| dbo:abstract
|
- Bartók Béla Szonatinája 1915-ben keletkezett, és az erdélyi gyűjtések anyagát használja fel (Sz. 55, BB 69). A román esztendő leginkább pódiumra illő formálása ez a darab, melyben 5 román hangszeres paraszttáncot dolgoz fel Bartók. A mű viszonylagos rövidsége (az egész, három tétel ellenére mindösszesen kb. 4 perc) miatt kapta a kicsinyító nevet. Első tétele a magyar rapszódiák „Lassú–Friss” szerkezetének mintájára épült, de mivel az első rész témája a második végén visszatér, ezért inkább egy ABA háromtagú formáról beszélhetünk. Egy Hunyad megyei ardeleana és egy bihari táncdallam került egymás mellé a darab első és második szakaszában: a kettő motivikus rokonsága bizonyára nem kerülte el az alkotó figyelmét. A Medvetánc című második tétel Máramaros megyében gyűjtött jocul ursului ritmikusan ékesített dallamát dolgozza fel kéttagú, rövid formában. A finálé a Maros-Torda megyéből származó, maruntel nevű török tánc, valamint a Torontál megyében hallott babaleuca dallamokra épült. A kéttagú formát nagyszabású kóda zárja le. A Szonatinát Bartók 1931-ben meghangszerelte, ebből lett a Erdélyi táncok. Kevéssel ez előtt keletkezett Gertler Endre hegedű-zongora átirata is.
* Tételek: 1.
* Dudások. Molto moderato 2.
* Medvetánc. Moderato 3.
* Finale. Allegro vivace (hu)
- Bartók Béla Szonatinája 1915-ben keletkezett, és az erdélyi gyűjtések anyagát használja fel (Sz. 55, BB 69). A román esztendő leginkább pódiumra illő formálása ez a darab, melyben 5 román hangszeres paraszttáncot dolgoz fel Bartók. A mű viszonylagos rövidsége (az egész, három tétel ellenére mindösszesen kb. 4 perc) miatt kapta a kicsinyító nevet. Első tétele a magyar rapszódiák „Lassú–Friss” szerkezetének mintájára épült, de mivel az első rész témája a második végén visszatér, ezért inkább egy ABA háromtagú formáról beszélhetünk. Egy Hunyad megyei ardeleana és egy bihari táncdallam került egymás mellé a darab első és második szakaszában: a kettő motivikus rokonsága bizonyára nem kerülte el az alkotó figyelmét. A Medvetánc című második tétel Máramaros megyében gyűjtött jocul ursului ritmikusan ékesített dallamát dolgozza fel kéttagú, rövid formában. A finálé a Maros-Torda megyéből származó, maruntel nevű török tánc, valamint a Torontál megyében hallott babaleuca dallamokra épült. A kéttagú formát nagyszabású kóda zárja le. A Szonatinát Bartók 1931-ben meghangszerelte, ebből lett a Erdélyi táncok. Kevéssel ez előtt keletkezett Gertler Endre hegedű-zongora átirata is.
* Tételek: 1.
* Dudások. Molto moderato 2.
* Medvetánc. Moderato 3.
* Finale. Allegro vivace (hu)
|
