| dbo:abstract
|
- A nyomástartó edény vagy tartály zárt, merevfalú edény, melyet a környezeténél nagyobb nyomású folyadék vagy gáz tárolására terveztek. A nyomástartó edények általában nagyobb berendezések részei (például kazándob, oxigéntartály, PB gáztartály, vegyipari berendezések, gázok tárolására szolgáló tartályok, atomreaktor nyomásálló burkolata, pneumatikus, hidraulikus hajtásoknál, légfékeknél). A nyomástartó edények változatos geometriai formájúak lehetnek, de majdnem kivétel nélkül forgástest-alakúak, ezek között is leggyakoribbak a hengeres edények a nyomástól függÅ‘en csekélyebb vagy erÅ‘sebben domborÃtott véglapokkal, úgynevezett edényfenekekkel. Nem sorolják a nyomástartó edények közé az olyan tartályokat, melyeknél a környezet nyomása nagyobb a belsÅ‘ nyomásnál (mint például egy tengeralattjáró esetében) mivel ebben az esetben nem annyira a szilárdsági, hanem a stabilitási (behorpadás) szempontok szabják meg az edény szerkezetét és gyártásának technológiáját. Ha egy tartály egy rendszer részeként pl. energiatárolást végez (pl. forróvÃzellátó rendszerben a bojler tartálya), akkor puffer tartályról, vagy hidraulikus tárolóról beszélünk. A tartályok szinte minden esetben tárolási feladatot látnak el, akár egy rendszertÅ‘l függetlenül (pl. ivóvÃz szállÃtó kocsi), vagy egy rendszer belsÅ‘ cikruláló mennyiségeinek felvételére szolgál (pl. vÃztorony, ill. meleg vÃzzel feltöltött fűtési vÃztároló). Utóbbi esetben az egyenetlenül képzÅ‘dÅ‘ mennyiségek szabályozott, az igényeknek megfelelÅ‘ továbbadására alkalmazzuk. A nyomástartó edények anyaga általában fém, leggyakrabban szénacél vagy ötvözött acél, de készülnek tartályok könnyűfémekbÅ‘l, műanyagokból és kompozit szerkezetű falakkal is. A tartályok köpenyét acéllemezbÅ‘l hidegen hengerelve alakÃtják hengeressé, az edényfenekeket pedig lemezbÅ‘l melegen sajtolva alakÃtják ki. A köpeny egyes részeit a 18-19. században szegecseléssel, ma csaknem kizárólag hegesztéssel erÅ‘sÃtik egymáshoz. Néha az edényfenekekhez karimákat hegesztenek és ezeket csavarokkal erÅ‘sÃtik egymáshoz hasonlóan a csÅ‘vezetékek oldható karimakötéseihez. A két karima között megfelelÅ‘ tömÃtés biztosÃtja a tömör zárást. Az egészen nagy nyomásokra szánt tartályokat vagy vastagfalú hengerléssel előállÃtott csÅ‘bÅ‘l készÃtik, vagy több rétegű, szoros illesztéssel szerelt fallal készülnek. A nyomástartó edények veszélyes üzemű berendezések. Korábban igen sok baleset történt fÅ‘leg gÅ‘zgépek kazánjainál a helytelen tervezés, gyártás illetve üzemelés következményeképp fellépÅ‘ kazánrobbanások következtében. Ezért ma a világon mindenhol a nyomástartó edények tervezése, gyártása, üzembehelyezése és üzemelése szigorú szabványok szerint történik, független állami szervek ellenÅ‘rzése mellett. (hu)
- A nyomástartó edény vagy tartály zárt, merevfalú edény, melyet a környezeténél nagyobb nyomású folyadék vagy gáz tárolására terveztek. A nyomástartó edények általában nagyobb berendezések részei (például kazándob, oxigéntartály, PB gáztartály, vegyipari berendezések, gázok tárolására szolgáló tartályok, atomreaktor nyomásálló burkolata, pneumatikus, hidraulikus hajtásoknál, légfékeknél). A nyomástartó edények változatos geometriai formájúak lehetnek, de majdnem kivétel nélkül forgástest-alakúak, ezek között is leggyakoribbak a hengeres edények a nyomástól függÅ‘en csekélyebb vagy erÅ‘sebben domborÃtott véglapokkal, úgynevezett edényfenekekkel. Nem sorolják a nyomástartó edények közé az olyan tartályokat, melyeknél a környezet nyomása nagyobb a belsÅ‘ nyomásnál (mint például egy tengeralattjáró esetében) mivel ebben az esetben nem annyira a szilárdsági, hanem a stabilitási (behorpadás) szempontok szabják meg az edény szerkezetét és gyártásának technológiáját. Ha egy tartály egy rendszer részeként pl. energiatárolást végez (pl. forróvÃzellátó rendszerben a bojler tartálya), akkor puffer tartályról, vagy hidraulikus tárolóról beszélünk. A tartályok szinte minden esetben tárolási feladatot látnak el, akár egy rendszertÅ‘l függetlenül (pl. ivóvÃz szállÃtó kocsi), vagy egy rendszer belsÅ‘ cikruláló mennyiségeinek felvételére szolgál (pl. vÃztorony, ill. meleg vÃzzel feltöltött fűtési vÃztároló). Utóbbi esetben az egyenetlenül képzÅ‘dÅ‘ mennyiségek szabályozott, az igényeknek megfelelÅ‘ továbbadására alkalmazzuk. A nyomástartó edények anyaga általában fém, leggyakrabban szénacél vagy ötvözött acél, de készülnek tartályok könnyűfémekbÅ‘l, műanyagokból és kompozit szerkezetű falakkal is. A tartályok köpenyét acéllemezbÅ‘l hidegen hengerelve alakÃtják hengeressé, az edényfenekeket pedig lemezbÅ‘l melegen sajtolva alakÃtják ki. A köpeny egyes részeit a 18-19. században szegecseléssel, ma csaknem kizárólag hegesztéssel erÅ‘sÃtik egymáshoz. Néha az edényfenekekhez karimákat hegesztenek és ezeket csavarokkal erÅ‘sÃtik egymáshoz hasonlóan a csÅ‘vezetékek oldható karimakötéseihez. A két karima között megfelelÅ‘ tömÃtés biztosÃtja a tömör zárást. Az egészen nagy nyomásokra szánt tartályokat vagy vastagfalú hengerléssel előállÃtott csÅ‘bÅ‘l készÃtik, vagy több rétegű, szoros illesztéssel szerelt fallal készülnek. A nyomástartó edények veszélyes üzemű berendezések. Korábban igen sok baleset történt fÅ‘leg gÅ‘zgépek kazánjainál a helytelen tervezés, gyártás illetve üzemelés következményeképp fellépÅ‘ kazánrobbanások következtében. Ezért ma a világon mindenhol a nyomástartó edények tervezése, gyártása, üzembehelyezése és üzemelése szigorú szabványok szerint történik, független állami szervek ellenÅ‘rzése mellett. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A nyomástartó edény vagy tartály zárt, merevfalú edény, melyet a környezeténél nagyobb nyomású folyadék vagy gáz tárolására terveztek. A nyomástartó edények általában nagyobb berendezések részei (például kazándob, oxigéntartály, PB gáztartály, vegyipari berendezések, gázok tárolására szolgáló tartályok, atomreaktor nyomásálló burkolata, pneumatikus, hidraulikus hajtásoknál, légfékeknél). A nyomástartó edények változatos geometriai formájúak lehetnek, de majdnem kivétel nélkül forgástest-alakúak, ezek között is leggyakoribbak a hengeres edények a nyomástól függÅ‘en csekélyebb vagy erÅ‘sebben domborÃtott véglapokkal, úgynevezett edényfenekekkel. Nem sorolják a nyomástartó edények közé az olyan tartályokat, melyeknél a környezet nyomása nagyobb a belsÅ‘ nyomásnál (mint például egy tengeralattjár (hu)
- A nyomástartó edény vagy tartály zárt, merevfalú edény, melyet a környezeténél nagyobb nyomású folyadék vagy gáz tárolására terveztek. A nyomástartó edények általában nagyobb berendezések részei (például kazándob, oxigéntartály, PB gáztartály, vegyipari berendezések, gázok tárolására szolgáló tartályok, atomreaktor nyomásálló burkolata, pneumatikus, hidraulikus hajtásoknál, légfékeknél). A nyomástartó edények változatos geometriai formájúak lehetnek, de majdnem kivétel nélkül forgástest-alakúak, ezek között is leggyakoribbak a hengeres edények a nyomástól függÅ‘en csekélyebb vagy erÅ‘sebben domborÃtott véglapokkal, úgynevezett edényfenekekkel. Nem sorolják a nyomástartó edények közé az olyan tartályokat, melyeknél a környezet nyomása nagyobb a belsÅ‘ nyomásnál (mint például egy tengeralattjár (hu)
|
