| dbo:abstract
|
- Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be. A tudományban a tényt a fenti ( felfogást tükröző) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az utóbbi kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (időben, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerűnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövőben sokszor kiderül, hogy mégsem az. A jogban a tény értelmezése még tágabb: ténynek az számít, amit igaznak fogad el a bíró vagy a bíróság. Mások szerint, például (1813–1878) aki Franciaország leghíresebb fiziológusa volt: „A tény önmagában semmi. Csak a hozzá fűződő gondolat miatt értékes, vagy az általa szolgáltatott bizonyíték miatt.” (hu)
- <api batchcomplete="">Ténynek nevezzük általn azt, ami bizonyíthat༺n létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be.A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükröző) definໜiónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az uti kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (idn, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerűnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövn sokszor kiderül, hogy mégsem az. A jogban a tény értelmezése még tágabb: ténynek az számít, amit igaznak fogad el a bíró vagy a bíróság. Mások szerint, például Claude Bernard (1813) aki Franciaország leghíresebb fiziológusa volt: 𠇪 tény önmagn semmi. Csak a hozzá fűzᔝő gondolat miatt értékes, vagy az általa szolgáltatott bizonyíték miatt.” (hu)
- <api batchcomplete="">Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be.A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükröző) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az utóbbi kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (időben, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerűnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövőben sokszor kiderül, hogy mégsem az. A jogban a tény értelmezése még tágabb: ténynek az számít, amit igaznak fogad el a bíró vagy a bíróság. Mások szerint, például Claude Bernard (1813–1878) aki Franciaország leghíresebb fiziológusa volt: „A tény önmagában semmi. Csak a hozzá fűződő gondolat miatt értékes, vagy az általa szolgáltatott bizonyíték miatt.” (hu)
- Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be. A tudományban a tényt a fenti ( felfogást tükröző) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az utóbbi kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (időben, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerűnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövőben sokszor kiderül, hogy mégsem az. A jogban a tény értelmezése még tágabb: ténynek az számít, amit igaznak fogad el a bíró vagy a bíróság. Mások szerint, például (1813–1878) aki Franciaország leghíresebb fiziológusa volt: „A tény önmagában semmi. Csak a hozzá fűződő gondolat miatt értékes, vagy az általa szolgáltatott bizonyíték miatt.” (hu)
- <api batchcomplete="">Ténynek nevezzük általn azt, ami bizonyíthat༺n létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be.A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükröző) definໜiónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az uti kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (idn, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerűnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövn sokszor kiderül, hogy mégsem az. A jogban a tény értelmezése még tágabb: ténynek az számít, amit igaznak fogad el a bíró vagy a bíróság. Mások szerint, például Claude Bernard (1813) aki Franciaország leghíresebb fiziológusa volt: 𠇪 tény önmagn semmi. Csak a hozzá fűzᔝő gondolat miatt értékes, vagy az általa szolgáltatott bizonyíték miatt.” (hu)
- <api batchcomplete="">Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be.A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükröző) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az utóbbi kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (időben, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerűnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövőben sokszor kiderül, hogy mégsem az. A jogban a tény értelmezése még tágabb: ténynek az számít, amit igaznak fogad el a bíró vagy a bíróság. Mások szerint, például Claude Bernard (1813–1878) aki Franciaország leghíresebb fiziológusa volt: „A tény önmagában semmi. Csak a hozzá fűződő gondolat miatt értékes, vagy az általa szolgáltatott bizonyíték miatt.” (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be. A tudományban a tényt a fenti ( felfogást tükröző) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az utóbbi kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (időben, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerűnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövőben sokszor kiderül, hogy mégsem az. (hu)
- <api batchcomplete="">Ténynek nevezzük általn azt, ami bizonyíthat༺n létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be.A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükröző) definໜiónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. (hu)
- <api batchcomplete="">Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be.A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükröző) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. (hu)
- Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be. A tudományban a tényt a fenti ( felfogást tükröző) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. Az utóbbi kitétel magyarázza, hogy a tudományos életben (időben, térben) is változik, milyen állításokat tartunk (tartanak) tényszerűnek és milyeneket nem: amit ma tényként fogadunk el, arról a jövőben sokszor kiderül, hogy mégsem az. (hu)
- <api batchcomplete="">Ténynek nevezzük általn azt, ami bizonyíthat༺n létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be.A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükröző) definໜiónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. (hu)
- <api batchcomplete="">Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be.A tudományban a tényt a fenti (neopozitivista felfogást tükröző) definíciónál tágabb értelemben használják: tény a tudományos kísérlettel, kutatással alátámasztott, és a közösség által elfogadott adat. (hu)
|
