| dbo:abstract
|
- A többségi képviselet olyan képviseleti elv, amely a választók egy csoportját feljogosítja az összes képviselő kinevezésére, megtagadva a képviseletet minden kisebbségtől. A többségi képviseletet nyújtó választási rendszerek „a győztes mindent visz” elvén működnek. A többségi képviselet elvét a választási rendszerek vonatkozásában el kell választani a többségi szabályoktól, ugyanis egyfelől minden többségi képviseletet nyújt, de vannak köztük olyanok is, amelyek nem többségi szabályt használnak (pl. ). Másfelől egyes félarányos többgyőzteses képviseleti rendszerek csak részben alkalmazzák a többségi képviselet elvét, mégis többségi szabályt használnak (pl. egyetlen nem-átruházható szavazat). Történelmileg az első jellemzően többségi képviseletet nyújtottak.[forrás?] Ezeket később fokozatosan módosították (például választókerületeket hoztak kétre) vagy megszüntettek (például arányos képviseletre cserélték), egyre inkább antidemokratikusnak tartott hatásai miatt. Ma már jellemzően a többségi képviselet kifejezést olyan rendszerekre használják, amelyek az előző megoldást követik: olyan földrajzi alapú képviseletet nyújtanak, amiben a többségi elv helyi szinten érvényesül. A westminsteri rendszerekben tipikusan helyi szinten egymandátumos választókerületekben a relatív többségi szavazási rendszerrel választják a képviselőket, így helyi szinten „a győztes mindent visz” elve érvényesül, országosan azonban se nem arányos, se nem többségi, hanem területi képviselet nyújt a rendszer. (hu)
- A többségi képviselet olyan képviseleti elv, amely a választók egy csoportját feljogosítja az összes képviselő kinevezésére, megtagadva a képviseletet minden kisebbségtől. A többségi képviseletet nyújtó választási rendszerek „a győztes mindent visz” elvén működnek. A többségi képviselet elvét a választási rendszerek vonatkozásában el kell választani a többségi szabályoktól, ugyanis egyfelől minden többségi képviseletet nyújt, de vannak köztük olyanok is, amelyek nem többségi szabályt használnak (pl. ). Másfelől egyes félarányos többgyőzteses képviseleti rendszerek csak részben alkalmazzák a többségi képviselet elvét, mégis többségi szabályt használnak (pl. egyetlen nem-átruházható szavazat). Történelmileg az első jellemzően többségi képviseletet nyújtottak.[forrás?] Ezeket később fokozatosan módosították (például választókerületeket hoztak kétre) vagy megszüntettek (például arányos képviseletre cserélték), egyre inkább antidemokratikusnak tartott hatásai miatt. Ma már jellemzően a többségi képviselet kifejezést olyan rendszerekre használják, amelyek az előző megoldást követik: olyan földrajzi alapú képviseletet nyújtanak, amiben a többségi elv helyi szinten érvényesül. A westminsteri rendszerekben tipikusan helyi szinten egymandátumos választókerületekben a relatív többségi szavazási rendszerrel választják a képviselőket, így helyi szinten „a győztes mindent visz” elve érvényesül, országosan azonban se nem arányos, se nem többségi, hanem területi képviselet nyújt a rendszer. (hu)
|
