| dbo:abstract
|
- A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy , mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svéd tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. Higroszkópos, vízzel vagy etanollal könnyen elegyet képez. Királis molekula, két izomerje van. Egyiket l-(+)-tejsavnak vagy (S)-tejsavnak, míg ennek tükörképét d-(−)-tejsavnak vagy (R)-tejsavnak nevezik. Biológiai jelentősége az l-(+)-tejsavnak van. Állatokban a piroszőlősavból folyamatosan l-tejsav termelődik a nevű enzim (LDH) hatására biológiai erjedés, metabolizmus (lebontás) vagy munkavégzés során. Koncentrációja viszonylag állandó, mert képződésével azonos ütemben kerül lebontásra monokarboxilát-transzporterek és a szövetek oxidatív képessége miatt. Nyugalmi helyzetben a vérben található tejsav koncentrációja 1-2 mmol/L, de intenzív erőfeszítés következtében akár a 20 mmol/L-t is elérheti. Biológiai erjedés útján tejsavat állít elő többek között a nevű baktérium, mely a szájban is megtalálható. A tejsav túlzott mennyisége az egyik oka a fogszuvasodásnak. Gyógyszerészetben a tejsav a laktátos Ringer-oldatnak egyik összetevője (mely tartalmaz nátrium és kálium kationokat, klorid és laktát anionokat, valamint az emberi vérhez képest izotóniás), melyet intravénásan, folyadékpótlásra szoktak alkalmazni vérveszteségen, traumán, műtéten átesett, vagy égési sérülést szenvedett betegek esetében. (hu)
- <api batchcomplete="">A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svຝ tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. Higroszkópos, vízzel vagy etanollal könnyen elegyet képez.Királis molekula, két izomerje van. Egyiket l-(+)-tejsavnak vagy (S)-tejsavnak, míg ennek tükörképét d-(−)-tejsavnak vagy (R)-tejsavnak nevezik. Biológiai jelentősége az l-(+)-tejsavnak van.Állatokban a piroszőlősavból folyamatosan l-tejsav termelᔝik a laktát-dehidrogenáz nevű enzim (LDH) hatására biológiai erjedés, metabolizmus (lebontás) vagy munkavégzés során. Koncentrผiója viszonylag állandó, mert képzᔝésével azonos ütemben kerül lebontásra monokarboxilát-transzporterek és a szövetek oxidatív képessége miatt. Nyugalmi helyzetben a vérben található tejsav koncentrผiója 1-2 mmol/L, de intenzív erszítés következtn akár a 20 mmol/L-t is elérheti.Biológiai erjedés útján tejsavat állít elő tk között a Lactobacillus nevű baktérium, mely a szájban is megtalálható. A tejsav túlzott mennyisége az egyik oka a fogszuvasodásnak.Gyógyszerészetben a tejsav a laktátos Ringer-oldatnak egyik összetevője (mely tartalmaz nátrium és kálium kationokat, klorid és laktát anionokat, valamint az emberi vérhez képest izotóniás), melyet intravénásan, folyadékpótlásra szoktak alkalmazni vérveszteségen, traumán, műtéten átesett, vagy égési sérülést szenvedett betegek esetn. (hu)
- <api batchcomplete="">A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svéd tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. Higroszkópos, vízzel vagy etanollal könnyen elegyet képez.Királis molekula, két izomerje van. Egyiket l-(+)-tejsavnak vagy (S)-tejsavnak, míg ennek tükörképét d-(−)-tejsavnak vagy (R)-tejsavnak nevezik. Biológiai jelentősége az l-(+)-tejsavnak van.Állatokban a piroszőlősavból folyamatosan l-tejsav termelődik a laktát-dehidrogenáz nevű enzim (LDH) hatására biológiai erjedés, metabolizmus (lebontás) vagy munkavégzés során. Koncentrációja viszonylag állandó, mert képződésével azonos ütemben kerül lebontásra monokarboxilát-transzporterek és a szövetek oxidatív képessége miatt. Nyugalmi helyzetben a vérben található tejsav koncentrációja 1-2 mmol/L, de intenzív erőfeszítés következtében akár a 20 mmol/L-t is elérheti.Biológiai erjedés útján tejsavat állít elő többek között a Lactobacillus nevű baktérium, mely a szájban is megtalálható. A tejsav túlzott mennyisége az egyik oka a fogszuvasodásnak.Gyógyszerészetben a tejsav a laktátos Ringer-oldatnak egyik összetevője (mely tartalmaz nátrium és kálium kationokat, klorid és laktát anionokat, valamint az emberi vérhez képest izotóniás), melyet intravénásan, folyadékpótlásra szoktak alkalmazni vérveszteségen, traumán, műtéten átesett, vagy égési sérülést szenvedett betegek esetében. (hu)
- A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy , mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svéd tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. Higroszkópos, vízzel vagy etanollal könnyen elegyet képez. Királis molekula, két izomerje van. Egyiket l-(+)-tejsavnak vagy (S)-tejsavnak, míg ennek tükörképét d-(−)-tejsavnak vagy (R)-tejsavnak nevezik. Biológiai jelentősége az l-(+)-tejsavnak van. Állatokban a piroszőlősavból folyamatosan l-tejsav termelődik a nevű enzim (LDH) hatására biológiai erjedés, metabolizmus (lebontás) vagy munkavégzés során. Koncentrációja viszonylag állandó, mert képződésével azonos ütemben kerül lebontásra monokarboxilát-transzporterek és a szövetek oxidatív képessége miatt. Nyugalmi helyzetben a vérben található tejsav koncentrációja 1-2 mmol/L, de intenzív erőfeszítés következtében akár a 20 mmol/L-t is elérheti. Biológiai erjedés útján tejsavat állít elő többek között a nevű baktérium, mely a szájban is megtalálható. A tejsav túlzott mennyisége az egyik oka a fogszuvasodásnak. Gyógyszerészetben a tejsav a laktátos Ringer-oldatnak egyik összetevője (mely tartalmaz nátrium és kálium kationokat, klorid és laktát anionokat, valamint az emberi vérhez képest izotóniás), melyet intravénásan, folyadékpótlásra szoktak alkalmazni vérveszteségen, traumán, műtéten átesett, vagy égési sérülést szenvedett betegek esetében. (hu)
- <api batchcomplete="">A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svຝ tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. Higroszkópos, vízzel vagy etanollal könnyen elegyet képez.Királis molekula, két izomerje van. Egyiket l-(+)-tejsavnak vagy (S)-tejsavnak, míg ennek tükörképét d-(−)-tejsavnak vagy (R)-tejsavnak nevezik. Biológiai jelentősége az l-(+)-tejsavnak van.Állatokban a piroszőlősavból folyamatosan l-tejsav termelᔝik a laktát-dehidrogenáz nevű enzim (LDH) hatására biológiai erjedés, metabolizmus (lebontás) vagy munkavégzés során. Koncentrผiója viszonylag állandó, mert képzᔝésével azonos ütemben kerül lebontásra monokarboxilát-transzporterek és a szövetek oxidatív képessége miatt. Nyugalmi helyzetben a vérben található tejsav koncentrผiója 1-2 mmol/L, de intenzív erszítés következtn akár a 20 mmol/L-t is elérheti.Biológiai erjedés útján tejsavat állít elő tk között a Lactobacillus nevű baktérium, mely a szájban is megtalálható. A tejsav túlzott mennyisége az egyik oka a fogszuvasodásnak.Gyógyszerészetben a tejsav a laktátos Ringer-oldatnak egyik összetevője (mely tartalmaz nátrium és kálium kationokat, klorid és laktát anionokat, valamint az emberi vérhez képest izotóniás), melyet intravénásan, folyadékpótlásra szoktak alkalmazni vérveszteségen, traumán, műtéten átesett, vagy égési sérülést szenvedett betegek esetn. (hu)
- <api batchcomplete="">A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svéd tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. Higroszkópos, vízzel vagy etanollal könnyen elegyet képez.Királis molekula, két izomerje van. Egyiket l-(+)-tejsavnak vagy (S)-tejsavnak, míg ennek tükörképét d-(−)-tejsavnak vagy (R)-tejsavnak nevezik. Biológiai jelentősége az l-(+)-tejsavnak van.Állatokban a piroszőlősavból folyamatosan l-tejsav termelődik a laktát-dehidrogenáz nevű enzim (LDH) hatására biológiai erjedés, metabolizmus (lebontás) vagy munkavégzés során. Koncentrációja viszonylag állandó, mert képződésével azonos ütemben kerül lebontásra monokarboxilát-transzporterek és a szövetek oxidatív képessége miatt. Nyugalmi helyzetben a vérben található tejsav koncentrációja 1-2 mmol/L, de intenzív erőfeszítés következtében akár a 20 mmol/L-t is elérheti.Biológiai erjedés útján tejsavat állít elő többek között a Lactobacillus nevű baktérium, mely a szájban is megtalálható. A tejsav túlzott mennyisége az egyik oka a fogszuvasodásnak.Gyógyszerészetben a tejsav a laktátos Ringer-oldatnak egyik összetevője (mely tartalmaz nátrium és kálium kationokat, klorid és laktát anionokat, valamint az emberi vérhez képest izotóniás), melyet intravénásan, folyadékpótlásra szoktak alkalmazni vérveszteségen, traumán, műtéten átesett, vagy égési sérülést szenvedett betegek esetében. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy , mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svéd tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. Higroszkópos, vízzel vagy etanollal könnyen elegyet képez. (hu)
- <api batchcomplete="">A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svຝ tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. (hu)
- <api batchcomplete="">A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svéd tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. (hu)
- A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy , mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svéd tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. Higroszkópos, vízzel vagy etanollal könnyen elegyet képez. (hu)
- <api batchcomplete="">A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svຝ tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. (hu)
- <api batchcomplete="">A tejsav (más néven 2-hidroxipropánsav, laktát vagy E270, INN: Lactic acid) egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Legelőször egy svéd tudós, Carl Wilhelm Scheele izolálta 1780-ban. A molekula egy karboxilcsoportból és egy hidroxilcsoportból áll, így ún. alfa-hidroxisavat (alpha hydroxy acid - AHA) alkotva. Oldatban lead egy protont a karboxilcsoportból, az így keletkező iont laktátnak nevezzük. CH3CH(OH)COO−. (hu)
|
