dbo:abstract
|
- A szupervulkán olyan tűzhányó, amely egy kitörés alkalmával képes több mint 1000 km³ anyagot kilövellni. Ez több ezerszer nagyobb a normál vulkánkitöréseknél. Szupervulkán egyrészt akkor tud létrejönni, amikor egy forrópontnál (hotspot) a földköpenyben a földkéregig fölemelkedő magma képtelen áttörni a földkérget, így a nyomás hatalmasra nő, és egyre növekvő magmakamrát alakít ki, amíg végül a kéreg nem tud ellenállni ennek (ez a helyzet a Yellowstone-kaldera esetében); másrészt ki tud alakulni konvergens (ütköző) lemezszegélynél is (például a Toba-tó). Noha a földtörténeti negyedkorban csupán néhány szupervulkán volt, a kitöréseik általában hatalmas területeket borítottak be lávával és vulkáni hamuval, valamint tartós változást okoztak az időjárásban (például kis jégkorszakot váltottak ki), ami elegendő volt ahhoz, hogy fajokat fenyegessen a kihalás veszélye. (hu)
- A szupervulkán olyan tűzhányó, amely egy kitörés alkalmával képes több mint 1000 km³ anyagot kilövellni. Ez több ezerszer nagyobb a normál vulkánkitöréseknél. Szupervulkán egyrészt akkor tud létrejönni, amikor egy forrópontnál (hotspot) a földköpenyben a földkéregig fölemelkedő magma képtelen áttörni a földkérget, így a nyomás hatalmasra nő, és egyre növekvő magmakamrát alakít ki, amíg végül a kéreg nem tud ellenállni ennek (ez a helyzet a Yellowstone-kaldera esetében); másrészt ki tud alakulni konvergens (ütköző) lemezszegélynél is (például a Toba-tó). Noha a földtörténeti negyedkorban csupán néhány szupervulkán volt, a kitöréseik általában hatalmas területeket borítottak be lávával és vulkáni hamuval, valamint tartós változást okoztak az időjárásban (például kis jégkorszakot váltottak ki), ami elegendő volt ahhoz, hogy fajokat fenyegessen a kihalás veszélye. (hu)
|