| dbo:abstract
|
- Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye és a Szolnoki járás székhelye, a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. (hu)
- Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. Elhelyezkedése a Zagyva torkolatánál, a Tisza-parton, az Alföld szívében évszázadok óta fontos kulturális és gazdasági útkereszteződéssé tette. Körülbelül 70 000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Magyarország tizenegyedik legnépesebb városa. Fontos közlekedési csomópont, melyet a második világháború után épült Tisza-híd szimbolizál a legjobban. Jelentős tranzit áruforgalmat bonyolít le közúton és vasúton is egyaránt. A városban és környékén a fa-, a textil- és a vegyipar, valamint a papír- és a cellulózgyár fejlődött legnagyobb mértékben. A termálforrásoknak köszönhetően gyógyüdülőket és fürdőket építettek, ezzel pedig az egészségturizmust is fejlesztették a városban. A város nevét 1075-ben említik először Zounok írásmóddal. Szolnok környékén számos őskori maradványra bukkantak, amelyek korai betelepüléséről tanúskodnak. A 150 éves, 16. és 17. századi török uralmat leszámítva Szolnok mindig is Magyarország részét képezte. A város súlyos szövetséges pusztításokat szenvedett a második világháborúban, melyből gyorsan újraépült. Szolnok a Tiszán átívelő hídjairól, a neoklasszicista városháza épületéről, a sörmúzeumról, a repülőmúzeumról, továbbá sportéletéről ismert. Legsikeresebb sportjai a kosárlabda és a vízilabda: utóbbi klub a Bajnokok Ligáját és az Európa Szuperkupát is megnyerte. Szolnokon több nevezetes személy is lakott már, többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Farkas Bertalan űrhajós és Szegő Gábor matematikus is. A lakosság több mint 98%-a magyar, ugyanakkor jelentős roma és német kisebbség is él a városban. (hu)
- <api batchcomplete="">Szolnok (németül: Sollnock vagy Zolnock, szlovákul: Solnok, románul: Solnoca) megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van tová a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. Elhelyezkedése a Zagyva torkolatánál, a Tisza-parton, az Alföld szívn évszázadok óta fontos kulturális és gazdasági útkeresztezᔝéssé tette.Körülbelül 66 000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Magyarország tizenkettedik legnépesebb települése, tová az Észak-Alföld harmadik legnépesebb települése.Fontos közlekedési csomópont, amit a második világhปorú után épült Tisza-hໝja szimbolizál a legjobban. Jelentős tranzit áruforgalmat bonyolít le közúton és vasúton egyaránt. A városban és környékén a fa-, a textil- és a vegyipar, valamint a papír- és a cellulózgyár fejlᔝött legnagyobb mértékben. A termálforrásoknak köszönhetᔞn gyógyülőket és fürdőket építettek, ezzel pedig az egészségturizmust is fejlesztették a városban.A város nevét 1075-ben említik először Zounok írásml. Szolnok környékén számos őskori maradványra bukkantak, amelyek korai betelepüléséről tanúskodnak. A 150 éves, 16. és 17. századi török uralmat leszámítva Szolnok mindig is Magyarország részét képezte. A város súlyos szövetséges pusztításokat szenvedett a második világhปor諸n, melyből gyorsan újraépült.Szolnok a Tiszán átívelő hໝjairól, a neoklasszicista városháza épületéről, a sörmúzeumról, a repülőmúzeumról, tová sportéletéről ismert. Legsikeresebb sportjai a kosárlabda és a vízilabda: uti klub a Bajnokok Ligáját és az Európa Szuperkupát is megnyerte.Szolnokon t nevezetes személy is lakott már, tk között Orbán Viktor miniszterelnök, Farkas Bertalan űrhajós és Szegő Gปor matematikus is. A lakosság t mint 98%-a magyar, ugyanakkor jelentős cigány kisebbség is él a városban. (hu)
- <api batchcomplete="">Szolnok (németül: Sollnock vagy Zolnock, szlovákul: Solnok, románul: Solnoca) megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. Elhelyezkedése a Zagyva torkolatánál, a Tisza-parton, az Alföld szívében évszázadok óta fontos kulturális és gazdasági útkereszteződéssé tette.Körülbelül 66 000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Magyarország tizenkettedik legnépesebb települése, továbbá az Észak-Alföld harmadik legnépesebb települése.Fontos közlekedési csomópont, amit a második világháború után épült Tisza-hídja szimbolizál a legjobban. Jelentős tranzit áruforgalmat bonyolít le közúton és vasúton egyaránt. A városban és környékén a fa-, a textil- és a vegyipar, valamint a papír- és a cellulózgyár fejlődött legnagyobb mértékben. A termálforrásoknak köszönhetően gyógyüdülőket és fürdőket építettek, ezzel pedig az egészségturizmust is fejlesztették a városban.A város nevét 1075-ben említik először Zounok írásmóddal. Szolnok környékén számos őskori maradványra bukkantak, amelyek korai betelepüléséről tanúskodnak. A 150 éves, 16. és 17. századi török uralmat leszámítva Szolnok mindig is Magyarország részét képezte. A város súlyos szövetséges pusztításokat szenvedett a második világháborúban, melyből gyorsan újraépült.Szolnok a Tiszán átívelő hídjairól, a neoklasszicista városháza épületéről, a sörmúzeumról, a repülőmúzeumról, továbbá sportéletéről ismert. Legsikeresebb sportjai a kosárlabda és a vízilabda: utóbbi klub a Bajnokok Ligáját és az Európa Szuperkupát is megnyerte.Szolnokon több nevezetes személy is lakott már, többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Farkas Bertalan űrhajós és Szegő Gábor matematikus is. A lakosság több mint 98%-a magyar, ugyanakkor jelentős cigány kisebbség is él a városban. (hu)
- Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye és a Szolnoki járás székhelye, a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. (hu)
- Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. Elhelyezkedése a Zagyva torkolatánál, a Tisza-parton, az Alföld szívében évszázadok óta fontos kulturális és gazdasági útkereszteződéssé tette. Körülbelül 70 000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Magyarország tizenegyedik legnépesebb városa. Fontos közlekedési csomópont, melyet a második világháború után épült Tisza-híd szimbolizál a legjobban. Jelentős tranzit áruforgalmat bonyolít le közúton és vasúton is egyaránt. A városban és környékén a fa-, a textil- és a vegyipar, valamint a papír- és a cellulózgyár fejlődött legnagyobb mértékben. A termálforrásoknak köszönhetően gyógyüdülőket és fürdőket építettek, ezzel pedig az egészségturizmust is fejlesztették a városban. A város nevét 1075-ben említik először Zounok írásmóddal. Szolnok környékén számos őskori maradványra bukkantak, amelyek korai betelepüléséről tanúskodnak. A 150 éves, 16. és 17. századi török uralmat leszámítva Szolnok mindig is Magyarország részét képezte. A város súlyos szövetséges pusztításokat szenvedett a második világháborúban, melyből gyorsan újraépült. Szolnok a Tiszán átívelő hídjairól, a neoklasszicista városháza épületéről, a sörmúzeumról, a repülőmúzeumról, továbbá sportéletéről ismert. Legsikeresebb sportjai a kosárlabda és a vízilabda: utóbbi klub a Bajnokok Ligáját és az Európa Szuperkupát is megnyerte. Szolnokon több nevezetes személy is lakott már, többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Farkas Bertalan űrhajós és Szegő Gábor matematikus is. A lakosság több mint 98%-a magyar, ugyanakkor jelentős roma és német kisebbség is él a városban. (hu)
- <api batchcomplete="">Szolnok (németül: Sollnock vagy Zolnock, szlovákul: Solnok, románul: Solnoca) megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van tová a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. Elhelyezkedése a Zagyva torkolatánál, a Tisza-parton, az Alföld szívn évszázadok óta fontos kulturális és gazdasági útkeresztezᔝéssé tette.Körülbelül 66 000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Magyarország tizenkettedik legnépesebb települése, tová az Észak-Alföld harmadik legnépesebb települése.Fontos közlekedési csomópont, amit a második világhปorú után épült Tisza-hໝja szimbolizál a legjobban. Jelentős tranzit áruforgalmat bonyolít le közúton és vasúton egyaránt. A városban és környékén a fa-, a textil- és a vegyipar, valamint a papír- és a cellulózgyár fejlᔝött legnagyobb mértékben. A termálforrásoknak köszönhetᔞn gyógyülőket és fürdőket építettek, ezzel pedig az egészségturizmust is fejlesztették a városban.A város nevét 1075-ben említik először Zounok írásml. Szolnok környékén számos őskori maradványra bukkantak, amelyek korai betelepüléséről tanúskodnak. A 150 éves, 16. és 17. századi török uralmat leszámítva Szolnok mindig is Magyarország részét képezte. A város súlyos szövetséges pusztításokat szenvedett a második világhปor諸n, melyből gyorsan újraépült.Szolnok a Tiszán átívelő hໝjairól, a neoklasszicista városháza épületéről, a sörmúzeumról, a repülőmúzeumról, tová sportéletéről ismert. Legsikeresebb sportjai a kosárlabda és a vízilabda: uti klub a Bajnokok Ligáját és az Európa Szuperkupát is megnyerte.Szolnokon t nevezetes személy is lakott már, tk között Orbán Viktor miniszterelnök, Farkas Bertalan űrhajós és Szegő Gปor matematikus is. A lakosság t mint 98%-a magyar, ugyanakkor jelentős cigány kisebbség is él a városban. (hu)
- <api batchcomplete="">Szolnok (németül: Sollnock vagy Zolnock, szlovákul: Solnok, románul: Solnoca) megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. Elhelyezkedése a Zagyva torkolatánál, a Tisza-parton, az Alföld szívében évszázadok óta fontos kulturális és gazdasági útkereszteződéssé tette.Körülbelül 66 000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Magyarország tizenkettedik legnépesebb települése, továbbá az Észak-Alföld harmadik legnépesebb települése.Fontos közlekedési csomópont, amit a második világháború után épült Tisza-hídja szimbolizál a legjobban. Jelentős tranzit áruforgalmat bonyolít le közúton és vasúton egyaránt. A városban és környékén a fa-, a textil- és a vegyipar, valamint a papír- és a cellulózgyár fejlődött legnagyobb mértékben. A termálforrásoknak köszönhetően gyógyüdülőket és fürdőket építettek, ezzel pedig az egészségturizmust is fejlesztették a városban.A város nevét 1075-ben említik először Zounok írásmóddal. Szolnok környékén számos őskori maradványra bukkantak, amelyek korai betelepüléséről tanúskodnak. A 150 éves, 16. és 17. századi török uralmat leszámítva Szolnok mindig is Magyarország részét képezte. A város súlyos szövetséges pusztításokat szenvedett a második világháborúban, melyből gyorsan újraépült.Szolnok a Tiszán átívelő hídjairól, a neoklasszicista városháza épületéről, a sörmúzeumról, a repülőmúzeumról, továbbá sportéletéről ismert. Legsikeresebb sportjai a kosárlabda és a vízilabda: utóbbi klub a Bajnokok Ligáját és az Európa Szuperkupát is megnyerte.Szolnokon több nevezetes személy is lakott már, többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Farkas Bertalan űrhajós és Szegő Gábor matematikus is. A lakosság több mint 98%-a magyar, ugyanakkor jelentős cigány kisebbség is él a városban. (hu)
|
_(6045._számú_műemlék)_60.jpg){kind=link}
_53.jpg){kind=link}
_(6045._számú_mmlék)_60.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
_53.jpg){kind=link}