| dbo:abstract
|
- A szublimáció olyan halmazállapot-változás (fázisátalakulás), amelynél a szilárd halmazállapotú anyag átmegy gőzállapotba melegítés hatására anélkül, hogy közben folyékony állapotot venne fel. Energia (hő) kell a folyamat végbemenéséhez, ezért endoterm folyamatról beszélhetünk. A szublimáció általában az adott anyag hármaspontjánál alacsonyabb hőmérsékleten és nyomáson történik. Tipikus példa a jód, a kámfor, a szárazjég szublimációja, de kisebb mértékben is sok szilárd anyag szublimál, ezért érezzük a szagukat vagy . 0 °C alatt a vízjég, így a hó esetén is megfigyelhető a szublimáció. Ellentétjét, a légnemű anyag megszilárdulását kristályosodásnak, deszublimációnak (vagy esetenként depozíciónak) nevezik. Ennél a folyamatnál viszont az anyag adja le az energiát (hőt) a környezetének, ezért ebben az esetben már exoterm folyamatról beszélünk. A szublimáció elnevezés a latin sublimatio (felemelés) szóból származik. (hu)
- A szublimáció olyan halmazállapot-változás (fázisátalakulás), amelynél a szilárd halmazállapotú anyag átmegy gőzállapotba melegítés hatására anélkül, hogy közben folyékony állapotot venne fel. Energia (hő) kell a folyamat végbemenéséhez, ezért endoterm folyamatról beszélhetünk. A szublimáció általában az adott anyag hármaspontjánál alacsonyabb hőmérsékleten és nyomáson történik. Tipikus példa a jód, a kámfor, a szárazjég szublimációja, de kisebb mértékben is sok szilárd anyag szublimál, ezért érezzük a szagukat vagy . 0 °C alatt a vízjég, így a hó esetén is megfigyelhető a szublimáció. Ellentétjét, a légnemű anyag megszilárdulását kristályosodásnak, deszublimációnak (vagy esetenként depozíciónak) nevezik. Ennél a folyamatnál viszont az anyag adja le az energiát (hőt) a környezetének, ezért ebben az esetben már exoterm folyamatról beszélünk. A szublimáció elnevezés a latin sublimatio (felemelés) szóból származik. (hu)
|
