dbo:abstract
|
- A szultáni, haszené vagy altun (törökül: sultani) egy történelmi oszmán török aranypénz. A szultáni bevezetéséig az monometallisztikus (egyfémes) volt, alapját az ezüst akcse képezte. Aranyak is forogtak az országban, de ezek külföldi – főként velencei – eredetűek voltak. II. Mehmed Konstantinápoly elfoglalása után meg akarta törni Velence hatalmát, ennek egyik lépése az önálló aranypénzverés megindítása volt 1477–78-ban. Ezzel a birodalom bimetallisztikus pénzrendszerre tért át. A szultánit a velencei aranyak (Zecchino vagy Sequino) mintájára verette. Az érméken – a legtöbb iszlám kiadáshoz hasonlóan – csak arab betűs szöveg szerepelt. Egy 1703-tól vert másik típus fő díszítése a tuğra. Az érmék finomsága az évszázadok során nem változott, az első csökkentés csak a 19. században történt meg. (hu)
- A szultáni, haszené vagy altun (törökül: sultani) egy történelmi oszmán török aranypénz. A szultáni bevezetéséig az monometallisztikus (egyfémes) volt, alapját az ezüst akcse képezte. Aranyak is forogtak az országban, de ezek külföldi – főként velencei – eredetűek voltak. II. Mehmed Konstantinápoly elfoglalása után meg akarta törni Velence hatalmát, ennek egyik lépése az önálló aranypénzverés megindítása volt 1477–78-ban. Ezzel a birodalom bimetallisztikus pénzrendszerre tért át. A szultánit a velencei aranyak (Zecchino vagy Sequino) mintájára verette. Az érméken – a legtöbb iszlám kiadáshoz hasonlóan – csak arab betűs szöveg szerepelt. Egy 1703-tól vert másik típus fő díszítése a tuğra. Az érmék finomsága az évszázadok során nem változott, az első csökkentés csak a 19. században történt meg. (hu)
|