlatta a Nemzeti Tanácsot, eltörölte az alkotmányt, és számos rendeletet hozott, amelyekkel többek között megtiltotta a koldulást, a hagyományoknak megfelelő eltávolítását és a poligámiát. Bokassa kezdetben nem tudta elismertetni nemzetközi szinten az új kormányt, azonban a csádi elnökkel történt sikeres találkozót követően rezsimjét mind az afrikai államok, mind az egykori gyarmattartó Franciaország is elismerte. 1969-ben Bokassa korábbi segítője, Banza is puccsot tervezett, de az egyik szövetségese tájékoztatta az elnököt a tervekről. Banzát eltávolították a katonai bíróságról és agyonlőtték. Dacko, akit továbbra is elzárva tartottak Camp de Roux-ban, 1969-ben levelet küldött Kína brazzaville-i nagykövetének, ám ez a levél Bokassához került. Bokassa az állambiztonság megsértésével vádolta Dackót, akit emiatt a hírhedt ngaragbai börtönbe küldött. Itt számos, az államcsíny idején elfogott rab ült még ekkor is. Egy helyi bíró értesítette Bokassát, hogy Dacko ellen nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy meggyanúsítsák, ezért csak házi őrizetbe vették. 1976 szeptemberében Dackót az elnök személyes tanácsadójává nevezték ki, majd később a francia kormány azzal gyanúsította meg, hogy részt vett egy Bokassa elmozdítására irányuló puccs megszervezésében. Ekkoriban az elnököt gyakran kritizálták igazságtalan diktátori magatartása miatt. A puccsra 1979. szeptember 20–21-én került sor. Ekkor Dacko ismét elnök lett, ám ezt a hatalmát is egy puccs döntötte meg, két évvel kinevezése után. (hu)
- A szilveszteri puccs a Közép-afrikai Köztársaság hadseregének a vezetője, Jean-Bédel Bokassa és munkatársai által végrehajtott puccs volt, amellyel kormányát akarták megdönteni 1965. december 31-én és 1966. január 1-jén. Dacko, Bokassa unokatestvére 1960-ban vette át az ország irányítását, míg Bokassa, addig egy francia hadseregben szolgáló katona, 1962-ben lépett be az afrikai ország hadseregébe. 1965-re nyugtalanság tört ki az országban – ezt tovább szította a korrupció és a lassú gazdasági növekedés. Mindeközben a szomszédos országokból lázadók törtek át a határokon. Dacko pénzügyi segélyt kapott a kommunista Kínától, de ennek ellenére az ország gondjai nem enyhültek. Bokassa a kormányzás átvételét tervezte, amitől Dacko félt, és folytatta a vezette csendőrség megszervezését. Izamo Dacko legközelebbi tanácsadójává vált. kapitány segítségével Bokassa 1965 szilveszterének éjszakáján nekilátott a puccs kivitelezésének. Először Bokassa és emberei elrabolták és egy Camp de Roux-i pincébe zárták Izamót. Ezt követően elfoglalták a fővárost, Banguit, legyőzték a csendőrséget és az ellenállókat. Dacko éjfél után tért vissza a fővárosba, ahol azonnal letartóztatták, lemondatták tisztségéről, majd Camp Kassaïban bebörtönözték. Hivatalos jelentések szerint nyolc ellenállót öltek meg a puccsot végrehajtók. 1966 január végére Izamót halálra kínozták, de Dacko a francia kormány közbenjárására életben maradt. A francia kormánynak Bokassa megpróbált megfelelni. Bokassa azzal indokolta az államcsínyt, hogy az országot meg kell védenie, nehogy a kommunizmus magával rántsa, és ezért meg kellett szüntetnie a Kínával fenntartott diplomáciai kapcsolatokat. Kormányzásának első napjaiban feloszlatta a Nemzeti Tanácsot, eltörölte az alkotmányt, és számos rendeletet hozott, amelyekkel többek között megtiltotta a koldulást, a hagyományoknak megfelelő eltávolítását és a poligámiát. Bokassa kezdetben nem tudta elismertetni nemzetközi szinten az új kormányt, azonban a csádi elnökkel történt sikeres találkozót követően rezsimjét mind az afrikai államok, mind az egykori gyarmattartó Franciaország is elismerte. 1969-ben Bokassa korábbi segítője, Banza is puccsot tervezett, de az egyik szövetségese tájékoztatta az elnököt a tervekről. Banzát eltávolították a katonai bíróságról és agyonlőtték. Dacko, akit továbbra is elzárva tartottak Camp de Roux-ban, 1969-ben levelet küldött Kína brazzaville-i nagykövetének, ám ez a levél Bokassához került. Bokassa az állambiztonság megsértésével vádolta Dackót, akit emiatt a hírhedt ngaragbai börtönbe küldött. Itt számos, az államcsíny idején elfogott rab ült még ekkor is. Egy helyi bíró értesítette Bokassát, hogy Dacko ellen nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy meggyanúsítsák, ezért csak házi őrizetbe vették. 1976 szeptemberében Dackót az elnök személyes tanácsadójává nevezték ki, majd később a francia kormány azzal gyanúsította meg, hogy részt vett egy Bokassa elmozdítására irányuló puccs megszervezésében. Ekkoriban az elnököt gyakran kritizálták igazságtalan diktátori magatartása miatt. A puccsra 1979. szeptember 20–21-én került sor. Ekkor Dacko ismét elnök lett, ám ezt a hatalmát is egy puccs döntötte meg, két évvel kinevezése után. (hu)
|
