Trkmenisztn trtnelme egszen a korai korig nylik vissza. Innen, a Kara-Kum dli rszr?l indult meg Kr. e. 2000 krl az Indoeurpai vndorls. A mai Trkmenisztn az kor alatt tbb vilgbirodalom al tartozott. Kr. u. 650 krl az egyre nagyobb Iszlm birodalom foglalta el az orszgot. A trkmnek a 8. szzadban rkeztek ide, valszn?leg Monglia dli rszr?l. 1215 tjn a Mongol vilgbirodalom hdtotta meg Trkmenisztnt. 1880 krl az Orosz Birodalom vonult be s hdtotta meg. 1936-ban jtt ltre a Szovjetuni rszeknt a Trkmn Szovjet Szocialista Kztrsasg. 1991. oktber 26-n Trkmenisztn kikiltotta fggetlensgt. Az j orszg els? elnke a Trkmn SZSZK korbbi vezet?je, Saparmyrat Nyazow lett, aki felvette a minden trkmnek atyja elnevezst. Nyazow 2006-os hall

Property Value
dbo:abstract
  • Türkmenisztán történelme egészen a korai ókorig nyúlik vissza. Innen, a Kara-Kum déli részéről indult meg Kr. e. 2000 körül az Indoeurópai vándorlás. A mai Türkmenisztán az ókor alatt több világbirodalom alá tartozott. Kr. u. 650 körül az egyre nagyobb Iszlám birodalom foglalta el az országot. A türkmének a 8. században érkeztek ide, valószínűleg Mongólia déli részéről. 1215 táján a Mongol világbirodalom hódította meg Türkmenisztánt. 1880 körül az Orosz Birodalom vonult be és hódította meg. 1936-ban jött létre a Szovjetunió részeként a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság. 1991. október 26-án Türkmenisztán kikiáltotta függetlenségét. Az új ország első elnöke a Türkmén SZSZK korábbi vezetője, Saparmyrat Nyýazow lett, aki felvette a minden türkmének atyja elnevezést. Nyýazow 2006-os halála után a választásokat 89,75%-kal fogadott fia, Gurbanguly Berdimuhamedow nyerte. (hu)
  • Türkmenisztán történelme egészen a korai ókorig nyúlik vissza. Innen, a Kara-Kum déli részéről indult meg Kr. e. 2000 körül az Indoeurópai vándorlás. A mai Türkmenisztán az ókor alatt több világbirodalom alá tartozott. Kr. u. 650 körül az egyre nagyobb Iszlám birodalom foglalta el az országot. A türkmének a 8. században érkeztek ide, valószínűleg Mongólia déli részéről. 1215 táján a Mongol világbirodalom hódította meg Türkmenisztánt. 1880 körül az Orosz Birodalom vonult be és hódította meg. 1936-ban jött létre a Szovjetunió részeként a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság. 1991. október 26-án Türkmenisztán kikiáltotta függetlenségét. Az új ország első elnöke a Türkmén SZSZK korábbi vezetője, Saparmyrat Nyýazow lett, aki felvette a minden türkmének atyja elnevezést. Nyýazow 2006-os halála után a választásokat 89,75%-kal fogadott fia, Gurbanguly Berdimuhamedow nyerte. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 1600550 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 5403 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23782281 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • Türkmenisztán történelme egészen a korai ókorig nyúlik vissza. Innen, a Kara-Kum déli részéről indult meg Kr. e. 2000 körül az Indoeurópai vándorlás. A mai Türkmenisztán az ókor alatt több világbirodalom alá tartozott. Kr. u. 650 körül az egyre nagyobb Iszlám birodalom foglalta el az országot. A türkmének a 8. században érkeztek ide, valószínűleg Mongólia déli részéről. 1215 táján a Mongol világbirodalom hódította meg Türkmenisztánt. 1880 körül az Orosz Birodalom vonult be és hódította meg. 1936-ban jött létre a Szovjetunió részeként a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság. 1991. október 26-án Türkmenisztán kikiáltotta függetlenségét. Az új ország első elnöke a Türkmén SZSZK korábbi vezetője, Saparmyrat Nyýazow lett, aki felvette a minden türkmének atyja elnevezést. Nyýazow 2006-os halál (hu)
  • Türkmenisztán történelme egészen a korai ókorig nyúlik vissza. Innen, a Kara-Kum déli részéről indult meg Kr. e. 2000 körül az Indoeurópai vándorlás. A mai Türkmenisztán az ókor alatt több világbirodalom alá tartozott. Kr. u. 650 körül az egyre nagyobb Iszlám birodalom foglalta el az országot. A türkmének a 8. században érkeztek ide, valószínűleg Mongólia déli részéről. 1215 táján a Mongol világbirodalom hódította meg Türkmenisztánt. 1880 körül az Orosz Birodalom vonult be és hódította meg. 1936-ban jött létre a Szovjetunió részeként a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság. 1991. október 26-án Türkmenisztán kikiáltotta függetlenségét. Az új ország első elnöke a Türkmén SZSZK korábbi vezetője, Saparmyrat Nyýazow lett, aki felvette a minden türkmének atyja elnevezést. Nyýazow 2006-os halál (hu)
rdfs:label
  • Türkmenisztán történelme (hu)
  • Türkmenisztán történelme (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of